xanax lexotan en buy xanax does xanax ruin opiate high

aura soma b68 soma online descargar soma bringer en español para nds

smoking ambien effects buy ambien ambien cr drowsiness

dodgy valium valium no prescription needed what does valium do if you snort it

soma with or without food soma 350 mg soma de base igual com expoente diferente

sports bar san francisco soma soma pills soma çiçek emlak

lov soma na rovca buy soma purchase carisoprodol Massachusetts

como fazer a soma do 13o salario soma muscle relaxant consorcio soma avenida aricanduva

tramadol presentacion y dosis buy tramadol symptoms of tramadol withdrawal

online pharmacy reviews alprazolam alprazolam 0.5mg how long for xanax detox

Továbbélő múlt: szakdolgozatok és doktori értekezések

“Forme fara continut” (Titu Maiorescu)

A szakdolgozatok és doktori értekezések keletkezése és minősége körüli botrányok egész Európában általánosak. A két dokumentum belépő értékes minősítésekhez, ezért az elmélyült tanulásra – valamilyen okból – képtelenek is megpróbálkoznak előállításukkal. Amikor a doktori képzés bevezetésekor és az első doktori iskolák létrejöttekor a MAB akkori elnökének, Róna-Tas Andrásnak a disszertációk szerkezeti-módszertani standardizálását javasoltam, a pillanatnyi meghökkenést követően merev elutasításban volt részem. Mára mindkét dokumentum elkészítése egyetemi szintű üggyé vált és szakmai átgondolása egyszerűen elmaradt. Az elmúlt évtizedben is folyamatosan értékelek ilyen munkákat, így bejegyzésem személyes tapasztalatból fakad.

Bár a globális felsőoktatás korában az egyetemi szakdolgozatokat és a doktori disszertációkat – szerkezeti és módszertani értelemben – nem választják el éles határok, a továbbiakban jellemző példáimat a társadalomtudományi disszertációk világából merítem, mert itt történtek a legkomolyabb kísérletek arra, hogy a XIX. századi természettudományok irigyelten “egzakt” eszközkészletét átültessék a kutatás és értekezés világába. A “hazai gyakorlat” az általam látott, illetve nyilvánosan publikált disszertációk zömét jelenti. A nemzetközi gyakorlatot a világ vezető (többnyire angolszász) egyetemeinek követelményei jelentik és bárki számára megismerhető a szakdolgozatok és disszertációk intézményi és nemzeti online táraiban. Angolszász helyett persze mondhatnánk globálisat is, hiszen a követelmények Kaliforniától Hong Kong-ig hasonlóak.

Mielőtt a doktori értekezésekkel kapcsolatos fejleményekre rátérnénk, tekintsük át egy hazai egyetem szabályzatát a doktori értekezések formai és tartalmi követelményeiről. A követelmények tanulmányozása után két megállapítás tehető:

– a követelmények nem különböznek jelentősen a szakdolgozatokétól;

– a megfogalmazott követelmények nagyon kevés standard elemet tartalmaznak, inkább a szövegszerűség biztosítására törekednek.

Más haza egyetemek standard formában csak formai követelményeket támasztanak, tartalmit nem. A leginkább kidolgozott egyetemi szabályzatok is inkább a doktori képzésen való végighaladás folyamatára összpontosítanak, végeredményére nem. Sokat elmond a területről, hogy a gyakran kari szintre leadott szabályozások nagy része word dokumentumként van a világhálón, így még csatolni sem lehet őket. A MAB doktori iskolák akkreditációját szolgáló követelményrendszere döntően az oktatói törzstagság képzettségét vizsgálja és egyáltalán nem tartalmaz kimeneti elemeket, mint pl. a kibocsátott disszertációk minősége. A Doktoranduszok Országos Szövetségének honlapja sem tartalmaz szakmai anyagokat a disszertációkkal kapcsolatban. Nagyon ígéretes kezdeményezés az Országos Doktori Tanács adatbázisa, a doktori.hu. Visszamenőleges feltöltéssel és a hozzáférés teljes kinyitásával sokat tehetne az átláthatóság megteremtéséért. Mindig figyelembe kell venni a szakdolgozat és disszertáció-írás “árnyékgazdaságát” megjelenítő internetes forrásokat is. Ezek a források – hasznosságuk érdekében – erősen leegyszerűsítik az elvárásokat és ezzel egyfajta paródiáját adják a felsőoktatás elvárásainak – különös élességgel mutatva fel a még elégséges színvonalt. A fenti hiányokkal döbbenetes ellentétpárt képeznek a globális elvárások. A korábbi példánkban említett Hong-Kong Egyetem (University of Hong Kong) doktori iskolájának szabályozása – amely a szakdolgozatokra is érvényes – a tartalmi elemektől az etikai nyilatkozatig és a részletes formai követelményekig mindent tartalmaz és számos szakmai útmutató anyaggal egészül ki.

Az első hiány: a kutatási kérdés

Amit a szocializmusból átörökölt hazai szabályzatok “témaválasztásnak” hívnak, az – egészen más jelentéssel – kutatási kérdés a nemzetközi gyakorlatban. A kutatási kérdés (research question) egy olyan megismerésre váró probléma, amelynek akadémiai érvényessége is van.

A második hiány: a hipotézisek

A hazai gyakorlat a témaválasztást követően – általában háttérismeretekre támaszkodó – hipotézisek megfogalmazása. Ezek minősége nagyon eltérő, az egészen irrelevánstól a kiváló minőségűig. A gyenge hipotézisek később felmorzsolódnak a szövegben és a következtetések már csak kevéssé válaszolnak (“verifikálnak”) a bevezető fejezetben felvetett állításokra. A nemzetközi gyakorlatban a kutatási kérdés megfogalmazása után kerül sor a kutatási terep (research puzzle) számbavételére, ezen belül a független változó (“ok”) és a függő változók (“okozat”) meghatározására. A kutatási hipotézisek a független és függő változók közötti kapcsolatra kérdeznek rá és fogalmaznak meg feltételezéseket. Talán hihetetlennek tűnik, de a témavezető és a doktorandusz közötti konzultáció legkritikusabb időszaka éppen a kérdés, a változók és a hipotézisek kialakításénak időszaka. ha ezt a szakaszt sikeresen zárják, akkor egy átlagos képességű doktorandusz már elfogadható minőségű disszertációt képes alkotni.

A harmadik hiány: a szakirodalmi áttekintés

A globális tudástermelés és elosztás korában a kötelezően átnézett szakirodalom értelemszerűen nemzetközi. (Ez még egy helytörténeti munka esetében is igaz: az elméleti keretekkel és kutatási módszerekkel kapcsolatos alapművek itt is nemzetköziek). A nemzetközi gyakorlatban az alapművek gondos áttekintése két okból is szükséges. Egyrészről ez kizárja, hogy olyan kutatási kérdés kerüljön felvetésre (egy fiatal kezdő által), amely erősen kidolgozottnak minősül a szakmában. Másrészt a szerzőt rákényszeríti arra, hogy saját kutatását beágyazza a kutatási területével kapcsolatos nemzetközi elméleti keretek közé – ezáltal biztosítva kutatási eredményeinek értelmezhetőségét, publikálhatóságát és befogadhatóságát. A hazai gyakorlat talán ezen a ponton a leginkább szabályozatlan, hiszen a nemzetközi szakirodalmi áttekintés nagyon komoly munkabefektetést igényel.

A negyedik hiány: a megfelelő kutatásmódszertan megkonstruálása

A hazai gyakorlatot – az általam ismert területen – a kvalitatív kutatási módszerek túlértékelése és a túlzott felmérési vállalás (scope) jellemzi. A disszertációk – híven a hagyományhoz – egyéni munkák, noha a korszerű társadalomtudomány csapatmunka és specializált statisztikai szakértelmet követel. Ezt az ellentmondás nehéz feloldani, ezért a kvalitatív elemzések nagy része nagyon rossz minőségű. A nemzetközi gyakorlatban erős a törekvés a szerény célokat kitűző kutatási kérdés megfogalmazására és az ehhez ésszerűen kapcsolódó, egyszerű (de fejlett) módszerek alkalmazására. A módszerek nem magukban állnak, alkalmazásuk egyetlen célja a kutatási hipotézisek takarékos eszközökkel történő igazolása/elvetése.

Az ötödik hiány: az igazolási logika következetes végigvitele

A szigorúan megkonstruált kutatási kérdés és a hozzá kapcsolódó alkotóelemek (változók, hipotézisek, elméleti keretek, kutatási minták és módszerek) olyan szakmai hálót vonnak a megírandó tartalom köré, hogy a szerző feladata innentől a megfogalmazott hipotézisek következetes igazolása/elvetése lehet csak. A hazai gyakorlatban értelemszerűen nem erős ez a verifikációs logika, így a megfogalmazott kutatási eredmények és következtetések is eltérő jellegűek, mint a nemzetközi gyakorlaté.

A hatodik hiány: szövegminőség biztosítása

A szakdolgozat és a doktori értekezés nyelvi kihívás is. A szerzőnek fel kell mutatnia egy olyan személytelen, objektivizált (“tudományos”) nyelvet, melyet azonban személyes érdeklődés – Patón szavaival “kíváncsiság”

– fűt. Az angolszász képzésben külön képzés (academic writing) szerveződik ezen kompetencia kifejlesztésére. Ennek a képzésnek a hazai hiánya azt eredményezi, hogy a szövegek minősége teljesen egyéntől függőek. Igen gyakori, hogy az idézetekből, átemelt szövegfoltokból összeálló szövegmintázat szaggatott és a szerző által beillesztett részek teljesen más nyelvi szintet képviselnek, “kiszólnak” az értekezésből.

Mit is mondhatunk ezen rövid áttekintés után? Elsősorban azt, hogy a felszínen zajló globalizációs és európai integrációs folyamatok (pl. Bologna) alatt, a mélyáramban sikerrel él tovább a szocializmus fokozatszerzési gyakorlata. Sok mindent már angolul is meg tudunk nevezni, de továbbra is eltérő dolgokról beszélünk. E korábbi kor felsőoktatáspolitikai kulcskérdése az új, “népi” értelmiség megteremtése volt, akár komoly minőségi engedmények árán is. A disszertációk lágy követelményrendszere alkalmas volt az értelmiségi létre való szocializálásra, ugyanakkor nem támasztott teljesíthetetlen akadályokat a kor feltörekvői számára. (Természetesen a kiváló értekezések megszületését sem zárta ki). Nyilvánvaló, hogy 2013-ban, a globális verseny világában ez az elrendezés egyszerűen értelmezhetetlen.

Kibontakozás?

Egy Magyarország méretű – tehát nagyon korlátozott – szellemi erőforrásokkal bíró egység számára elsősorban az átláthatóság megteremtése szolgálná a minőség javulását. A PDCA-ciklus egészét lefedő svéd példa kézenfekvő. Egységes portálon kínálják a hazai és nemzetközi érdeklődőknek a doktori képzéseket. A Nemzeti Könyvtár portálján találhatók a hetvenes évek óta gyűjtött (és digitalizált) doktori tézisek és értekezések. A disszertációk egy részének akadémiai publikálását (pl. monográfiák formájában) pedig a piaci jellegű angolszász kiadóknál jóval védettebb és egyetem-közelibb svéd kiadói szektor végzi el. Az informatikai fejlesztés és digitalizáció ma már – jellegét tekintve – olcsó tömegszolgáltatás (commodity), így a felzárkózás rövid idő alatt elvégezhető lenne.

A mélyben azonban nem technikai problémák késleltetik a haladást, hanem a teljesítményelvtől való mély, kulturális idegenkedés. “Formák, tartalom nélkül”, ahogy a nagy román esszéista írta.

Hozzászólások:

  • Debreczeni Péter 2013.05.13. 18:31 Válasz

    Nekem úgy tünik János mintha nem ugyanarra az egyetemre jártunk volna! A TTK-ra biztosan nem igaz amit írsz, mármint az előző rendszerbelire vonatkozó utalásaid, azaz a “hiányosságok”, de a BTK-n is Czeglédy profnál még a szemszterenkénti “évfolyamdolgozatnak” is nagyon szigrú feltételei voltak! Komoróczynál még a zh-nál is! Sőt, amennyire ismertem. BME-t ott is nagyon kemények voltak a feltételek. Amiket írsz, az szerintem nem cucialista örökség, hanem absozlút új fejlemény. Nagyon sok külföldi doktorit olvasok jó pár éve már nem természettudományi témában, és egyáltalán nem sokban különböznek az itthoniaktól. Azaz. Ugyanúgy érvényes rájuk a “forme fara continut”. Viszont abban igazad van, hogy abszolút profi módon standardizált …. “a forma”! A legtöbb dolgozat az irodalom jegyzékben szereplő művek ügyesen meg(át)fogalmazott parafrázisa. Ha veszed magadnak a fáradtságot és végig olvasod a megadott irodalomjegyzéket, az derül ki, hogy van közöttük max 2-3 tényleg alapmű, a többi mind azokat írja át. És igazából egyszerű szövegelemzéssel kimutatható, hogy a megadott hivatkozásokat el sem olvasták, hanem a parafrázis típusú cikkekből összeválogatott idézetek “beidézése” történt meg, ami az eredeti, monjuk alapcikknek mondható műben szerepel ténylegesen, de egészen más összefüggésben.
    NB: RTA nem volt soha az MRK elnöke csak a MAB-é!

  • Setényi János 2013.05.14. 08:42 Válasz

    Kedves Péter,
    ellenpéldáid kiváló és igényes oktatókról szólnak, nem intézményekről. Amit a nyugati PhD tömegtermelés termékeiről írsz, az valós probléma, kiterjedtségéről persze nincs információnk. Valószínűleg tömeges lehet, hiszen a doktoranduszok száma robbanásszerűen nőtt a világban. De én már attól is boldog lennék, ha a hazai szakdolgozatok és doktori értekezések elérnék a nyugati standardizáltság szintjét. Innentől ugyanis – a szigorú váz miatt – az egész áttekinthetővé válna, néhány órás lapozgatás után jól megítélhető lenne minden munka értéke.
    RTA pozícióját javítottam, köszönöm.

  • Vladár Zsuzsa 2013.05.14. 10:14 Válasz

    Kedves János!

    Az ELTE BTK-t ismerem, arról tudok írni.
    Szakdolgozatnál nem követelmény az új, önálló tudományos eredmény, doktorinál igen. Szakdolgozati szinten az eddigi eredmények feltárása és alkalmazása a cél, a módszertani jártasság igazolása mellett, doktorinál önálló kutatás véghezvitele.

    Nálunk a szakon már BA szinten is van kutatásmódszertan, doktori iskolákban pedig mindenhol. Ezeken mindenről szó esik a korrekt hipotézistől az idézésekig. Remek tankönyvek is vannak.

    Csatolok egy kurzustematikát, láthatod, elméleti szinten minden szóba kerül. A legjobb persze az lenne, ha a folyó kutatásokba kapcsolódhatnának bele a hallgatók, de ez már pénzkérdés is.

    Kutatásmódszertan BA
    Tematika

    1. Követelmények, tematika, beosztás
    2. A tudományosság modern kritériumai. A tudományos paradigmák elmélete. A társadalomtudományos kutatás fogalma, tudományos paradigmák. Induktív és deduktív kutatás, idiografikus és nomotetikus elméletek.
    3. A kutatási folyamat elemei. A folyamat megtervezése. Témaválasztás, problémameghatározás, hipotézisállítás. A kutatási módszer meghatározása. Időbeli tervezés. Témavázlat készítése.
    4. Az előzmények feltárása. A tudományos szakirodalmi alkotások fajtái, műfaji követelményei. Az egyéni témavázlatok bemutatása és megbeszélése.
    5. Könyvtárlátogatás. A könyvtár bemutatása. Hagyományos és online katalógusok, felépítésük, használatuk. A könyvtár online katalógusa, honlapja, digitális gyűjteményei, elektronikus adatbázisai.
    6. Könyvtárlátogatás. Mit kínálnak az interneten elérhető ingyenes tartalmak és keresőik? Mikor érdemes használni a könyvtárak kínálta hagyományos és elektronikus dokumentumokat, tudományos adatbázisokat? Keresés a közös katalógusokban (MOKKA, ODR), digitális formában hozzáférhető anyagok letöltése.
    7. Egyéni gyakorlás a könyvtárban: szakirodalom feltárása a választott témához, kulcsszógyűjtés.
    8. Az empirikus kutatás. Felderítés, leírás, magyarázat. Megfigyelés, kísérlet, kérdőív, interjú. Adatfeldolgozás, statisztikai értékelés. Következtetés, új eredmények, alkalmazási és további kutatási lehetőségek. Etikai kérdések.
    9. A tudományos bizonyítás módszerei. Az érvelés fajtái. Demonstratív, plauzibilis és téves következtetések. Okfejtési hibák. A hivatkozás és az idézés szerepe. A plagizálás fogalma, kiszűrése.
    10. A dolgozat szerkezeti egységei. Címadás. A tudományos szakmai stílus jellemzői: monoszémia, szimplifikáció, semlegesség. Formai követelmények. Címoldal, előszó, bevezetés, mottó. Tartalomjegyzék. Táblázatok, ábrák. Befejezés, összefoglalás, mutatók, szakszójegyzék.
    11. Könyvtárlátogatás. A bibliográfiakészítés és a hivatkozás. Gyakorlás.
    12. A tudományos teljesítmények publikálása és értékelése. Mérhetőek-e a tudományos teljesítmények? Publikáció, citáció, impakt faktor, peer review, MTMT.

    Követelmények: Egy szemináriumi dolgozat témavázlata és elkészítése és prezentálása.

  • Pénzes Dávid 2013.05.14. 20:42 Válasz

    Kedves János!

    A régi szövegek digitalizálása sokféleképpen történhet a MEK-ben számos példa akad. Magam is digitalizáltam és digitalizálok ilyen szövegeket, nem mindig könnyű (beszerezni sem).

    De nem kéne jó példával (jó pedagógiai gyakorlattal) előállni? :-)

    Az átláthatóságot az MTMT és a – most már – kötelező internetes publikálás (megszűnt a 2 éves moratórium) a doktori.hu oldalon tovább javíthatja minőséget.

  • Debreczeni Péter 2013.05.14. 22:41 Válasz

    Kedves János, azért szerintem az ELTE-n ez némileg intézményes kultúra volt, én inkább igénytelen oktatókról beszélnék, akik nem követték az intézményi kultúrát. Nem volt minőségbiztosítási rendszer, legalábbis nem a mai értelemben, de volt egy nagyon erős, kollégák általi kontroll! Nekem legalábbis ez volt a tapasztalatom az intézményben eltöltött 20+ év alatt. De azt nem vitatom, hogy a standardizálásra nem lenne szükség, habár ha emlékezetem nem csal a doktori és diploma munka formája és a TTK-n a tudományos tartalom minősége is elő volt írva. De persze abban igazad van, hogy sok múlott a témavezetőn! De nekem olyan élményeim vannak, hogy pl a doktorik ha nem feleltek meg a konkrétan előírtaknak, vagy a szakmában elvártaknak, akkor már a tanszéki védésen sem ment tovább a dolgozat! De lehet, hogy öregszem és rosszul emlékszem?

  • Setényi János 2013.05.17. 21:03 Válasz

    Kedves Péter,
    Jól emlékezel. De ez az eltömegesedés előtti ELTE volt, a késő 80-as évek világa. Bár lehet, hogy a felsőoktatás most zajló drámai szűkítése után újra visszatérhetünk ehhez a világhoz. Az ötszáz-ezer hallgatós karok világában karok személyes világában tényleg nem kellenek intézményes minőséggaranciák.

  • Setényi János 2013.05.17. 21:08 Válasz

    Kedves Zsuzsa,

    jó a képzési tematika, elismerésem az ELTE BTK-nak. A bejegyzésemben felvetett probléma az, hogy ez a képzési tematika nem jelenik meg a doktori értekezésekről szóló szakmai követelményekben. Merthogy, nincsenek is kidolgozott és egységes szakmai követelmények.

  • Setényi János 2013.05.17. 21:10 Válasz

    Kedves Dávid,

    köszönöm a kiegészítést, a doktori.hu egy figyelemre méltó dolog. Utólag frissítem vele a bejegyzésem.

Új hozzászólás írása