valium donde lo consigo buy valium valium non prescription

tramadol summary of product characteristics tramadol 50 mg switching from tramadol to lortab

ambien xanax nyquil online xanax drug interaction trazodone and xanax

white football xanax buy xanax 1mg xanax 605

xanax stress headaches xanax for sale can u cut coke with xanax

tramadol-ratiopharm® 100 mg retardtabletten tramadol no prescription can i take tramadol with wellbutrin

mixing neurontin and tramadol tramadol 50mg hoe afbouwen tramadol

a soma de todos os medos dublado download avi soma medication soma ikäraja

tramadol while ttc buy tramadol tramadol sr 200 side effects

diazepam Las Cruces buy valium 10 ml valium

Sokk. Terápia?

Az államilag támogatott felsőoktatási férőhelyek 2011/12-es számai képzési területenként is ismertekké váltak a héten. Tudjuk, hogy a miniszterelnöki hatáskörben meghozott döntéskor nem használták fel a rendelkezésre álló adatokat és hatástanulmányokat. A következőkben kísérletet teszünk a bekövetkező sokk és alkalmazkodási kényszer modellezésére – egyetlen szempont, a képzési kínálat területi megoszlása alapján. A települések képzési kínálata következtetni enged majd a rendszer fenntarthatóságára és a kívánatos integrációs mozgások irányára. Bár a települések képzési kínálata (elemzésünk tárgya) némileg keveredik majd az intézmények képzési kínálatának szempontjával, elsősorban a térségi dimenzió vizsgálata érdemel itt figyelmet.

Az állami finanszírozás példátlanul gyors és radikális visszavonulása intézménygazdálkodási válsághelyzetek (fizetésképtelenség) tömegét válthat ki, ezáltal komoly alkalmazkodási és újrarendeződési kényszert okozva a mai rendszerben.  A következőkben néhány meghatározó jelentőségű képzési terület térségi megoszlását mutatjuk be a 2010/11-es tanévre felvett alapszakosok (Bachelor) száma alapján. Az adatok az FTT adatbázisából származnak kézi leválogatás és összesítés alapján.

Agrárképzés. A képzési terület központja egyértelműen Budapest, ott viszont több intézmény folytat párhuzamos képzést. Gödöllő közelsége több képzés esetében is kérdéseket vethet föl a BCE és a SZIE kapcsolatában. Kedvező, hogy mindössze három szak esetében vannak párhuzamosságok. A vidéki – különösen dunántúli – képzők rossz mérethatékonyságuk dacára komoly tradíciókkal bírnak, kezelésük nem lesz egyszerű.

Bölcsészképzés. A bölcsészettudomány azonban az a terület, ahol hagyományosan kevésbé játszik szerepet az eszközigény, mint más területeken. A szűk keresztmetszetet az oktatók minősítése és minősége jelenti. A tudományegyetemek hagyományosan meghatározó szerepe vitathatatlan, de kis méretekben, specializált irányokban az ország számos pontján indult képzés – több helyen szürreálisan kis méretkben.

Gazdaságtudományok. A képzési terület abszolút központja Budapest, ám igen elszórtan találunk az egész országban kisebb létszámú képzéseket is. Ennek a képzési területnek Magyarországon alacsony az eszközigénye (bár ez egyáltalán nem szükségszerű) és gyorsan indítható (ha megfelel a jogszabályi és akkreditációs elvárásoknak). Népszerűsége és piacképessége folytán az intézményi portfóliók 90-es évekbeli építésének egyik legkedveltebb területévé vált.

Műszaki tudományok. A második legnagyobb létszámmal induló képzési terület esetében vannak ugyan kis létszámmal folyó képzések, ám  a legtöbb helyen nagyobb létszámokkal indulnak a szakok. A műszaki képzések esetében nem olyan nyomasztó Budapest túlsúlya: a beiratkozásoknak „csak” 53%-a esik a fővárosba. Győrben és Miskolcon jelentős képzés folyik. A szakemberállomány, az infrastruktúra és az ipari háttér nélkül ilyen képzés nem indítható, ezért a főbb képzési központok hagyományosnak mondhatók.

Informatika. Drága, speciális oktatói állományt igénylő, piacorientált és erősen globalizált képzési terület. A drámai Budapest-központúság  csak leképezi a fenti működési feltételeket.

Pedagógusképzés. Olcsó, viszonylag könnyen indítható képzés, amely sokáig élvezte a helyi területfejlesztők és a növekedésbarát oktatási kormányzatok támogatását. A képzési terület minőségi és beválási kritériumai bizonytalanok, ezért gyengébb adottságokkal is érdemes volt nekirugaszkodni az akkreditációnak.  Az eredmény egy rendkívül széttagolt, elaprózódott képzési rendszer, helyenként szürreálisan alacsony hallgatói létszámokkal.

 

Egészségügyi képzések. Általános orvos-képzés négy helyen folyik az országban a nagy egészségügyi centrumokhoz köthetően (Pécs, Debrecen, Szeged). Szétaprózodottságot az ápolóképzés visz a rendszerbe, de helyenként ez is egészségügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódik.

Összefoglalóan megállapítható, hogy a korábbi két évtized expanzióra és állami normatívára építő felsőoktatáspolitikája nagy nyomás alá helyezte az erőforrások elosztását (szakok akkreditációját) végző MAB-ot. A nyomás eredményeképpen olyan helyi intézményi portfóliók jöttek létre, melyek összlétszámukban kielégítő méretűeknek tűnnek, de valójában töredékszakok és kis képzési területek mozaikdarabjaiból állnak össze. A gazdaságelemzők számára kézzelfogható módon elsősorban egy két évtizedes ingatlanpiaci konjunktúra kínálkozik itt értelmezési párhuzamként.

A jelenleg elkerülhetetlennek látszó sokk kritikus helyzetbe hozza a kisebb intézményeket, mert mozaikjuk minden kis eleme egyszerre kérdőjeleződik majd meg. A nagy tudományegyetemek még időt nyerhetnek,  “életképesebb” karjaik finanszírozhatják a bedőlni látszókat és az oktatóállomány egy részét megfinanszírozhatják a 2014-ig tartó TÁMOP-projektekből.  A töredékszakokkal dolgozó kisebb intézmények már a felsőfokú szakképzésbe sem vonulhatnak vissza (pedig közpolitikai szempontból a sikeres alkalmazkodáshoz ezt a kaput teljesen ki kellett volna nyitni számukra), mert az állami finanszírozás megvágása ezt a képzési szintet is érinti.

A területi megoszlás és települések szintjén ez a régi, jól ismert kérdéseket veti fel. Életképes-e egy város felsőoktatási képzés nélkül? A kérdés megválaszolása nem lesz könnyű: a helyi gazdaság, innováció, kultúra foglalkoztatás vagy demográfia Magyarországon nem hordoz jelentős dinamizáló erőt, ezért a helyi közösségek – érthető módon – közintézmények birtoklásában látják jövőjük zálogát.

Marad az életképesebb intézményekkel való integráció. De hogyan kel majd el a csúnya leány, ha a kiszemelt férfi a puszta túlélésért küzd a következő években?

Hozzászólások:

  • Kádár-Csoboth Péter 2012.01.19. 11:21 Válasz

    A sokknak ez csak az egyik – szerintem egyébként nem a legdurvább összetevője. Terápiának pedig nyomát sem látni.

    1. Az állami finanszírozott hallgatók létszámának csökkentését súlyosbíthatja, hogy az önköltséggel való kavarás, a bizonytalan intézményrendszer miatt a költégtérítésés képzésben való részvételi hajlandóság erősen megcsappanhat. Várakozásom szerint tavasszal lesz majd nagy koppanás, amikor kiderül, hogy az állami finanszírozott helyekre brutális túljelentkezés lesz, a költségtérítéses jelentkezők száma pedig radikálisan csökken. Ez a két tényező együttesen már valóban bedönti a határon mozgó intézményeket.

    2. A finanszírozott keretszám-csökkenés a jelenlegi felvételi rendszerre engedik rá. Legalábbis nem valószínű, hogy elkészül bármiféle kormányrendelet az új típusú eljárásról. Ebből következik, hogy az államilag támogatott hallgatói létszámok első körben a kis, vidéki intézményekből tűnnek el. Újabb saller…

    3. A kormány épp azokat a keretszámokat vágja vissza, amik eddig keresztfinanszírozták az alultámogatott képzéseket. Sok helyen a bölcsészek, jogászok, közgazdászok álltak eddig is helyt a TTK-s, műszakis, egészségtudományi képzések egyensúlyáért. Az új környezetben a létükért küdő karok nem fognak átfinanszírozni senkit, ráadásul a veszteséget termelő képzések keretszámát emelték, ami által a veszteség mértéke is növekedhet. Egy többkarú nagy egyetemen ez komoly belső feszültséget teremthet (eddigieknél is komolyabbat).

    4. Az állami finanszírozot keretszám csökkentés és az ezzel járó támogatáscsökkentés csak egy eleme a pénzkivonásnak. Az intézmények már megkapták a 2012-ik évi előirányzatokat. A működési támogatás elvonása a 2011-es bázishoz képest 20-25%, és e mellett nincs szakképzési járulék, nincs innovációs járulék, és a megemelt minimálbért is az intézményeknek kell kigazdálkodniuk, ami egy orvos-egyetem esetén kb 2000 embert érint.

    Szóval ez így összességében egy parádés sortűz, aminek a túlélésére épp annyi esély van, mint egy igazi sortűzére a fal előtt.

    Az integráció önmagában nem lesz megoldás, bárhogy is reménykednek ebben. Az alapvető rendszerek (finanszírozás, erőforráselosztás) teljesítményt és hatékonyságot ösztönző átalakítása nélkül az új formációk akár többet is vihetnek el a közösből, mint külön-külön.

    Ráadásul komoly hagyománya van annak, hogy az intézmények a kormányzati szándékoktól eltérő megoldásokat vonultassanak fel, ha erre nekik teret hagynak. Tehát vagy konkrétan megmondja a fenntartó, hogy ki kivel bútorozik össze, vagy nem szándékaik szerint alakulnak majd a házasságok. Ha pedig meg tudja mondani (van hozzá ereje, töke), akkor pedig nem világos, hogy miért kell eljátszani ezt a “kivéreztetlek és majd bábozok veled játékot”…

    Nem látom ebben az egészben a rendező elvet, vagy legalábbis nem szeretném azt elhinni, hogy az ellehetetlenítéssel kikényszerített intézményrendszer-változtatást az érintett intézményekben tanuló hallgatókra, dolgozó oktatókra tekintet nélkül, a helyi vállalkozások és a városok érdekeit figyelmen kívül hagyva hajtják végre.

    Mindenesetre nem lennék most érettségiző diák, akinek konkrétan bő egy hónapja van arra, hogy kiderítse, hol támogatja majd az állam azt a képzést, amire egy ideje már minden bizonnyal készül, és amire a bejutási esélye töredékére csökkent.

    • Setényi János 2012.01.19. 13:05 Válasz

      Péter,
      bár a bejegyzés jóval szűkebb témát boncolt, mind a négy pontoddal egyetértek. Innentől tulajdonképpen már – néhány külső változó menet közbeni tisztázódásával – modellezni lehet majd az intézményi csődöket. (Van is már ilyen felkérésünk). Ennek részleges elkerülésére nyilvánvalóan kisebb kormányzati korrekciók történnek majd. A jelenlegi közpolitika-alkotási gyakorlat szerint a korrekciók személyes megegyezések lesznek és csak bizonyos intézményeket érintenek majd. Érdekes lesz megfigyelni, ki kap végül mentőövet.
      Nagyon sokat jelenthet majd a túlélés szempontjából, ha egy intézmény mégis el tudja adni a költségtéritéses férőhelyeit. Ebből a szempontból 2012 az “igazság pillanata” lesz.
      A történet kulcseleme egyébként a sokkhoz való alkalmazkodás (terápia) minden útjának korábbi – a felsőoktatástól teljesen függetlenül kigondolt – elzárása (szakképzési és innovációs járulék, a felsőfokú szakképzés szűkítése). A közgazdászok “hard landing-nek” hívják ezt, csak itt az állami irányítás nem elkerülni, hanem keményíteni akarja a földet érést.

  • Kádár-Csoboth Péter 2012.01.19. 11:32 Válasz

    Bocsánat. a 3. pontomban a keretszámokat természetesen nem összeségében, hanem intézményenként növelik… Summa ezek is csökkentek.

  • Húsos Ferenc 2012.01.24. 18:21 Válasz

    Mélyen Tisztelt Államigazgató, Tanult Emberek!

    Legnagyobb megrökönyödésemre kaptam a ma este folyamán értesítést a felvi.hu ról, mely felvi.hu szerint az intézmény nem tudja indítani a keresztféléves másoddiplomás képzésemet. Az 1 dolog hogy az álmomat törte romba ezzel a húzással is a kormány, de az hogy ellehetetlenítik a hallgatókat önképzésüktől, a köz “szolgálásától”… Kedves politikus URak! Úgy érzem hogy maguk a diplomájukat az Ecseri piacok egy kupectól vették és nem egy vidéki intézményben tanulással és tapasztalat szerzéssel sajátították el végzettségüket. Mint vidéki bátran mondom, soha nem is akarok Budapesti lenni, hisz NEM A VILÁG KÖZEPE! Középvezetői beosztásban lévő értelmiségiként a szakmámban bátran az is kijelenthetem hogy egy szegedi karból kikerült hallgatók többszörös létszámban dolgozik saját területén mint egy Corvinus egyetem ugyanazon szakon végzett hallgatója! Ne mondják, hogy nem, mert tudom hogy igazam van! És szégyelhetik magukat a teljes ellehetetlenítés miatt. Ezek után biztos is hogy kevésbé fogok becsületesen élni, főleg ha a kormányzatunkról van szó!

Új hozzászólás írása