<?xml version="1.0" encoding="utf-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
		>
<channel>
	<title>Hozzászólás: Politika és oktatáspolitika átrendeződő kapcsolatáról</title>
	<atom:link href="http://oktpolcafe.hu/politika-es-oktataspolitika-atrendezodo-kapcsolatarol-1300178/feed" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>http://oktpolcafe.hu/politika-es-oktataspolitika-atrendezodo-kapcsolatarol-1300178</link>
	<description>Oktatáspolitikai blog</description>
	<lastBuildDate>Mon, 20 Feb 2012 12:30:02 +0000</lastBuildDate>
	<generator>http://wordpress.org/?v=2.9.2</generator>
	<sy:updatePeriod>hourly</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>1</sy:updateFrequency>
		<item>
		<title>Szerző: Radó Péter</title>
		<link>http://oktpolcafe.hu/politika-es-oktataspolitika-atrendezodo-kapcsolatarol-1300178/comment-page-1#comment-247</link>
		<dc:creator>Radó Péter</dc:creator>
		<pubDate>Fri, 06 Aug 2010 09:02:45 +0000</pubDate>
		<guid isPermaLink="false">http://oktpolcafe.hu/?p=178#comment-247</guid>
		<description>István, van egy Know&amp;Pol nevű nemzetközi összehasonlító kutatás (http://www.knowandpol.eu/) amiben Magyarország is részt vesz egy Bajomi Iván által vezetett fiatalokból álló kutatócsoporttal. Az egyik terület amivel foglalkoznak az oktatás és a kutatás egy nagy rakás adalékot szolgáltat ahhoz, amiről te írsz. Zárótanulmány azt hiszem még nincs, de abból el lehetne indulni.

Még egy példa: a kilencvenes években bő két évig tintanyaló voltam az MKM-ben (eleinte a Kisebbségi Főosztályt majd a Civil Kapcsolatok Igazgatóságát vezettem). Fodor Gábor alatt jól működött a minisztérium vezetése mint &quot;politikai esernyő&quot;, a munkám legfontosabb referenciái &quot;közpolitikai&quot; referenciák voltak. Magyar Bálint megérkezése ezen csavart egyet, az egyes számú tájékozódási pont a politikai alkuk tere volt, amelyek közvetlenül csatornázódtak be az egyes érdekcsoportokkal folytatott alkukba. Noha általános a meggyőződés, hogy Magyar Bálint sokkal hatékonyabb miniszter volt, mint Fodor Gábor (ami a parlamenti politizálást illeti ebben van is igazság) a minisztérium &quot;közpolitikai kibocsájtásának&quot; színvonala mégis drámaian romlott. Ilyen &quot;esettanulmányokkal&quot; tele van az elmúlt húsz év, tényleg érdemes lenne elemezgetni őket.</description>
		<content:encoded><![CDATA[<p>István, van egy Know&#038;Pol nevű nemzetközi összehasonlító kutatás (<a href="http://www.knowandpol.eu/" rel="nofollow">http://www.knowandpol.eu/</a>) amiben Magyarország is részt vesz egy Bajomi Iván által vezetett fiatalokból álló kutatócsoporttal. Az egyik terület amivel foglalkoznak az oktatás és a kutatás egy nagy rakás adalékot szolgáltat ahhoz, amiről te írsz. Zárótanulmány azt hiszem még nincs, de abból el lehetne indulni.</p>
<p>Még egy példa: a kilencvenes években bő két évig tintanyaló voltam az MKM-ben (eleinte a Kisebbségi Főosztályt majd a Civil Kapcsolatok Igazgatóságát vezettem). Fodor Gábor alatt jól működött a minisztérium vezetése mint &#8220;politikai esernyő&#8221;, a munkám legfontosabb referenciái &#8220;közpolitikai&#8221; referenciák voltak. Magyar Bálint megérkezése ezen csavart egyet, az egyes számú tájékozódási pont a politikai alkuk tere volt, amelyek közvetlenül csatornázódtak be az egyes érdekcsoportokkal folytatott alkukba. Noha általános a meggyőződés, hogy Magyar Bálint sokkal hatékonyabb miniszter volt, mint Fodor Gábor (ami a parlamenti politizálást illeti ebben van is igazság) a minisztérium &#8220;közpolitikai kibocsájtásának&#8221; színvonala mégis drámaian romlott. Ilyen &#8220;esettanulmányokkal&#8221; tele van az elmúlt húsz év, tényleg érdemes lenne elemezgetni őket.</p>
]]></content:encoded>
	</item>
	<item>
		<title>Szerző: Nahalka István</title>
		<link>http://oktpolcafe.hu/politika-es-oktataspolitika-atrendezodo-kapcsolatarol-1300178/comment-page-1#comment-244</link>
		<dc:creator>Nahalka István</dc:creator>
		<pubDate>Fri, 06 Aug 2010 05:47:28 +0000</pubDate>
		<guid isPermaLink="false">http://oktpolcafe.hu/?p=178#comment-244</guid>
		<description>Péter! Ez a bejegyzés telitalálat. Paradigmatikus alapja lehetne egy alapos oktatáspolitológiai kutatásnak, amely az elmúlt 20 évről szólhatna. Mert, hogy sokkal több van benne, mint a jelenlegi folyamatok elemzése. Iszonyú fontos lenne feltárni az oktatáspolitikai döntések valódi természetét. Van egy átalakulóban lévő rendszer, amelyben - ahogy írod - a politika még inkább átveszi az uralmat a közpolitika felett. De vajon mennyire volt korábban valódi, legalább relatíve önálló közpolitika? Ennek mértéke, főbb jelenségei, a döntések valósága, mind izgalmas kérdés. Ha például arra gondolok, hogy a szakmai szervezetek milyen szerephez jutottak a politikaalkotásban, akkor számomra igencsak kevéssé tűnik úgy, hogy érvényesült volna a közpolitika relatív önálósága. Ha szélsőségesen akarnék fogalmazni, azt mondanám (de ez csak egy értelmezési kísérlet, nincs végiggondolva), hogy az elmúlt két évtizedben a közpolitika önállóságának a látszata volt hol erősebb, hol gyengébb, most már a látszat is lényegében eltűnik majd.</description>
		<content:encoded><![CDATA[<p>Péter! Ez a bejegyzés telitalálat. Paradigmatikus alapja lehetne egy alapos oktatáspolitológiai kutatásnak, amely az elmúlt 20 évről szólhatna. Mert, hogy sokkal több van benne, mint a jelenlegi folyamatok elemzése. Iszonyú fontos lenne feltárni az oktatáspolitikai döntések valódi természetét. Van egy átalakulóban lévő rendszer, amelyben &#8211; ahogy írod &#8211; a politika még inkább átveszi az uralmat a közpolitika felett. De vajon mennyire volt korábban valódi, legalább relatíve önálló közpolitika? Ennek mértéke, főbb jelenségei, a döntések valósága, mind izgalmas kérdés. Ha például arra gondolok, hogy a szakmai szervezetek milyen szerephez jutottak a politikaalkotásban, akkor számomra igencsak kevéssé tűnik úgy, hogy érvényesült volna a közpolitika relatív önálósága. Ha szélsőségesen akarnék fogalmazni, azt mondanám (de ez csak egy értelmezési kísérlet, nincs végiggondolva), hogy az elmúlt két évtizedben a közpolitika önállóságának a látszata volt hol erősebb, hol gyengébb, most már a látszat is lényegében eltűnik majd.</p>
]]></content:encoded>
	</item>
	<item>
		<title>Szerző: Radó Péter</title>
		<link>http://oktpolcafe.hu/politika-es-oktataspolitika-atrendezodo-kapcsolatarol-1300178/comment-page-1#comment-239</link>
		<dc:creator>Radó Péter</dc:creator>
		<pubDate>Mon, 02 Aug 2010 08:47:50 +0000</pubDate>
		<guid isPermaLink="false">http://oktpolcafe.hu/?p=178#comment-239</guid>
		<description>Juli, annak alapján amit írtam, a probléma a politikai rendszerben van. Egész addig, amíg a politikai piac nem díjazza a &quot;jó kormányzást&quot; (good governance - ennek könyvtárnyi irodalma van) addig ez a helyzet nem fog változni. Ha emlékeim nem csalnak, az utolsó kísérlet arra, hogy a szakma &quot;mezei&quot; képviselői bevonódjanak az oktatáspolitikába a NAT implementációs projekt volt 95-98 között. (A nagykönyvek szerint azt is lehetett volna jobban csinálni.) Azóta vagy nem folyt valódi oktatáspolitika csinálás, vagy pedig felülről oktrojált reformkísérletek folytak. A politikák tartalmát ez persze nem feltétlenül minősíti, az egyre több szereplő bevonása nem feltétlenül a politika &quot;szakmai&quot; minőségét javítja a rengeteg kompromisszum miatt. Cserébe viszont egyiknek sem történt meg az implementációja (olyan papírokon maradtak, melyekre jogszabályokat nyomtattak), mert minden szereplő bevonása nélkül nem tud más történni.

Van azonban a történetnek egy másik oldala is: ki mit képvisel? Milyen állapotban van a szakma önszerveződése? Ha pedagógusok megjelennek az oktatáspolitikai diskurzusban a saját véleményüket (nünükéiket, panaszaikat, stb.) képviselik vagy intézményi stratégiákat és politikákat? De erről te többet tudsz...</description>
		<content:encoded><![CDATA[<p>Juli, annak alapján amit írtam, a probléma a politikai rendszerben van. Egész addig, amíg a politikai piac nem díjazza a &#8220;jó kormányzást&#8221; (good governance &#8211; ennek könyvtárnyi irodalma van) addig ez a helyzet nem fog változni. Ha emlékeim nem csalnak, az utolsó kísérlet arra, hogy a szakma &#8220;mezei&#8221; képviselői bevonódjanak az oktatáspolitikába a NAT implementációs projekt volt 95-98 között. (A nagykönyvek szerint azt is lehetett volna jobban csinálni.) Azóta vagy nem folyt valódi oktatáspolitika csinálás, vagy pedig felülről oktrojált reformkísérletek folytak. A politikák tartalmát ez persze nem feltétlenül minősíti, az egyre több szereplő bevonása nem feltétlenül a politika &#8220;szakmai&#8221; minőségét javítja a rengeteg kompromisszum miatt. Cserébe viszont egyiknek sem történt meg az implementációja (olyan papírokon maradtak, melyekre jogszabályokat nyomtattak), mert minden szereplő bevonása nélkül nem tud más történni.</p>
<p>Van azonban a történetnek egy másik oldala is: ki mit képvisel? Milyen állapotban van a szakma önszerveződése? Ha pedagógusok megjelennek az oktatáspolitikai diskurzusban a saját véleményüket (nünükéiket, panaszaikat, stb.) képviselik vagy intézményi stratégiákat és politikákat? De erről te többet tudsz&#8230;</p>
]]></content:encoded>
	</item>
	<item>
		<title>Szerző: Szekszárdi Júlia</title>
		<link>http://oktpolcafe.hu/politika-es-oktataspolitika-atrendezodo-kapcsolatarol-1300178/comment-page-1#comment-238</link>
		<dc:creator>Szekszárdi Júlia</dc:creator>
		<pubDate>Sun, 01 Aug 2010 18:11:45 +0000</pubDate>
		<guid isPermaLink="false">http://oktpolcafe.hu/?p=178#comment-238</guid>
		<description>Péter! Amit írsz, kristálytiszta logikát követ, és tagadhatatlanul igaz. A kérdésem: mit lehet tenni az elbutulás ellen? Mekkora mozgástere marad a szakmai civil szervezeteknek? Megjegyzem: az előző kurzus(ok) idején sem állt szóban érdemben senki a pedagógus szakma &quot;mezei&quot; képviselőivel. Pedig mi annak idején is próbálkoztunk (http://www.osztalyfonok.hu/rovat.php?id=40).</description>
		<content:encoded><![CDATA[<p>Péter! Amit írsz, kristálytiszta logikát követ, és tagadhatatlanul igaz. A kérdésem: mit lehet tenni az elbutulás ellen? Mekkora mozgástere marad a szakmai civil szervezeteknek? Megjegyzem: az előző kurzus(ok) idején sem állt szóban érdemben senki a pedagógus szakma &#8220;mezei&#8221; képviselőivel. Pedig mi annak idején is próbálkoztunk (<a href="http://www.osztalyfonok.hu/rovat.php?id=40" rel="nofollow">http://www.osztalyfonok.hu/rovat.php?id=40</a>).</p>
]]></content:encoded>
	</item>
	<item>
		<title>Szerző: Népiskola</title>
		<link>http://oktpolcafe.hu/politika-es-oktataspolitika-atrendezodo-kapcsolatarol-1300178/comment-page-1#comment-237</link>
		<dc:creator>Népiskola</dc:creator>
		<pubDate>Thu, 29 Jul 2010 10:07:54 +0000</pubDate>
		<guid isPermaLink="false">http://oktpolcafe.hu/?p=178#comment-237</guid>
		<description>&lt;strong&gt;Politika és oktatáspolitika átrendeződő kapcsolatáról &#124; OktpolCafé...&lt;/strong&gt;

Radó Péter A politika és a közpolitika (vagy ahogy még nevezni szokták: a szakmapolitika) igen csak relatíve, de önálló alrendszerek. A kettő között van egy nehezen körülírható gyepü, amire közpolitikai...</description>
		<content:encoded><![CDATA[<p><strong>Politika és oktatáspolitika átrendeződő kapcsolatáról | OktpolCafé&#8230;</strong></p>
<p>Radó Péter A politika és a közpolitika (vagy ahogy még nevezni szokták: a szakmapolitika) igen csak relatíve, de önálló alrendszerek. A kettő között van egy nehezen körülírható gyepü, amire közpolitikai&#8230;</p>
]]></content:encoded>
	</item>
</channel>
</rss>

