tinnitus ambien withdrawal buy ambien how do you detox from ambien

unable to sleep without xanax generic xanax i took one xanax how long will it stay in my system

xanax withdrawal when does it start generic xanax online xanax prescriptions

soma puzzle plans buy soma online soma and surgery

how long before effects of valium wear off buy valium diazepam Boston

flexeril and tramadol side effects buy tramadol no prescription buy ultram Odessa

what is durela tramadol hydrochloride buy tramadol no prescription 500mg tramadol in 12 hours

order soma online us pharmacy soma drug manisa soma lale bahçesi kreşi

soma restaurant beverly massachusetts buy soma peleti za soma

soma de fraçao com numeros inteiros carisoprodol soma soma de arcos trigonometria

Pisti tanulói életpálya modelljéről

Kovács Pisti az óvó nénik kedvence volt: élénk, okos, imádni való rossz kölyök. Néha összetört valamit, néha dulakodott a többiekkel egy-egy játékért, rendszeresen átszökött egy másik csoportba, és ha kimentek az udvarba, mindig utána kellett vinni a sapkáját. Csak a gond volt vele, de lehetetlen volt haragudni rá. Nagycsoportos korában már felismert minden autómárkát és gond nélkül elolvasta a boltok nevét az utcán. (A CBA-t néha ABC-nek olvasta, de ezt tették a szülei is.) 2013 nyarán Pisti betöltötte a hatodik életévét és jogkövető magatartást tanúsítva szeptemberben bevonult az iskolába. Már alig várta.

 

Tovább

Az oktatásról szóló tudás átalakulása avagy mit kell tudnia egy fiatal oktatáselemzőnek?

Már korábbi bejegyzésekben is figyelmeztettünk arra, hogy a globális  tudásmenedzsment nyomán számos olyan társadalomtudományi – így oktatási – tudásterület vált áttekinthetővé és elérhetővé az elmúlt években, melyek korábban újabb és újabb kutatásokat igényeltek.Ma egy értelmes és nemzetközi adatbázisokban jól tájékozódó gyakornok képes lehet olyan tanulmányt írni, melyet korábban csak tapasztalt elemzők tudtak volna elkészíteni. A globalizáció, az europaizáció, az informatika nyomán megnyíló új lehetőségek elsősorban keresőprogramok, adatbázisok, nyílt publikációs tárak és szakmai hálózatok formájában öltenek testet. Ezek átalakítják az oktatáskutatás és elemzés területét: korábban elitnek számító tudásterületek váltak elérhető tömegtermékké (commodization) és az oktatásügyi gondolkodásban egy nagyon erős standardizációs kényszer jelent meg. A fiatal oktatáskutatónak ma részben mást kell tudnia és másként kell kérdeznie, mint tíz évvel ezelőtt. E tekintetben az oktatáskutatás nem különbözik mondjuk a telekommunikációtól vagy informatikától.

Tovább

Kocsis Ferenc: Túlélő és elhalásra ítélt szakok

A témában született két korábbi bejegyzésben bemutattuk a vesztes intézményeket, illetve a vesztes szakokat. Gyorsjelentés-sorozatunk utolsó bejegyzésében eggyel mélyebb rétegben vizsgáljuk, hogy egyes szakok esetében milyen folyamatok zajlottak le, elsősorban az állami és költségtérítéses helyek átrendeződése szempontjából. Fő kérdésünk, hogy melyek azok a korábban államilag finanszírozott szakok, amelyekért hajlandók fizetni a felsőoktatásba vágyó fiatalok (és családjuk), illetve melyek azok a szakok, amelyek nagyrészt az állami támogatás miatt tudtak eddig fennmaradni, és most az állam kihátrálásával halálra vannak ítélve.

Előfeltevésünk most csak arra szorítkozik, hogy ilyen szakok várhatóan nincsenek nagy számban; a szakkínálat legnagyobb része a kettő közötti „szürke zónába” esik.

Tovább

Sáska Géza: A matematika osztályzat rejtett összetevői, avagy mit osztályoznak a pedagógusok 2011-ben? (Második rész)

Előző bejegyzésünk szemléltette a kutatásban már bizonyított tényt, miszerint az osztályzás nem objektív. A kérdés most az, hogy a szubjektív osztályozás esetleges – kedély, vagy helyzetfüggő – vagy pedig irányzatos. Könnyen megállapítható az osztályozó pedagógus elfogultsága, ha ugyanarra a teljesítményre valamelyik társadalmi csoportba tartozó tanítványának szisztematikusan jobb vagy rosszabb jegyet ad. E tárgyról írott tanulmányom az Educatio 2012. 4. “Tantágyak és társadalom” számában fog hamarosan megjelenni.

Tovább

Sáska Géza: A matematika osztályzat rejtett összetevői, avagy mit osztályoznak a pedagógusok 2011-ben?

Negyedszázada, a Báthory Zoltán vezetésével végzett Monitor’86 vizsgálatban már kimutattuka teljesítményen kívüli szempontok megjelenését az érdemjegyekben, s most, ugyanezt a tényt erősíthetjük meg a 2011-es országos kompetenciamérés során a teljes 6. 8. és 10. évfolyam felvett adatai alapján. Az osztályozó pedagógusok tanítványaik teljesítményéhez mindig is hozzá adták a tantárgyi azonosulás fokát, az iskola értékrend elfogadását, és önön elfogultságaikat. Ez ma sincs másképp. E tárgyról írott tanulmányom az Educatio 2012. 4. “Tantágyak és társadalom” számában fog hamarosan megjelenni.

Tovább

​Érvénytelenné váló fejlesztéspolitika

Az Európa 2020 című dokumentmot (az Európai Unió középtávú stratégiáját) annak idején megkönnyebbüléssel és örömmel fogadták a szakmai elemzők. A korábbi terjengős társadalmi vízióktól eltérően egy rövid, néhány jól meghatározott és világos célokat tartalmazó dokumentum született. A tartalmi és gondolati váltás alatt azonban számos mélyszerkezeti elem maradt változatlan. Példánk foglalkozatáspolitikai témájú, de valójában csak szemléltet egy érdekes jelenséget: egy fejlesztéspolitikai kezdeményezés érvénytelenné (irrelevant) válását

Tovább

A közoktatásban (nem) zajló stratégiai tervezésről

Az oktatásban közelednek az igazságok pillanatai. Egyfelől, a következő uniós költségvetési ciklussal (a Magyarország számára hozzáférhetővé tett uniós alapok nagyságával) kapcsolatos alkuk eredményétől függetlenül a kormányzatnak nemsokára stratégiát kell alkotnia arról, hogy mire akarja használni a gazdag európai országok adófizetőinek pénzét. Másfelől, független műhelyekben és politikai pártokban is elindult a jelenlegi kormány oktatáspolitikájával szembeni alternatívákat rögzítő stratégiák tervezése. Az Agóra Akadémián elmondott vitaindítóm egy részét felhasználva megosztok néhány az előzményekről szóló hasznos ismeretet.

Tovább
Előző123456789101112Következő6. oldal / összesen: 30