can you take gaba and xanax together buy alprazolam online white xanax vs blue xanax

what happens when u snort a soma buy soma shokugeki no soma 63 pantip

zanaflex and soma together buy soma qual é a soma dos 100 primeiros numeros impares naturais

prilosec interaction with valium buy valium online is 15 mg of valium enough to get high

is alprazolam xanax a narcotic generic xanax how long do xanax and valium stay in your system

deadly xanax combinations generic xanax xanax bars ingredients

manisa soma sağlık grup başkanlığı cheap soma sheraton soma bay phone number

list of generics for xanax generic xanax get xanax Irvine

dose range of valium valium online no prescription valium cause hiccups

tramadol dose for 50 pound dog buy tramadol tramadol uruguay

Valótlanságokról és tényeknek látszó tárgyakról

A NEFMI Oktatási Államtitkársága a sajtó számára készített egy nyolc oldalas anyagot „Valótlanságok és tények az új köznevelési törvénnyel kapcsolatban” címmel. Az anyag igazi kommunikációs mestermű; a „Nem igaz, hogy….” mondatkezdéssel felsorolja a valótlan állításokat, majd „Az igazság:” rovatban röviden cáfolja is azokat. (Örömmel látom, hogy a katekizmusok olvasása erősen hat a NEFMI sajtómunkásainak stílusára, ami kongruens kommunikációt eredményez.) Számunkra külön megtiszteltetés, hogy a cáfolni szándékozott állítások szinte mindegyikét már tartalmazzák korábbi OktpolCafé bejegyzések is. Nézzük tehát a cáfolatokat!

Tovább

Egy országstratégia körvonalai – gondolatébresztő a fejlesztéspolitikai intézményrendszernek

Egy korábbi bejegyzésünkben utaltunk arra, hogy a Kohéziós Politika reformja után (2014-2020) az Unió koherens országstratégiát fog megkövetelni a tagállamoktól a Strukturális és Kohéziós Alapokhoz való jövőbeli hozzáféréshez. Koherens országstratégia területén sohasem álltunk jól. Az első Nemzeti Fejlesztési Terv legfontosabb célkitűzése “az életminőség javítása” volt, ami – valljuk be – magyar fejlesztéspolitikai értelemben egyszerűen értelmezhetetlen, de még norvég környezetben is kockázatos vállalás. A jelenlegi Új Magyarország/Új Széchenyi Terv fő célja a – már sokkal jobban értelmezhető – foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése lett. Az alábbiakban arra teszünk kísérletet, hogy egy koherens országstratégia körvonalait villantsuk fel egy rövid cialisonlinegeneric365 blogbejegyzés műfaji korlátai között, elsősorban a 2014-2020-as időszakra célozva.

Tovább

Felvezető: a PISA iskolai autonómiáról és szakmai elszámoltathatóságról

Ritkán fordul elő, hogy az OECD egy PISA másodelemzése ilyen mértékben hatoljon az aktuális magyar oktatáspolitikai napirend lelkéig, mint az októberben megjelent „Iskolai autonómia és elszámoltathatóság: összefüggenek a tanulói teljesítményekkel?” című OECD leaflet. Az, hogy az intézményi autonómia a tanulási eredmények javításának egyik legfontosabb előfeltétele eddig is az oktatáspolitika trivialitásai közé tartozott. Most dokumentálni is tudjuk.

Tovább

Tandem: a titkos törvénymelléklet (egy elszalasztott lehetőségről)

A Parlament elé terjesztett köznevelési törvény titkos melléklete körüli szánalmas magyarázkodás újra igazolja azt a pozsonyi elemzést, miszerint Magyarországon minden parlamentáris erő – társadalomképében és persze nem frazeológiájában – baloldali populista párt. Pedig a törvénytervezet melléklete nagyon figyelemreméltó anyag és az elmúlt húsz év legígéretesebb stratégiai váltását villantja fel.

Tovább

Tandem: a titkos törvénymelléklet (röpködő százmilliárdokról)

A közoktatási törvény titokzatos és titkos melléklete (melynek létezése cáfolatát nem cáfolja hitelt érdemlően, hogy itt hever előttem) egy pénzügyi implementációs tervnek és hatásvizsgálatnak látszó negyven oldalas dokumentum. Szakmai színvonala nem tér el a kormány által kibocsájtott hasonló dokumentumokétól, ezért egy szavát sem hiszem el. Ennek ellenére nagyon tanulságos, jól illusztrál kormányzati szándékokat.

Tovább

Duális képzés a felsőoktatásban?

A Magyarországon befektető Audi és Mercedes felmérte befektetési környezetének szakképzési és felsőoktatási kapacitásait – majd mindkét vállalat saját oktatási központ megépítése mellett döntött.  Az Audi 3 milliárd forintból hozta létre képzési és továbbképzési központját. A befektetők környékén lévő TISZK-ek – melyeket sokmilliárdos Uniós támogatásból hoztak létre – nem tudtak rákapcsolódni a két óriáscégre – egyfajta szegénységi bizonyítványát kiállítva a TISZK-fejlesztés “hosszú menetelésének”.  A felsőoktatási környezet egy fokkal aktívabb volt, itt még keresik az összekapcsolódás lehetőségét. A következőkben arról írunk, hogy miért kulcsfontosságú a hazai felsőoktatás és szakképzés és a gazdaság szoros összefonódása.

Tovább
Előző78910111213141516171819Következő13. oldal / összesen: 30