soma anadolu ihl cheap soma soma-bakkerij.nl

dramamine and valium interaction diazepam 5mg valium and xanax are

tramadol side effects stomach pain tramadol online cod tramadol on urine drug screen

valle de valium babasonicos lyrics diazepam 5mg purchase diazepam Columbus

can i take valium and voltaren together buy valium buying valium online uk legal

soma endüstri meslek lisesi öğretmenleri soma 350 mg soma intimates omaha ne

does tramadol cause shaking in dogs tramadol online tramadol use for withdrawal symptoms

is valium legal in thailand buy valium buy valium Cleveland

cara berhenti konsumsi tramadol tramadol 50mg tramadol informacion espaГ±ol

xanax kullanırken hamile kaldım xanax depression circle 2mg xanax

Nyílt forrású tanulás – a felsőoktatás következő átalakulása

Magyarországon 2012 – többek között – a felsőoktatás globalizációjával történő késői szembesülés éve. A “kiballagók” nemzedéke – az érettségi után tandíjmentes, jó minőségű európai egyetemekre jelentkezők –  már visszavonhatatlanul átalakították a zárt nemzetállamban folyó felsőoktatás-politikai vitákat. Eközben a kormányzat három nemzetközileg is versenyképes egyetem kialakítására összpontosít és elindult a versenyképességet Uniós forrásból segítő Campus Hungary program is. A közel egy évtizedet késett hazai kezdeményezések indulásakor már egy új globális forradalom van kibontakozóban, a nyílt forrású tanulás forradalma.

Nyílt forrású tanulás?

Nyílt forrású tanulásnak azt az új jelenséget nevezzük, amikor elismert tudásgazdák, oktatási intézmények digitálisan nyilvánosságra hozzák oktatási programjaik egy részét és ingyenesen felkínálják azt a tanulni akaróknak. Tehát jóval többről van szó, mint online tanulásról (ami egy technika) vagy currrciulumok digitális felkínálásáról (ami egy kifinomult marketing). Fogalmi rendszerezéséről kutatók és az OECD oktatáskutató intézete, a CERI is publikált anyagokat.

A kibontakozás

Schumpeter kreatív rombolás elmélete, amely a mai innovációelméletekben romboló innovációként (disruptive) fogalmazódik meg azt jelenti, hogy új, nem kiszámítható és nem tervezhető hatású újítások szétrombolják a korábbi üzleti modelleket és – fokozatosan – újat hoznak létre. A felsőfokú tanulás területén a hagyományos amerikai üzleti modell (tandíjra, diákhitelre és ösztöndíjakra épülő versenymodell) ugyan bámulatos hatékonyságot ért el, de működése – kis leegyszerűsítéssel – a középosztály fizetőképességén múlik. 2012 végére a diákhitel-tartozások összege első ízben haladta meg a hitelkártya-tartozások összegét az Egyesült Államokban. A felsőoktatásban folyamatosan zajló költségrobbanás, az állami finanszírozás gyengülése és az elöregedő társadalom nem kedvez a hagyományos egyetem további növekedésének. Az amerikai középosztály elszegényedése és az egyetemi óriásüzemek  pénzügyi fenntarthatatlansága utat nyitott új üzleti modellek kimunkálásának.

Először a műszaki felsőoktatás egyik vezető intézménye az MIT hozta nyilvánosságra tanterveit és tananyagait. Ezek azonban még csak merev faliújságok voltak. A Khan Academy már részletes kurzusleírásokkal és nyitott digitális könyvtárral együtt tárulkozott fel. Nyitott tanulási helyzet akkor állt elő először, amikor a Google két kutatója egy teljes mintakurzust tett közzé és nyitott meg a tanulni vágyók számára ingyen. A kutatók célja az volt, hogy a Web 2.0. megközelítésével gondolják újra a beiratkozás, tanulói együttműködés, tanár-diák kapcsolat, feladatkiadás, probléma-megoldás, határidők, vizsgáztatás és végzettség-adás feladatait. A robbanásszerű szakmai sikert egy digitális magánegyetem, az Udacity megalapítása követte. Az Udacity indulásához 15 millió dollár kockázati tőkét vont be és 450 ezer “végfelhasználóval” kezdte el oktatómunkáját.

A romboló innováció erői akkor indultak meg, amikor a kreatív és nyitott platform mögé tudásgazdák érkeztek. A Stanford Egyetem a legjobb amerikai egyetemek (Ivy League) egy részével koalícióba lépett és 2012 áprilisában elindították a Coursera nevű üzleti vállalkozást. A Coursera a világ legjobb egyetemeinek válogatott online kurzusait kínálja fel ingyen a beiratkozóknak, jelentőségének megértéhez érdemes a kínálatot személyesen szemügyre venni. A Coursera 16 millió dollár kockázati tőkével indult. A Harvard és az MIT válasza sem késett, az Ivy League másik feléből egy edX nevű alternatív platformot hozott létre. Ezévtől az edX élére az MIT volt elnöke, Rafael Reif került. A Virginia Egyetem elnökének. Teresa Sullivan-nek azért kellett lemondania, mert kételyeket fogalmazott meg a kibontakozó, de üzletileg még értelmezhetetlen forradalom értelmével kapcsolatban és nem csatlakozott időben a Coursera-hoz. 2013-ban indul a brit válasz: a Futurelearn konzorciuma (Open University, Warwick, Bristol, St. Andrews) alternatívát kíván kínálni az amerikai hegemóniával szemben. Az új piac kiformálódása meglepő kezdeményezéseket is elbír: Tyler Cowen közgazdász-oktató Marginal Revolution nevű blogjából kinőve személyes magángyetemet hozott létre a világhálón, hasonló elnevezéssel. A kurzuskínálat itt.

Mi lesz az üzleti modell?

Ez ma még nem látható. Az elemzők az átalakulást mozgalomnak (movement) hívják, jelezve, hogy a résztvevők nem egy kidolgozott terv mentén haladnak, sokkal inkább ráéreztek valamire vagy egyszerűen félnek kimaradni a változásokból. A meghirdetett és tömeges jelentkezést kiváltó minőségi tanulási lehetőségek nem adnak ingyen rendezett és teljes tanulási utat, csupán posztmodern tudásdarabokat. (Az államilag elismert és teljes tanulási utak, a degree programok továbbra is méregdrágák). Ugyanakkor a nyitott forrású kurzusok óriási marketingerőt fejtenek ki a meghirdető intézmény érdekében, alkalmazkodásra kényszerítve a kisebb és gyengébb egyetemeket. A folyamat már megindult: a San Jose Állami Egyetem már kurzusokat kölcsönöz az MIT-tól az EdX-en keresztül, a Colorado Állami Egyetem  és Freiburg (Németország) pedig már kreditál is sikeresen befejezett kurzusokat a Google-kutatók virtuális meta-egyeteméről. At America Council of Education már vizsgálja a nyílt forrású kurzusok akkreditálhatóságát. ha ez megvalósul, akkor létrejöhet az igazi kevert oktatás (blended learning), ahol az egyetemre járók olyan kurzuskínálatot kapnak, ahol a meghirdetett képzések egy része más egyetemekről kreditált onlne kurzus lesz. Így tehát a miskolci egyetemen diplomázó mérnök szakkurzusainak és készségfejlesztő tanulásának egy részét az MIT-ről szerezheti majd be.Ennek a kevert tanulásnak hatalmas tartalékai vannak: a CEU egyéves mesterképzése pl. abból élt meg kiválóan, hogy a szovjet tömbben négy-öt év alatt diplomázók értelmiségi alapkészségeket (acedemic writing, érvelés, vita, csoportmunka, együttműködés, kutatás, nemzetközi környezet kezelése) sem sajátíthattak el tanulmányaik során.

Vannak azonban olyanok is, akik a “romboló innováció” hatását nagyobbra becsülik: Az Udacity alapítója szerint ötven év múlva tíz egyetem lesz a világon. A “romboló innováció” teoretikusa, Clayte Christensen (Harvard Business School) szerint az átlagos egyetemekre világszerte csődhullám vár majd.

Kik tanulnak?

A 2008 körül kutatók által előrejelzett tanulói csoportok az un. nem hagyományos hallgatói (tehát nem a 18-25 éves, nappali hallgatók)  csoportok voltak. Nyilvánvaló azonban, hogy a hallgatói csoportok összetétele ma egyszerűen nem kiszámítható és a forradalom továbbterjedésétől függ. A tananyagok fejlesztése (hála a Google innovátorainak) eleve úgy történt, hogy a legváltozatosabb végfelhasználói csoportokat (“end users”) ki tudja szolgálni. Ennek érdekében a kurzus blokkjait tanulási nano-egységekre bontották, ezáltal nagyfokú rugalmasságot biztosítva az eltérő tanulási lehetőséggel és/vagy képességgel bíró végfelhasználóknak. Így már olyan – szinte felmérhetetlen méretű – tanulói csoportok számára is vonzó kínálat jön létre, mint az önművelést életminőségük meghatározó részének tekintő globális felső-középosztály vagy az átlagos minőségű honi tanulmányait harvardi áthallgatással színesíteni akaró egyetemisták százmilliói. A Coursera 2012-ben (egy év alatt) több, mint egymillió tanulót regisztrált 196 országból. Földrajzi megoszlásukat lásd itt. jelenleg több, mint 2 millió “végfelhasználója” van, legsikeresebb kurzusára (“Hogyan érveljünk és vitatkozzunk?”)  180 ezren iratkoztak be. Terjedésének analógiája az Android platform mobiltelefonos alkalmazásainak letöltésére fog hasonlítani. Akik egy dialógusokra épülő, önálló munkán alapuló, globális közösségben, angolul elvégzett kurzust sikeresen teljesítettek, korábban ismeretlen nyomás alá fogják helyezni azt a helyi egyetemet, ahol alap vagy mesterképzésüket töltik majd. (Egészen idáig a mást és talán jobbat kipróbálni akaró fiatalok elhagyták az országot és ezáltal csökkentették a hazai felsőoktatási rendszerre nehezedő minőségi elvárásokat).

A haszonélvezők

Mivel a nyílt forrású tanulás kiegészíti és nem pótolja a szilárd és rendezett alapismereteket (műveltséget), legcélszerűbb használata a gazdagítás és továbbfejlődés területe. A fiatalabbak számára pedig elsősorban a személyes versenylépességhez nélkülözhetetlen képességek, attitűdök, kultúra tanulásának lehet színtere. A jelenleg rendelkezésre álló kurzusok jelentős része éppen az akadémiai készségfejlesztést célozza. Kizárólag olyan országok és emberek lehetnek haszonélvezői, ahol a teljesítményelv (a hozzá természetes módon kapcsolódó angoltudással és nemzetközi kitekintéssel) meghatározó módon van jelen a helyi középosztály világában. A nem angolszász országok közül a feltörekvők vezetik a Coursera beiratkozásokat: Brazília, India, Kína, Oroszország, Kolumbia, Ukrajna és Mexikó. Magyarországon – ahol az angol nyelvvizsgát letenni nem tudók állami megsegítése és az angol nyelv szerepének mérséklése köti le az állami energiák egy részét – a felsőoktatásban tanulók döntő többsége jelenleg egyszerűen nem alkalmas a bekapcsolódásra.

Az Android analógiát folytatva a nyílt forrású minőségi tanulás (a) globális esélyadást, (b) nagyfokú tartalmi és módszertani standardizációt, (c) valamint minden korábbinál jobb minőségű globális munkaerőt eredményezhet.

Kérdőjelek

Cambridge és Oxford elutasítja a változást. Egyéni tutoráláson (mester-tanítvány kapcsolat) alapuló, szelektív képzési rendszerüket továbbra is érvényesnek és jobbnak látják, mint a kibontakozó jövő elemeit. Ennél lényegesen megfoghatóbb problémák is érzékelhetőek. Az első gond a magas lemorzsolódás. Az önfegyelmen és időgazdálkodáson alapuló online tanulás csak a legjobbak számára képes igazán gyümölcsözővé válni (bár a fizikai jelenléttel dolgozó tömegegyetemek ebben nem különböznek). A kiegészítő, gazdagító, fejlesztő jellegű online tanulás nagy része azonban nem szakképzés (valamire való felkészülés) hanem az új globális középosztály kulturális fogyasztása. Így a lemorzsolódás nem olyan gond, mint a közpénzből finanszírozott és drága felsőfokú szakképzés (jogászok, orvosok, mérnökök, informatikusok) esetében. Szorosan  kapcsolódik a lemorzsolódáshoz a végzettségek (certification) kérdése. A most terjedő kurzusok nem adnak államilag elismert végzettséget, noha a felsőoktatás expanziójának ez volt és ez marad a legfontosabb fűtőanyaga. Erre a megoldás vagy a kevert tanulás (végzettséget adó egyetemi tanulmányok és ezt gazdagító online kurzusok kombinálása) vagy a Google kezdeményezése. A Google az Udacity végzőseinek biztosít majd olyan záróvizsgás projektmunkát, ami után tanúsítványt ad. ha a kezdeményezéshez  más vállalatóriások is csatlakoznak, akkor a munkaadók szemében az online képzés értékesebbé válhat, mint az államilag tanúsított (de munkaerőpiacilag nem érvényes) program. A felsőoktatás egyik meghatározó járulékos eleme a személyes hálózatépítés és a házassági piac (marriage market) egyik legjobb részébe való belépés lehetősége. Az online képzők mind a hallgatói csoportmunkák, mind pedig a kapcsolattartás  területén figyelmet fordítanak olyan virtuális megoldások, “agórák” működtetésére (Facebook-csoportok mintájára), melyek globális és helyi ismeretségek, barátságok és társkapcsolatok kialakítását ösztönzik.

A melléksodor kis forradalmai

Eközben egészen más meggondolásokból olyan innovációk zajlanak, melyek egy későbbi időben összekapcsolódhatnak a nyitott forrású tanulás mozgalmával.

A Google nyílt forráskódú tanterv és kurzusépítő platformja, a Course-Builder már a béta (teszt) változatnál tart, hamarosan kiérlelt formában is közkinccsé válik majd. Az oktatási intézmények képzésekhez szükséges ingyenes Google-alkalmazásai is rendelkezésre állnak már. Az Apple eközben saját interaktív tankönyv-modellt dolgozott ki, kinyitva ezzel a közel évi tízmilliárd dolláros amerikai felsőoktatási tankönyvpiacot.A TED online oldala bármely mobil eszkiözön megosztható módon sztár előadók, kutatók, közéleti személyiségek előadásait kínálja ingyen, a Slideshare a power point-os prezentációk globális és tematikus feltöltésének és megtekintésének helyévé vált. A Skype vagy a Huawei telepresence rendszere nemzetközi tanulócsoportok közös projektmunkáit teszi lehetővé. A szakdolgozatok és doktori disszertációk nyitott, online egyetemii adatbázisa ma már evidencia; a szerzőnek egy svéd elitegyetem egyszerűsége nyerte meg leginkább a tetszését. A szakdolgozatok és doktori disszertációk eredetiségének kötelező és rutinszerű ellenőrzése megoldott szoftveres gyakorlat. Ugyancsak meghatározó jelentőségű azon ingyenesen letölthető, szabad forrású (nyílt) szoftverek forradalma, amely a tantermi pedagógiai munkáig lehatolva könnyíti meg az egyéni és csoportos tanulást. Egy nagyszerű táblázatos áttekintés itt.

Végül, de nem utolsósorban: a nyílt hozzáférésű tudományos publikálás mozgalma korábban elképzelhetetlen méreteket ölt. A minősített  és nemzetközi folyóiratokban közölt tudományos publikációk világát néhány globális kiadó uralta; hozzáférést csak komoly összegekért engedélyezve. Ez a rendszer korábban lényegében versenyképtelenné tette a félperiféria és periféria nemzeti felsőoktatási rendszereinek egyetemi könyvtárait és megakadályozta, hogy önálló hallgatói munkára épülő pedagógiai korszerűsödés indulhasson el. A tudományos szférában egyre terjedő lázadás eredményeképpen egyre több minőségi publikáció válik ingyenesen elérhetővé és  online elosztóhelyek is létrejöttek már. Aaron Swartz öngyilkossága új lökést adhat a kiadók megtörésének. (A perlő és Swartzot öngyilkosságba hajszoló MIT elnöke éppen az a Reif, aki idén veszi át a Coursera irányítását). A nyílt hozzáférésű tudományos publikálás forradalma kulcsfontosságú lesz a nemzetközileg versenyképes egyetemi e-könyvtárak létrehozásához, hiszen így drámai mértékben eshetnek a versenyképes tartalom és elérhetőség tömeges biztosításának belépési költségei. (Az atlanti akadémiai modellben korszerű szakirodalmi áttekintés nélkül nincs elismert kutatási eredmény).

És mi?

Thomas Friedman remek 2005-ös könyve az új világot “laposnak” írta le. A technológiai innováció korábban elképzelhetetlen esélyeket nyitott a felzárkózásra a feltörekvőknek. Ezen bejegyzés a “laposodás” (kiegyenlítődés) egy újabb hullámáról tudósít: a globális tudástermelés és elosztás korábbi, mélyen hierarchikus rendszere átalakulásban van és a változások hatalmas lehetőségeket kínálnak a félperiféria felsőoktatásának is.

Államilag finanszírozott közép-európai egyetemeknek soha sem lesz érdemi forrásuk (1) akadémiai készségfejlesztésre, (2) hatékony szaknyelvi gyakorlatra, (3) nemzetköziesítésre és (4) könyvtáraik versenyképessé tételére, (5) vezető nemzetközi előadók és kutatók bevonására valamint (6) világszínvonalú kurzuskínálat folyamatos fenntartására. A nyílt forrású ingyenes tanulás és publikálás megjelenése – hadászai nyelven – olyan új lehetőséget teremtett, ahol a Schwerpunkt áthelyezésével nagyon gyors felzárkózási folyamat indítható el.

Meg tud-e jelenni ez a lehetőség a felsőoktatásról való stratégiai gondolkodásban és az Európai Szociális Alap következő hétéves TÁMOP-forrásainak hazai tervezésében? Megértik-e az egyetemek és főiskolák vezetői, hogy milyen lehetőségek nyíltak ki előttük? Tudnak-e a legjobbjaink csatlakozni a most formálódó néhány globális képző központhoz? Képes-e a szociális érdekvédelemben hagyományos erős hallgatói mozgalom minőséget és hozzáférést is követelni?

Pozitív példaként álljon itt egy nigériai tervezet, amely a teljes (alulfinanszírozott) felsőoktatási intézményhálózatnak vázol fel egy nemzetközileg versenyképes e-könyvtárat. Megvalósítása olyan modernizációs shortcut (magyarul talán huszárvágásnak fordítanám), amely egyszerre több szűk keresztmetszetet oldana fel.

A kérdések a felsőoktatás tervezőinek, döntéshozóinak és vezetőinek szól. Ha a válaszok nem lesznek megfelelőek, akkor is lesz megoldás. Magyarország – minden nemzetközi összehasonlító elemzés tanúsága szerint – fejlett ország, ahol a szakemberek és a tanulni vágyók egyénileg is megválaszolják majd a fenti kérdéseket és élnek a lehetőségekkel.

 

Utóirat: Ez a bejegyzés egy ingyenes letölthető, Linux-alapú, Windows kompatibilis Office-programmal készült, amely a kínai Kingsoft Office terméke. Mobiltelefonom ugyanezen csomag Androidos alkalmazása fut.

 

 

Hozzászólások:

  • Setényi János 2013.01.18. 23:10 Válasz

    Azt, hogy az érvényes tudás képének posztmodern átalakulása hogyan tette lehetővé a töredezett tudásdarabok felértékelődését, Bessenyei István tudná elemezni. Ő a német posztmodernség-elméletek nagy tudója, magam nem értek hozzá.

  • baracskai zoltán 2013.01.19. 03:53 Válasz

    Kik tanulnak? Egy másik ablakon keresztül: http://www.amazon.com/Shallows-What-Internet-Doing-Brains/dp/0393339750

  • Ollé János 2013.01.19. 08:05 Válasz

    Az V. Oktatás-Informatikai Konferencián (oktinf.elte.hu/konferencia2013) útjára indítunk egy hazai változatot is. A “Virtuális Egyetem” nyílt oktatási portál lesz, ami nem csak online, hanem virtuális és offline környezetet, illetve ezek kombinációját is kínálja a leendő résztvevőknek. Az ELTE PPK oktatási kísérlete ha nem is annyira nagyléptékű, mint a fentebb szereplő híres és egyébként kiváló portálok, de a tavaszi félévtől már elérhető lesz.

  • Setényi János 2013.01.19. 10:43 Válasz

    János, sok sikert! A saját kezdeményezés nélkülözhetetlen a saját élményű tanulás, tapasztalatszerzés érdekében. Ezzel párhuzamosan nem kellene néhány ELTE és CEU kurzussal felmenni a Coursera-ra?

  • Debreczeni Péter 2013.01.19. 10:54 Válasz

    Itt van egy hosszabb elemzés erről: http://opensource.com/education/13/1/year-review-openeducation

  • Setényi János 2013.01.19. 12:28 Válasz

    A kedvencem az egyszemélyes egyetem, ha a most induló Development Economics-ra nézek bánom, hogy nem vagyok már fiatal. Öt év múlva lehet majd fókuszcsoportos interjút csinálni olyan Covinus-os hallgatókkal, akik a Dimitrov-téren végeztek, miközben ezt a kurzust (és mondjuk még kettőt) sikerrel abszolváltak a weben. Érdekes interjú lesz.

  • Sándor László 2013.01.19. 14:50 Válasz

    A Google Course Builder nem tűnik bétának, senkit se ez tartson vissza.

    A Khan Academy pedig a maga módján van annyira interaktív, mint az egyetemi példák, “nyitott” vagy sem. Mert a gyakorlatok, tesztek mentén történő egyéni haladás sokkal többet jelenthet a célközönségnek (kisgyerekek), mint hogy a felnőttek óráin bezzeg lepontozott házi feladat és vizsga van, esetleg egy többtízezer betelefonálós fogadóóra. A Khan Academy nagyon is jó mintának tűnik, főleg a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatására. Fordítani, magyarítani kéne inkább, semmint lesajnálni. http://www.youtube.com/watch?v=g55YZj39D4A

  • Sándor László 2013.01.19. 16:36 Válasz

    Rafael Reif az MIT jelenlegi elnöke/rektora. Mindegy is talán, ki milyen pozícióban van az edX-nél, de mégis, a névleges feje sem Reif, hanem Ananat Agarwal.

  • Setényi János 2013.01.19. 19:32 Válasz

    Kedves László,

    néhány apróság. A Google tesztváltozatnak tekinti a Course Buildert, ezért én is így teszek. Működőképes, de ami pl. alapfokú programozói ismereteket kíván és így néz ki, ahhoz én még nem nyúlnék. Várjuk meg az egyszerűsített és szép terméket. A Khan Academy kínálata nagyon jó, csak ez egy felsőoktatási elemzés, ahol az óriások csatájára összpontosítottunk. Reif jelenleg az MIT elnöke, de a tervek szerint távozik onnan és ő lesz az edX vezetője. Legalábbis így volt olvasható tavaly decemberben.

  • Sphery 2013.01.21. 00:14 Válasz

    Magyar vonatkozás: http://www.youtube.com/hundigitalsquirrel

  • Fodorné Tóth Krisztina 2013.01.21. 10:55 Válasz

    Köszönöm ezt a bejegyzést, nagyon vártam már, hogy foglalkozzanak e-learning témával is. A magyarországi helyzetkép összességében megérne egy külön elemzést is. A nemzetközi kezdeményezések magyarítása egy jövőbeli út lehet a számunkra, egy másik a csatlakozás a programokhoz (a legjobbaknak), partneri megállapodások esetleg… amúgy nem is tudom, hogy áll most bármiféle magyar felsőoktatási elektronikus tananyagbázis-kezdeményezés? Ollé Jánoséknak én is sok sikert kívánok, ha egy mód van rá, megnézem a dolgot “élőben” is.

  • Pénzes Dávid 2013.01.21. 13:44 Válasz

    Kedves János!

    Remek bejegyzés. Úgy sejtem, hogy a „nyílt forráskódú szoftverek”-ből ered az elnevezés, így azt gondolom érdemes megnézni, hogy miként működik a nyílt forráskód világa az informatikában. Annak van már működő, de facto „bejáratott” üzleti modellje – kereskedelmi támogatás (lásd Novell és a LibreOffice (ex OpenOffice.org) kapcsolatát). Természetesen nem vonható egyenes párhuzam a kettő között, de érdemes megnézni az üzleti modelleket.

    Ugyanakkor az informatikában a nyílt forrás nem jelenti egyben azt is, hogy ingyenes. Gondolom így van ez az nyílt forrású tanulás esetében is. (Pl. a zárt és/vagy előfizetéses szolgáltatások esetében kíváncsi leszek az első „warezolásra”.)

    Van egy apróság ami engem egy kicsit zavar; a szerzői jogi háttér. A használt fájlformátum, betűtípus grafikai elemek, szövegek stb. mind-mind szerzői jogdíjas produktumok, így érdekelne, hogy miként mondanak le egyes szerzői jogaikról a szerzők, pl. Creative Commons segítségével. Arról nincs sok információm, hogy a Creative Commons Magyarországon hogyan áll. Azt tudom, hogy sokan használják, de bejegyzett, elfogadott lenne-e?

    Egy másik dolog: az ilyenfajta „szabad tanulás” feltételezi, hogy az illető képes önállóan tanulni, változni (pl. ahogy az informatikusok egy-egy új rendszer, programnyelv stb. elsajátításakor) – erre fel van készülve a honi pedagógia? (Csak egy rövid zárójeles megjegyzés: Magyarországon az fsf.hu alapítvány támogatni szokott szak- ill. tankönyvírást. pl. 2011-ben is volt a nyertes pályázatok között „könyvírás”)

    Ha valakit nagyon érdekel a szabad szoftverek világa („bölcsészes fejjel”), célszerű Kozma Tamás 2012-es szövegét elolvasni; Kozma Tamás: Az Ubuntu világa EDUCATIO 2012/II.

    A jelenlegi magyar kormány is egyre jobban forszírozza a nyílt forrású, szabad megoldásokat, gondolom erősen anyagi megfontolásokból is („gépeléshez” nem kell több tízezer forintos irodai programcsomag).

    (Utolsó zárójeles megjegyzés: az OktpolCafe blog WordPress-t használ, ami szintén nyílt forrású.)

    Bocs, hogy hosszú voltam.

  • Setényi János 2013.01.21. 15:06 Válasz

    Dávid, sok gondolat, sorban reflektálnék,

    (1) Szerintem a nyílt forráskódú szoftverek (igen, tudatos volt a szóválasztásom)tökéletesen modellezik a kibontakozó piacot. Az Android Alkalmazásboltban is ingyenesek a legfontosabb alapalkalmazások, de minden hozzáadott értékkel bíró vagy divatos alkalmazás pénzes igaz, nagyon olcsó). Gondolkodjunk abban, hogy a Coursera-nak 2013 végére hárommillió hallgatója lesz és egy kiegészítő terméket 15 dollárért megvesznek majd….
    (2) A tudományos publikációk közlésének szabaddá és ingyenessé válása egy olyan terület, amihez nem értek és csak a felsőoktatási változások mellékszíntereként mertem róla írni.
    (3) A honi felsőoktatás-pedagógia általánosan nem megítélhető. Ahol önálló hallgatói munkára (egyéni és csoportos) alapozott projektmunkák (tanulás, kutatás, fejlesztés) zajlanak, ott fel van. Én ezt a kört magyarországi hallgatók egy kis részének becsültem.
    (4) Kozma Tamás tanulmányát jól ismerem és én ugyanezt az elragadtatást érzem, amikor technológiai innovációk teszik szabadabbá, gazdagabbá az életem.
    (5) Ez csak korábban volt így, a magyar kormány most hátraarcot csinált és a Microsoft-tal kötött stratégiai megállapodást. Ez az államigazgatásban rövid távon technológiai visszaesést hozhat, de a szabad szoftveresek meg is érdemlik ezt az ideiglenes vereséget. Még mindig programozási előísmereteket követelnek a felhasználóktól, ami a mai világban teljes félreértés. És a termékeik csúnyák, ami a mai világ meg nem értését tükrözi.
    (6) Igen, WordPress-t használunk és büszkék is vagyunk rá.

  • Gidófalvi Judit 2013.02.02. 09:18 Válasz

    Érdeklődéssel olvastam a cikket, ami számomra sok újdonságot rejtett. Jómagam, óvodapedagógusként a felnövekvő generáció “legfrissebb” rétegével foglalkozom. Örömmel és felelősséggel tölt el, hogy azok a gyerekek akik ma még velem játszanak önfeledten és ismerkednek az alapismeretekkel, néhány év múlva lehetőséget kapnak a tudás ilyen hatalmas,mondhatni határtalan megszerzésére. Köszönöm az értékes információkat, további jó munkát kívánok!

  • Petákné Balogh Anikó 2013.03.17. 18:51 Válasz

    Hiánypótló az írás, nagyjából azokat a kezdeményezéseket foglalta össze, amik az utóbbi időben az e-learning továbbfejlődését jelentik. Személyesen is köszönöm, engedelmeddel fel fogom használni a disszertációmhoz. :) Termáézetesen forrásmegjelöléssel.

  • Petákné Balogh Anikó 2013.03.18. 16:01 Válasz

    Személyesen is köszönöm a hiánypótló cikket, forrásként szeretném felhasználni a disszertációmban.

Új hozzászólás írása