tramadol tab uses buy tramadol mild withdrawal symptoms from tramadol

buy soma from trusted pharmacy soma muscle relaxant a soma de dois numeros é 127

tramadol wieviel mg buy tramadol online tramadol obat nyeri

valium james blunt order valium valium suppositories rectal

how does xanax help with opiate withdrawal buy xanax how do i write a script for xanax

robinson soma bay tauchschule soma medication todo é diferente da soma das partes

mixing ritalin with valium valium no prescription needed does valium cause fluid retention

vakıf bank soma şubesi soma carisoprodol quadrado da soma quadrado da diferença e produto da soma pela diferença

how many xanax make you high order xanax what is the difference between yellow xanax bars and green xanax bars

tramadol who analgesic ladder buy tramadol no prescription tramadol dosage seizures

Nyelvtudás és kivándorlás. (Az agyelszivárgás mértékéről)

A globális munkaerőpiac vérkeringésébe való bekapcsolódás elméletileg érdeke minden országnak, nem mindegy azonban, hogy a bekapcsolódás módja milyen előnyökkel és hátrányokkal jár. E bonyolult probléma elemzésének egyik leágazása az idegen nyelvek használatának képessége, melyre nem csupán azoknak van szüksége, akik kivándorolnak és/vagy külföldön vállalnak munkát, de azoknak is, akik itthon maradnak.

A Világbank adatai alapján a kivándorlók száma 462 ezer fő. (Ez az adat a tartósan – egy évnél hosszabb ideje – külföldön tartózkodó magyar állampolgárokra vonatkozik, a továbbiakban is ezt a csoportot értem kivándorlók alatt.) Ez a teljesség népesség 4,6 százaléka, ami nem jelent kiugróan magas arányt. Ha azonban a 25 évesnél idősebb felnőtt népesség számát tekintjük viszonyítási alapnak, akkor már 6,3 százalékról beszélünk. Ha még tovább szűkítjük a viszonyítási alapot és azt nézzük meg, hogy mekkora a kivándorlók aránya a 25 évesnél idősebb bármilyen idegen nyelvet beszélő felnőtt népességen belül, akkor már 17,2 százaléknál tartunk. Ennek az oka az, hogy az Eurostat adatai szerint európai összehasonlításban Magyarország felnőtt népessége egészen elképesztő, minden más uniós tagállam lakosságánál nagyobb arányban nem beszél semmilyen idegen nyelvet.

A semmilyen idegen nyelvet nem beszélő felnőtt lakosság aránya néhány Európai országban 2011-ben

Mivel nem teljesen alaptalana az a feltételezés, hogy alapvetően a valamilyen nyelvtudással rendelkező felnőttek vándorolnak külföldre, – ebbe most nem beleszámítva a külföldön tanuló egyetemistákat – elmondhatjuk, hogy ebben a körben nagyjából minden hatodik polgárunk már külföldre költözött.

A kivándorlók iskolai végzettségéről egyetlen adatunk van, a Világbank migrációs adatbázisa szerint a Magyarországon a kivándorlás a felsőfokú végzettségűek között 13,2 százalék. (Összehasonlításként: az orvosok körében nagyon nagynak látszó kivándorlás a Világbank adatai szerint ennél valamivel alacsonyabb, 10,9 százalékos.) A 2010-es világbanki migrációs adatbázis és a 2011-es népszámlálás adatai alapján módunkban van néhány becslés elkészítésére. (Mivel csupán a megközelítőleges arányok becslésére szorítkozhatunk, a két adatbázis keletkezése közötti egy éves különbség nem okozhat nagy problémát.)

A kivándorlók becsült aránya különböző viszonyítás alapok szerint (2010)

Mint említettem, abból kell kiindulnunk, hogy a kivándorlás egyik kemény korlátja az idegennyelv-tudás. Az előző diagram adatai szerint a bármilyen idegen nyelvet beszélők körében a diplomások kivándorlása nem magasabb az átlagosnál. Tudnunk kell azonban, hogy a 2011-es Eurostat adatok szerint idegennyelv-tudás tekintetében hatalmas szakadék van a diplomások és az alacsonyabb végzettségűek között.

A semmilyen idegen nyelvet nem beszélők aránya Magyarországon a különböző végzettségi csoportokban (2011)

Ebből következően, ha azt nézzük meg, hogy milyen mértékű a diplomások aránya a kivándorlók körében azt találjuk, hogy a felsőfokú végzettségűek nagyon erősen felülreprezentáltak: a több, mint 182 ezer 25 évesnél idősebb diplomás kivándorló az összes kivándorlók majdnem 40 százalékát teszi ki. Nincs tehát szó arról, hogy alapvetően az alacsony végzettségű magyar kivándorlók lepnék el Angliát és Németországot. Másfelől viszont azt is látjuk, hogy a diplomás kivándorlók aránya nem magasabb, mint az idegen nyelvet beszélő diplomások aránya Magyarország teljes népességén belül.

A felsőfokú végzettségűek aránya a teljes 25 évesnél idősebb népességen belül és becsült arányuk a kivándorlók között.

A kivándorlók életkor szerinti megoszlásának becslésére még annyi fogódzónk sincs, mint a végzettség esetében. E tekintetben is élhetünk azzal a feltételezéssel, hogy a tartósan külföldre távozók döntő többsége rendelkezik idegennyelv-tudással. Az Eurostat adatok szerint az egyes korcsoportok nyelvtudása között hatalmas különbségek vannak, ami nyilvánvalóan nem független azok végzettség szerinti összetételéről. Az alábbi diagramban szereplő Eurostat adatok megengedik azt a következtetést, hogy a kivándorlók között nagyon erősen felülreprezentáltak a fiatalok.

A semmilyen idegen nyelvet nem beszélők aránya Magyarországon a különböző 25 évesnél idősebb aktív korú csoportokban (2011)

Tudjuk, hogy 2010/11 óta felgyorsult a kivándorlás, azt azonban nem tudjuk, hogy végzettség és életkor tekintetében milyen az új kivándorlók összetétele. Azt azonban tudjuk, hogy a kivándorlásnak meglehetősen kemény korlátja a nyelvi kompetenciák hiánya. Ennek alapján a kivándorlásnak lényegesen nagyobb tartalékai vannak a magasan képzettek és a fiatalok körében.

A nyelvi kompetenciák hiánya miatt pont azok, akik a magyar munkaerőpiacról is kiszorultak itthon ragadtak, a kivándorlás tehát nem képes levezetni a Magyarországon elhelyezkedni képtelen munkaerőt. Mindeközben a mobilitásukat biztosító nyelvi kompetenciáik miatt a kivándorlók között nagyon erősen felülreprezentáltak a diplomások, akik elhelyezkedési esélyei itthon is sokkal jobbak. (Vélhetően a kivándorlás is hozzájárul a felsőfokú végzettségek nemzetközi összehasonlításban még mindig kiemelkedően magas megtérüléséhez, hisz a kivándorlás csökkenti a munkaerő-piaci kínálatot.) Összességében tehát a kivándorlás szerkezete nem egy a magyar munkaerő-piaci feszültségeket csökkentő, hanem éppen azokat súlyosbító hatást gyakorol. Az a gyakran elhangzó érvelés azonban, hogy mekkora pénzügyi veszteség a Magyarországon kiképzett diplomások kivándorlása nem állja meg a helyét. A Világbank adatai szerint a kivándorlók által hazautalt pénz mennyisége a magyar GDP 1,8 százalékát teszi ki. Ehhez képest a felsőoktatásra költött pénz ennek ma már kevesebb, mint a fele, tehát – azt is figyelembe véve, hogy a diplomások aránya a kivándorlók között durván 40 százalék – bőségesen a „pénzünknél vagyunk”. (Egy ilyen összehasonlításból a mezőgazdaság például sokkal rosszabbul jönne ki: részesedése a GDP-ből alig kétszerese a kivándorlók által hazautalt pénznek, a mezőgazdaság közpénzből finanszírozott támogatása pedig megközelíti az általa előállított összes kereskedelmi értéket.)

Az „agyelszivárgás”, tehát a jellemzően magas végzettségűek elvándorlása hosszú távon más szempontból is katasztrofális következményekkel jár, ami az egész társadalom életminőségének romlását eredményezi. Gondoljunk csak bele, az eddigi veszteség közel kétszázezerrel kevesebb könyvolvasó és színházlátogató, ennyivel kevesebb nem csupán egy kanonizált skanzen-kultúrát elsajátító, de a kultúra folyamatos megújításához hozzájárulni képes ember, ennyivel kevesebb nemzetközi látókörrel rendelkező ezért nehezebben manipulálható szavazó, ennyivel kevesebb a mindenki számára nyújtott köz- és piaci szolgáltatások minőségét meghatározó szakember, ennyivel kevesebb magas hozzáadott értéket végezni képes vállalkozó és munkavállaló, ennyivel kevesebb a közkiadásokhoz való hozzájárulások tekintetében nettó befizető… Ez még hosszasan folytatható lenne.

Mindezek fényében van két kiemelkedően fontos kérdés: a bevándorlás képes-e pótolni a kivándorlás okozta veszteséget, s a idegen nyelvet beszélők számának növekedése képes-e pótolni az kivándorlók nyelvtudását. Az utóbbi évek folyamatait tekintve a válasz mindkét kérdésre: nem.

Ami a bevándorlást illeti, nem a magyar állampolgárságot megszerzésének lehetőségét kihasználó más országban élő magyarok száma az érdekes, hanem a tartósan (egy évnél hosszabb ideje) Magyarországon élő külföldi állampolgároké. Azt nem tudjuk, hogy a Magyarországon élő külföldiek hány százaléka diplomás. Az Eurostat adataiból azonban az jól látszik, hogy pont az utóbbi években, amikor számos jel szerint felgyorsult a kivándorlás, a nálunk élő külföldiek összlétszáma nagyon jelentősen csökkent. (Ebben minden bizonnyal komoly szerepet játszik számos nemzetközi cég teljes vagy részleges kivonulása is.)

A tartósan Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok számának alakulása

Ami a nyelvoktatást illeti, a kivándorlás e területen is komoly kihívást jelent, ugyanis a Magyarországon élő népesség idegennyelv-tudásának javítása érdekében több embernek kellene megtanulnia valamilyen nyelvet, mint ahányan elhagyják az országot. Másképpen fogalmazva: nyelvi kompetenciák tekintetében akkor beszélhetünk a helyzet javulásáról, ha a felgyorsult kivándorlással párhuzamosan növekedne azok száma, akik nyelvvizsga bizonyítványt szereznek. A Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ adatai szerint nem ez a helyzet. Éppen a kivándorlás felgyorsulásának időszakában látványosan csökkent a Magyarországon kiadott nyelvvizsga bizonyítványok száma.

A Magyarországon kiadott összes nyelvvizsga bizonyítvány számának alakulása

Mivel a kivándorlás a fiatalok és a diplomások között a legmagasabb, a veszteség pótlása tekintetben különösen fontos, hogy a közoktatásban és a felsőoktatásban résztvevő korosztályok körében is csökken-e a nyelvvizsga bizonyítványt szerzők száma. Mint az alábbi ábrán látható, 2010-2012 között a középfokú oktatásban résztvevő korosztály számára kiadott nyelvvizsga bizonyítványok száma 12 százalékkal csökkent, miközben ugyanebben az időszakban a 18 évesek száma 8 százalékkal lett alacsonyabb. A nyelvvizsga bizonyítványt szerzők számának a demográfiai okokkal magyarázható mérséklődésnél nagyobb csökkenése alapvetően a középfokú oktatás szerkezetének átalakulása miatt következett be, s ez a következő években is folytatódni fog. Mint azt a PISA eredmények romlásának okairól szóló bejegyzésemben már jeleztem, az elmúlt három évben ugyanis nőtt a szakiskolákba beiskolázott tanulók aránya, miközben a középiskolákba belépőké négy százalékkal csökkent. Hasonló a helyzet a 20-24 éves korosztállyal kapcsolatban: felsőfokú képzésben résztvevők számának csökkenése óhatatlanul az e korosztály tagjainak kiadott nyelvvizsga bizonyítványok számának csökkenését eredményezi.

A középfokú és felsőfokú oktatásban résztvevő korcsoportok tagjai által megszerzett nyelvvizsga bizonyítványok számának alakulása

Az Eurostat, a Világbank, a Népszámlálás és a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ adataiból összeálló kép meglehetősen egyértelmű: nyelvi kompetenciák tekintetében lejtőre került az ország, s a kivándorlás hatására ez a lejtő sokkal meredekebb, mint gondoltuk. Nagyon mélyről is van hová süllyedni.

Hozzászólások:

  • kornel 2014.01.20. 20:01 Válasz

    “Ami a bevándorlást illeti, nem a magyar állampolgárságot megszerzésének lehetőségét kihasználó más országban élő magyarok száma az érdekes, hanem a tartósan (egy évnél hosszabb ideje) Magyarországon élő külföldi állampolgároké. Azt nem tudjuk, hogy a Magyarországon élő külföldiek hány százaléka diplomás. Az Eurostat adataiból azonban az jól látszik, hogy pont az utóbbi években, amikor számos jel szerint felgyorsult a kivándorlás, a nálunk élő külföldiek összlétszáma nagyon jelentősen csökkent. (Ebben minden bizonnyal komoly szerepet játszik számos nemzetközi cég teljes vagy részleges kivonulása is.)” irod.
    Ez alapvetoen hibasnak tunik, a csokkenes donto tobbsege 3 orszaghoz kotheto, Romania, Szerbia, Ukrajna, az innen erkezok donto tobbsege eddig is hatarontuli magyar volt, szerintem annyi tortent, hogy megszereztek a magyar allampolgarsagot es igy kikerultek a statisztikabol, a kulfoldi cegek kivonulasa max par szaz expatot erint szerintem.
    http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wnvn001b.html

  • Radó Péter 2014.01.20. 22:24 Válasz

    Kornél, ez jogos, nem gondoltam az állampolgárság nagyléptékű osztogatásának hatására.

  • Mariann 2014.01.21. 10:06 Válasz

    Az utolsó két grafikont érdekes lenne látni úgy, hogy korrigálva van a korosztályok létszámával.

  • szeberenyi 2014.01.21. 16:52 Válasz

    Ezer sebből vérző, rossz adatokból és feltételezésekből rossz következtetéseket levonó cikk ez:
    – egyrészt, a Tárkinak van egy részletesebb kutatása a kivándoroltak demográfiai jellemzőiről (életkor, iskolai végzettség szerinti megoszlás), teljesen felesleges az idegennyelv tudással rendelkezők számaiból levonni következtetéseket a kivándoroltakra, amikor van közvetlen adat is;
    – másrészt, kifejezetten nem igaz az a feltételezés, hogy az idegennyelv tudással rendelkezők vándorolnak ki. A Tárki kutatása azt mutatja, hogy pl. iskolai végzettség szerint a kivándoroltak szerkezete nagyjából megegyezik a magyar társadalom szerkezetével, vagyis pl. a kivándoroltak között egyáltalán nem felülreprezentáltak a felsőfokú végzettséggel (és vélhetően nyelvtudással) rendelkezők. A legtöbb kivándorló egyébként szakmunkás, akiknél az idegennyelv ismeret nem feltétlenül szükséges;
    – végül, a nyelvvizsgát szerzők számának elemzése anélkül, hogy a demográfiai folyamatokkal korrigálnának (a nyelvvizsgát jellemzően fiatalok teszik, belőlük pedig egyre kevesebb van) olyan szintű szarvashiba, hogy egy egyetemi szociológia dolgozaton kivágnák azt, aki ilyet csinál, uraim.

    Ez az elemzés is csak a felületes, ostoba, provincionális munkák sorát gyarapítja. Borzalmas.

  • Ildikó 2014.01.21. 17:39 Válasz

    Az utolsó grafikonon látható 14-19 éves korosztályt tekintve ebben az évben felfelő ívelő tendencia várható. A kéttannyelvű iskolák -saját statisztikai mutatóik javítása miatt- arra ösztönzik a diákjaikat, hogy nyelvvizsgázzanak, lehetőleg minél korábban – akár már 9-10. osztályban. Eddig ennek nem volt értelme, hiszen az ilyen iskolában szerzett sikeres érettségi a nyelvvizsga bizonyítványt “kiváltotta”, azaz a papír járt róla, de a külön vizsgára nem volt szükség.

  • Blum Szilárd 2014.01.21. 18:00 Válasz

    A nyelvvizsgák számának csökkenése szerintem ahhoz köthető, hogy az érettségiket a statisztika nem tekinti nyelvvizsgának, viszont mivel újabban sok szempontból egyenértékű azzal, nem költenek rá a fiatalok.

    Idézem a NYAK GYIK oldaláról:
    “Az érettségi nem azonos a nyelvvizsgával. A bizonyítványban szereplő záradék szerint a bizonyítvány azonban egyenértékű a nyelvvizsga-bizonyítvánnyal, vagyis mindenre jogosít, amire a „keményfedeles” nyelvvizsga-bizonyítvány. Az ügyben további teendő nincs.”

  • nando 2014.01.22. 00:14 Válasz

    A semmilyen idegen nyelvet nem beszélők aránya az eurostat szerint nem nálunk a legmagasabb, hanem meglepő módon Írországban (72,7%). Persze a magyarországi arány is nagyon magas és a következtetésed helyes.

  • Radó Péter 2014.01.22. 09:56 Válasz

    Szeberényi, A TÁRKI-nak pompás adatai vannak a bevándorlókról, a kivándorlókról tudomásom szerint nincsenek. A TÁRKI “migrációs potenciált” (migrációs hajlandóságot) vizsgál, ami egy roppant fontos jelzés ugyan, de nem annak a csoportnak az összetételéről szolgáltat adatokat, akik elvándoroltak, hanem akik itthon vannak, de elvándorolnának. („Azok aránya, akik ideiglenesen vagy végleg külföldre költöznének” – http://www.tarki.hu/hu/news/2010/kitekint/20100520.htm) A kivándorlást tervezők nyelvtudásáról nincs adat, az pedig nem igaz, hogy a TÁRKI szerint a kivándorlási hajlam egyformán erős a különböző végzettségi csoportokban. (Ezen kívül Sík Endre kutatta az Ausztriába irányuló határmenti migrációt, Hajnal László Endre pedig a romák Kanadába irányuló kivándorlását.) Ha mégis van olyan adat a kivándorlók összetételéről, ami elkerülte a figyelmemet, könyörögve kérem, ne habozzon megosztani.
    Egy kicsit figyelmesebb olvasással talán feltűnt volna az a jelzés, hogy a középiskolás korosztályban a nyelvvizsga bizonyítványt szerzők aránya a demográfiai csökkenésnél nagyobb mértékben csökken, ennek oka pedig véleményem szerint a középfok beiskolázási arányainak most zajló meglehetősen drasztikus átalakítása. Nem bánom, ha indulatait durván minősítő megjegyzésekkel vezeti le, semmi sem fontosabb számomra mint az Ön mentális egészsége. Mindazonáltal egy kis kis előzetes tájékozódás megadná önnek azt a jó érzést, hogy ezt kulturált szakmai diskurzus keretében teszi.

  • szeberenyi 2014.01.22. 11:06 Válasz

    1) A hivatkozott Tárki tanulmány elérhető itt (ha a link nem működne, ha beírja a google-ba, hogy “Hárs Ágnes magyarok külföldi munkavállalása”, ez lesz az első találat:
    http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&frm=1&source=web&cd=1&cad=rja&ved=0CC0QFjAA&url=http%3A%2F%2Fwww.afsz.hu%2Fresource.aspx%3FResourceID%3Dak_euegt_eloadasok_magyarok_kulfoldon&ei=EKPfUoyiMurMywOyt4HQBA&usg=AFQjCNGxqoWYKYt8YBerxkpBI0SQO4lQUQ

    2) Lehet, hogy igaz, amit Ön állít és az elvándorlást TERVEZŐK között nagyobb az aránya a felsőfokú végzettségűeknek, sajnos a hivatkozott linkből ez nem derül ki. A TÉNYLEGESEN elvándoroltak között az általam hivatkozott leírás szerint ez nem így van (pontosabban: 8 általánost végzettek alulreprezentáltak, szakmunkások felül, diplomások a népesség arányában). Nagyon fontos a téma tárgyalásánál megkülönböztetni a kivándorlási szándékot és a tényleges kivándorlást, mert a kivándorlásin tervek megvalósítási aránya elég alacsony (pont erről egy jó Sík Endre interjú: http://nol.hu/lap/hetvege/20120623-tavol_meg_a_nemzethalal?ref=sso
    Az is egy elég érdekes adat a Tárki tanulmányból, hogy az elvándorolt diplomások nem elhanyagolható része képzettséget nem igénylő munkakörben dolgozik…

    3) A stílusért elnézést kérek, csak nagyon bosszant a sok hangulatkeltő sületlenség, ami a témában megjelenik, és lehet, hogy Ön leírta a szövegben, hogy a demográfiai folyamatokkal korrigálva is esik a nyelvvizsgát tevők aránya, de pl. a 444.hu-ra már csak a teljesen félrevezető ábra került ki. Nagyon óvatosan kell ezt a témát megközelíteni.

    4) A nem megfelelő stílus ellenére a tartalmi kérdésekben igazam van.

  • Pappskalle 2014.01.29. 18:30 Válasz

    Üdvözletem!

    Mivel a hibák nagy részét már közölték a korábban hozzászólók, így én annyit fűznék csak hozzá, hogy a hibákat leszámítva örvendetes, hogy van, aki próbálkozik letenni a nyilvános szociológia asztalára egyáltalán egyetlen írást is. A tanulmányok nagyon érdekes dolgok, de aki szimplán a téma iránt érdeklődik az nem fog egyből a tanulmányokért rohangálni a különböző könyvtárakba, könyvesboltokba, hanem az internetet vagy hasonló információs felületeket fog böngészni információ iránt, szóval én alapvetően gratulálni szeretnék a cikkhez! :)

    Ezen felül annyit hozzátennék a hibákhoz, hogy pár grafikonból, és adathalmazból ennyire messzemenő következtetéseket nem mertem volna levonni a cikkíró helyében annak okán, hogy ki és miért hagyja el szeretett országunkat.

    A nyelvhez, és a nyelvvizsga bizonyítványhoz annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy az teljesen rendben van, hogy a nyelvvizsga bizonyítványok a nyelvet beszélők indikátorai, de nem azzal van sokszor probléma kis hazánkban, hogy kevés állampolgárunk rendelkezik a nyelvismeretet igazoló papírral, hanem inkább azzal, hogy az egész nincs leellenőrizve főleg odahaza, azaz a papírt sokan megkapják – radikálisan fogalmazva – nulla tudásra is, kimegy külföldre, és bekerül a nyelvet nem ismerők közé pedig ott van a kezében a papír róla, eltölt fél esztendőt odakünn, és szomorkodik, hogy a kinti ország lakói nem értik meg, hogy mit mond, pedig általában igen segítőkészek tudnak lenni a nyelvet alig beszélőkkel szemben is. A helyzet az, hogy normális, modern, nyugati nyelvoktatásban kellene részesíteni a közoktatáson belül is állampolgárainkat, nem pedig a szovjet mechanizmuson alapuló nyomjuk le a torkán a grammatikát, de a kiejtés javítását húzzuk le a WC-n megoldást folytatni tovább.

Új hozzászólás írása