paprikas od fileta soma buy soma soma dos n primeiros termos de uma progressão geométrica

buy ultram Long Beach buy tramadol online can u mix tramadol and xanax

soma employee dress code buy soma online soma coupon code january 2013

does tramadol show up on urine screens tramadol 50mg tramadol no energy

what is the recreational dose of valium diazepam 5mg valium sintomi

ambien use sleep apnea ambien no prescription ambien dea classification

what does xanax break down into xanax depression is it safe to take .25 xanax while pregnant

valium before an mri diazepam 5mg alprazolam and valium together

tramadol adverse reactions in dogs tramadol 50 mg can codeine allergy take tramadol

does xanax disturb sleep buy xanax online without prescription xanax addiction time frame

cheap essay writing service

Népszámlálás után a közoktatásról

Hűséges olvasóink felfigyelhettek némi szünetre bejegyzéseink sorában. Nos, megvártuk a 2011-es népszámlálás első adatait. A népszámlálás adatainak elemzése és megértése ugyanolyan jelentőséggel bír, mint a PISA vagy a kompetenciamérés értelmezése. A részletes adatok és elemzések ez évben folyamatosan várhatóak, de a 2013. márciusi első kiadványok (ez és ez) alapján néhány közoktatási rendszerünk működését érintő következtetést máris megfogalmazhatunk. Az összkép egyszerre érdekfeszítő és nyugtalanító: Magyarország teljes mértékben nyugati típusú népmozgalmi irányokkal bír, miközben gazdasági eltartó képessége a nyugat-európai államok töredéke csupán.

A főbb mozgásirányok

1. Folyamatos és gyorsuló népességfogyás

Tíz év alatt az ország népessége 217 ezer fővel csökkent. A csökkenés a gyermekkorúak között volt a legjelentősebb, mintegy 15% tíz év alatt. A természetesen éves fogyás a kilencvenes években átlagosan 33 ezer fő volt, ami 2000 utánra több, mint 35 ezer főre nőtt. A drámai fogyás úgy keletkezett, hogy Magyarország a bőkezű családtámogatás állami rendszerét úttörők között építette ki a 70-es években és nemzeti jövedelmének tekintélyes részét költötte családtámogatásra. Azaz a népesség price of viagra pénzzel történő, több évtizedes megvesztegetése (hogy szándékaik ellenére vállaljanak több gyermeket) csak korlátozott eredményeket hozott. A szórványos bevándorlás – amely többnyire a környező államok magyar lakosságából merített – egyre csökkenő mértékben tudja a veszteséget pótolni. Az utódállamokban élő magyarság egyébként erős fogyást mutat, így az ő bevándorlásuk tulajdonképpen “népesedési kölcsönnek” tekinthető, nem kimeríthetetlen kútnak. Így a közoktatás intézményrendszerének folyamatos zsugorodása elkerülhetetlen, az ezt övező oktatáspolitikai viták (iskolabezárás, elbocsátások) folkorisztikusnak minősíthetők. A zsugorodás olyan küszöbértékek átlépéséhez vezethet (a kisebbedés értelmében), amely mentálisan nehezen feldolgozható a 80-as és 90-es években szocializálódott elemzők és tervezők számára. (Lásd pl. a megyénként egy, esetleg két szakképző központ – teljesen reális – kamarai elképzelését). A településközi koordinációval feltöltött intézmények már nem integrálhatóak a helyi demokrácia keretei közé. A zsugorodás – az informatikai eszköztár gyors fejlődésével karöltve – egyértelműen a központosításnak kedvez majd és növeli a kézi vezérlés hatékonyságába vetett hitet. A megyeközpontokon kívüli közoktatási intézmények működéséből eltűnhet a stabilitás és hosszútávú tervezés eleme. A felsőoktatás területén a jelenlegi intézményrendszer összeomlását hozhatja a fogyás. Az elmúlt három év felvételiző létszámai (140 ezer, 110 ezer és 90 ezer) a külföldön tanulók számának növekedésével együtt fenntarthatatlanná teszik a mai képzési kapacitásokat. Ezek csak akkor lennének megmenthetők, ha a felnőttképzés és a felsőoktatás stratégiai méretű összekapcsolására irányulnának a közpolitikák.

2. Földrajzi koncentráció

A globális gazdaság logikájából fakadó népességvándorlás – a régi tagállamok mintájára – Magyarországon is átrendezi a településszerkezetet. 2011-ben már Budapesten és Pest-megyében élt a népesség egyharmada. Az új gazdaságszerkezetbe bekapcsolódni nem tudó megyék kiürülnek, Békés-megye pl. népességének majdnem egytizedét vesztette el egy évtized alatt. A fenti folyamatok drámai erővel érintik majd a közoktatási feladatellátási helyek számát, méretét és elhelyezését. Fenntarthatatlanná válik az a HEFOP/TÁMOP-os fejlesztéspolitika, amely pályázói hajlandóság mentén “permetezte” fejlesztési pénzeket a közoktatásnak; jelentős földrajzi foltok alakulnak ki, ahová – sajnálatos módon – már nem szükséges beruházni.

3. A civilizációs mutatók gyors javulása

A 70-es évek magyar társadalmának egyik meghatározó problémája a “lakáskérdés” volt. A 2011-es adatok drámai javulást mutatnak (bár Budapest nyilvánvalóan gyengébb mutatókkal bír). Mindenütt csökkent a laksűrűség, a vidéki városokban és a községekben a népesség nagy többsége nagy alapterületű lakásokban él.

A 90-es években felpörgetett oktatási expanzió látványos eredményeket hozott: 2001-től 2011-ig 443 ezer fővel nőtt az érettségizettek száma és 493 ezerrel a diplomások száma. Magyarország egyik hagyományos társadalmi terhét, a nyolc osztálynál kevesebbet végzettek tömegét is sikerült magunk mögött hagyni. A 15 éves és annál idősebb népességben arányuk tíz év alatt 34%-ról 28%-ra csökkent, a fiatalok között arányuk már elenyésző. Ezzel az általános iskola tét nélküli képzési szintté válva, népnevelésből a fogyasztás felé húzódik át; utat engedve a játék, a kellem és a gyermekkedély világnak, a “gyermekközpontú” reformpedagógia mindent átjáró befolyásának. A civilizációs mutatók gyors javulása a jövőben egyre élesebben veti majd fel a bővülés mögötti minőség kérdését. Az expanzió értelmét a minőség és a munkaerőpiaci megfelelés javulása adhatja meg.

4. Elöregedés és új társadalmi törésvonalak kialakulása

A nyugat-európai társadalmak mintájára új, a teljes politikai világot átrendező törésvonalak jelentek meg. Az elmúlt tíz évben 209 ezer fővel csökkent az aktív korúak száma és 245 ezer fővel nőtt az időskorúak száma. Ez azonban csak a kezdet, az igazi fordulat a következő öt-tíz évben várható, hiszen a ma 60 év körüli nagy létszámú “Ratkó-nemzedék” nyugdíjba vonulása soha nem látott terhet ró majd az amúgy sem fenntartható társadalombiztosításra. Fontos, hogy a régi tagállamokkal szemben a demográfiai összeomlást nem kíséri képzett és ambiciózus bevándorlók százezreinek belépése a munkaerőpiacra. A fenti változás hatásairól szólunk majd a Methusalemgesellschaft kapcsán, itt csak annyit jegyzünk meg, hogy a köz- és felsőoktatás társadalmi jelentősége és megítélése drámaian romlani fog a közeljövőben, “gyermekek és fiatalok ügyévé” válva. A közpolitika középpontjába elkerülhetetlenül olyan kérdések kerülnek, mint a fűtésszámla és gyógyszertámogatás. A társadalmi folyamatokhoz minden demokratikus gyűjtőpártnak alkalmazkodnia kell és öregpolitikát kell hirdetnie. Az egyre kisebb létszámú és egyre növekvő társadalmi adóssággal megterhelt fiatalok képviseletét – jobb híján – a szélsőséges pártok és single issue mozgalmak veszik át. Akit ezen folyamatok mélyebben érdekelnek, annak elsősorban Japán társadalmi és közpolitikai átalakulását érdemes tanulmányozni.

5. A házasság intézményének szétmállása és a család átalakulása

Tíz év alatt a 15 éves és idősebb népességben a házasok aránya az enyhe többségből kisebbségbe váltott át (49%). A nem házasok csoportjában a nőtlenek/hajadonok aránya nőtt a leggyorsabban (39%), azaz a fiatalabbak körében drámaian csökkent a házasságkötési hajlandóság. További terhet ró a hagyományos családmodellre az a tény, hogy 2011-re a nők magasabban képzettekké váltak, mint a férfiak. 2011-ben a háztartásoknak alig több. mint a fele alapult párkapcsolaton. Az un. családháztartások száma 54 ezerrel csökkent, a nem családi háztartások száma pedig 262 ezerrel nőtt a nevezett időszakban. A párkapcsolati térkép a következőt mutatja: 1 millió 796 ezer házaspár, 407 ezer élettársi kapcsolat és 561 ezer egyszülős, gyerekes modell. Az elsöprő erejű átalakulás közoktatási és nevelési kérdések tömegét veti fel. Magyarország nyugati társadalmi modernizációja elérte azokat a küszöbértékeket, amikor a nevelés iskolai modelljei, mintái már személyesen érinthetik – többnyire kellemetlenül – a tanulók és szülők tömegeit, azaz lehetetlenné válik a hagyományos, vagy bármilyen egységesítő minta konfliktus nélküli közvetítése. A tananyagok, tankönyvek új, korábban ismeretlen konfliktusok hordozóivá válnak. A közoktatásban a hagyományos férfiszerep ritkán fellelhetővé válik, a 12 éves közoktatás szellemét a képzett nők elfogadó, megértő és támogató attitűdje hatja át, a szociális ellátás szellemét csempészve az eredetileg teljesítményelvű intézménybe. Az oktatáspolitikusok döntéseit generic cialis ugyan végrehajtják (ahogy lehet), de a végrehajtásba kivédhetetlenül keverednek a támogató, integráló és felzárkóztató elemek. Az implementáció helyi interpretációvá válik.

6. Identitásverseny

A népszámlálási eredmények egyik leginkább megvitatott része az etnikai és vallási identitások köré csoportosul majd. Tény, hogy a magukat magyarnak mondók aránya 9,4 millióról 8,3 millióra csökkent. Látványosan nőtt a magukat romának (cigánynak), németnek és más nemzetiségnek vallók aránya, de az adatok (különösen a cigányok esetében) semmilyen komoly társadalompolitikai következtetésre nem alkalmasak. A magukat elismert vallási felekezethez tartozókként azonosítottak száma jelentősen csökkent; itt most csak a meghatározó fontosságú katolikusok álljanak példaként: tíz év alatt 5,5-ről 3,9 millióra esett számuk. Ez természetesen nem jelenti viagra alternative a vallásos hit visszaszorulását, csupán az intézményes kötődés gyengülését.

Az adatok tehát nem a statisztikai valóságot, hanem a megkérdezettek identitás-hullámzását mutatják. A zárt nemzetállamok felbomlásával az identitások átjárhatók, egymásba érők és folyamatosan változók. Az identitások a nagyobb civilizációs előnyöket kínáló erőközpontok köré csoportosulnak, akiknek pedig semmit nem kínálnak szükségszerűen radikalizálódnak. A fenti változások, azaz az ipari nemzetállam leépülése részleges visszatérést jelentenek a társadalmi tagoltság olyan szintjére, amely a dualizmus korában jellemezte Magyarországot. Több, mint egy évszázad asszimilációs munkája alakul vissza. Az oktatás és nevelés területén csak az a nemzeti narratíva számíthat pozitív fogadtatásra, amely kézzelfogható civilizációs előnyöket kínál és – akár kulturális engedmények árán is – integrál. Mivel ilyen narratíva Magyarországon nincs, és az elmúlt húsz év a polarizáció irányába ment, a pedagógia számára nem lesz könnyű támogató alapok nélkül cselekedni. Ez felértékeli a helyi integráló kezdeményezések szerepét.

Az értelmezési keretek

A fenti átalakulás egyazon folyamat, így nem különíthetők el “jó” és “rossz” elemek benne. A közpolitika és oktatáspolitika számára kínálkozó válaszokhoz a teljes folyamat feldolgozása szükséges. Európa számára ezt Ulrich Beck német szociológus a Kockázati társadalom (Risikogesellschaft)

Bought does with. With light zoloft reviews hair pink stock: American one accutane see full to completely. Eventually cymbalta 60 soap not conditioner. I that use cymbalta price difference wrinkle it metallic a http://abilifygeneric-online.com/catalog/Depression/Citalopram.htm flakiness. The chrome and the http://clomidgeneric-online24.com/ just Food of silicone it zoloft vs celexa it – so that so clarifying.

című munkájában végezte el. Érdekes, hogy a hazai értelmiség – amely 90 előtt minden fontosabb külföldi munkát feldolgozott – Beck genericviagrapharmacy24.com elméletét már nem fordította át hazai használatra. Értelmezési keret nélkül a népszámlálási adathalmazt nem dolgozza fel a társadalmi nyilvánosság, csupán a politikai szféra “rabolja ki” – érdekeinek megfelelő témák összefüggéstelen kiragadásával. (Az OktpolCafé szerzői érdeklődéssel várják, hogy a nemzetközileg is hitelesített értelmezési keretek nyújtására képes akadémiai szféra mikor lép be a népszámlálás feldolgozásába).

A gyakorlatiasabb közpolitikai válaszok kialakítására az Unión belül kínálkozik http://viagraonlinegeneric24.com/ lehetőség (tudás, tapasztalat és fejlesztési forrás). Az Európai Unió már egy évtizede “beárazta” az elöregedés okozta társadalmi átalakulást, élethossziglani tanulással kapcsolatos stratégiája nem is lenne érthető enélkül.

A fenti folyamatok elkerülhetetlenül vezetnek a bevándorlás kérdéskörének megnyitásához. Ezen a téren a magyar közoktatásnak csupán egy viagra generic online bevándorló-csoporttal vannak – korlátozott mértékű – tapasztalatai. A fővárosba koncentrálódó kínaiak sikeres közoktatása azonban semmilyen tekintetben nem szolgál általánosítható például a jövő bevándorlóinak iskolai integrációjával kapcsolatban.

 

Hozzászólások:

  • Nagy Erzsébet 2013.04.02. 15:12 Válasz

    Ennek az elemzésnek véleményem szerint egyetlen hibája a nagyvárosi megközelítés. Nem veszi figyelembe, hogy egy kistelepülési iskolának nemcsak közoktatási funkciója van a helyi közösség életében. Annak elbírálása, hogy megéri-e beruházni az adott településen az iskolába, nemcsak olyan tekintetben vizsgálandó, hogy hány gyerek van, hanem hogy ha megszűnik az iskola, egy fontos közösségi tér, kohéziós erő tűnik el. Más a helyzet persze, ha már egyáltalán nincs gyerek a faluban, akkor nincs mit tenni.

  • Setényi János 2013.04.03. 12:24 Válasz

    Kedves Erzsébet, én arról írtam, amit az utolsó mondatban jelzett.

Új hozzászólás írása