how long does valium stay in your system for a pee test valium online no prescription valium og cannabis

tramadol and prozac seizures tramadol 50 mg interaction between tramadol and tylenol

tramadol overdose dogs tramadol no prescription meloxicam con tramadol

vicodin valium together buy valium online wozu ist valium

headaches xanax withdrawal buy xanax how long does it take for 5mg of xanax to leave your system

ambien and urine retention buy ambien online ambien titration

does paracetamol potentiate tramadol buy tramadol online mag je autorijden met tramadol

white xanax oval pill generic xanax xanax 2mg greenstone

manfaat tramadol kapsul buy tramadol 100mg tramadol lot

tramadol and gabapentin drug interactions buy tramadol necesito comprar tramadol

Narancsik Ágnes: A természettudományos tárgyak oktatása – szakértői szolgáltatások

A természettudományos tárgyak tanításának színvonala örökzöld téma, 4-5 évenként felbuzdul az aktuális kormányzat, jó esetben kutatásokat, felméréseket rendel, majd megállapítja, hogy a színvonal csökken, nincsenek tanárjelöltek a pályán, mert a piac elszívja a tehetséges, reáliák iránt érdeklődő fiatalokat, sok pénz kellene erre a területre, ami nincs, pedig nagyon fontos országunk jövője számára.

A 2003-as tanulói terheléseket vizsgáló kutatás (az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetben Mayer József vezette) azt is részletesen vizsgálta, hogy miért a fizika a harmadik legnépszerűtlenebb tárgy a diákok körében, a matematikát miért tartják nehéznek és nehezen tanulhatónak a diákok? Már akkor is a tanárképzés mutatkozott az előrelépés egyik kulcselemének. Ma sincs ez másképp, de e mellett a problémák egész erdeje is megmutatkozott az Expanzió Humán Tanácsadó által 2009-ben végzett reprezentatív vizsgálatban, melynek megrendelője az akkori Oktatási Minisztérium volt. A kutatás a természettudományos tárgyakkal kapcsolatban egy kis szegmensre, a szakértői szolgáltatások igénybe vételére szorítkozott, amit általános és középiskolákban, illetve szakiskolákban egyaránt vizsgáltunk. Megkerestük az összes ismert pedagógiai szolgáltatót, azokat az egyéni pedagógiai szakértőket is, akik szakterületükként megjelölték valamely természettudományos tárgyat. Így mind a keresleti, mind a kínálati oldalról sikerült képet kapnunk. Annak ellenére, hogy természettudományos tárgyakkal kapcsolatban csak a szakértői szolgáltatásokra kérdeztünk, nem tudtuk elkerülni a messzebb menő látkép felvételét, amiből egyenesen következett, hogy fejlesztő javaslataink érintették a természettudományos oktatás egészét. Az alábbiakban a kutatás főbb eredményeit és a tanulságokat adjuk közre a vizsgálat alapvető kérdései mentén.

1.    Mekkora igény van a közoktatás különböző szintjein a természettudományos tárgyak tanítását segítő szolgáltatások iránt?
A kérdőívet kitöltő iskolák egytizedében járt az utóbbi 5 évben külső pedagógiai szolgáltató, szakértő a vizsgált tantárgyakkal kapcsolatban. A szakértői szolgáltatások ilyen alacsony arányú igénybe vételének legfőbb okát a pénzhiányban látják a megkérdezettek. Anyagi források hiányában az iskolák nem tudják igénybe venni a szolgáltatásokat, a szolgáltatók pedig nem tudják kínálni és fejleszteni azokat.

2.    Mi jellemzi a kínálati oldalt? Milyen szolgáltatók, szakértők, milyen intenzitással dolgoznak, az oktatás mely szintjén?
A válaszadó pedagógiai szolgáltató intézményeknek és az egyéni szakértőknek is csupán 19%-a biztosít helyszíni tanácsadást, szolgáltatást, elsősorban általános iskolák számára. A legtöbb pedagógiai szolgáltató és egyéni szakértő fizika tárggyal kapcsolatban nyújt szolgáltatást nagyobb részben általános iskolák számára. A szolgáltatások döntő többsége kimerül a hagyományos tanártovábbképzésekben, helyszíni konzultáció, horizontális tanulás nagyon kevés intézmény és szolgáltató esetében valósul meg. A szakértők többsége maga próbálja hagyományos eszközökkel megújítani tudását, hálózatos együttműködés, korszerű technológiák széleskörű használata nem jellemző. Ez igaz a tanárokra is (eltekintve a fizika tanárok érdekvédelmi nonprofit szervezetétől, ami üdítő kivétel és jó példa, de kevés a maga nemében is.)

Az alábbi diagram a természettudományos tantárgyak pedagógiai szakértőinek válaszát összegzi arra a kérdésre, hogy mikor és hogyan újította meg utoljára tudását?

3.    A szolgáltatások igénybe vételének milyen anyagi, emberi, szakmai feltételei vannak?
Az első és legfontosabb kérdés a finanszírozás feltételeinek biztosítása. Több iskola vezetője jelezte, hogy még az alapműködésre sincs elég pénz, így a labor felszerelésekre, digitális eszközökre, a gyakorlati oktatásra és szemléltetésre sem jut a forrásokból. Ugyanakkor ezek alapfeltételek ahhoz, hogy a szakértői szolgáltatásokat igénybe tudják venni az intézmények. A szakértői kínálat szakmaiságával a szakértőket igénybe vett intézmények (saját tapasztalatuk alapján) kevésbé elégedettek.

4.    Mi a szolgáltatók és az igénybe vevők véleménye a természettudományos oktatás megújításának lehetőségeiről, feltételeiről?
A négy vizsgált tantárgy (fizika, kémia, biológia, egységes integrált természettudományos tárgy) oktatásának színvonalát mind az iskolák, mind a szolgáltatók szerint elsősorban, és mindenekelőtt a gyakorlatorientáltabb oktatással, másrészt a taneszközök számának bővítésével, a felszereltség javításával lehetne emelni. E mellett lényeges lenne a szaktanárok szaktárgyi módszertani felkészítésének erősítése, a színesebb tanítási módszerek alkalmazása a tanórákon, és mindehhez természetesen több pénzre is szükség lenne. Az egymástól való tanulás igénye, a szakértői hálózatokban történő szakmai fejlődés, fejlesztés elvétve merült fel egy-egy esetben. A szakértői feladatok kiterjesztésére azonban (tanácsadás a tankönyvválasztásra, a tanárok pedagógiai és szakmai kompetenciájának vizsgálata, javaslattétele a fejlesztésre, vagy az alkalmatlanság kinyilvánítására, tanmenet, óratervek készítéséhez szakmai tanácsadás, az egyes tananyagrészekre fordítandó idő megtervezése stb.) volna igény. Jól látható a javaslatokból is, hogy alapvető pedagógiai, szakmai folyamatok is igen akadozva működnek a vizsgált tárgyakkal kapcsolatban.

A természettudományos oktatás eredményei nemzetközi viszonylatban

A 2006-os PISA vizsgálat eredményeit összegző tanulmánykötetben (PISA összefoglaló jelentés 2006 kiadta: Oktatási Hivatal 2007) olvashatunk a természettudományos tárgyakkal kapcsolatban a finn csodáról: a legmagasabb képességszintet elért diákok aránya Finnországban 20%, míg az OECD átlag 9%. Ennek hátterében az az 1996 és 2002 között bevezetett természettudományi tehetséggondozási program áll, amelynek következtében nőtt a természettudományi és műszaki felsőoktatásba jelentkezettek aránya is. Lényegében ezt a célt tűzte ki maga elé az egész Európai Közösség is az új tervezési ciklusban: növelni az EU kutatás-fejlesztés-innovációs potenciálját, többek között a természettudományos felsőoktatási képzés erősítésével. A krónikus műszaki szakemberhiány ma már gátja a nemzetek és az egész EU gazdasági növekedésének, hiszen a vállalati innovációs potenciálhoz is megfelelő szakemberekre volna szükség. Magyarország egyelőre ott tart a PISA mérés szerint, hogy 2000 óta kiegyenlítetten az OECD államok átlagát hozzuk a természettudományos kompetenciában. Le kell számolnunk azzal a tévképzettel, hogy rendelkezünk világszínvonalú tanulói elittel a természettudományok területén. A magyar diákok képességei homogének, nincsenek nagyon leszakadóak ugyan, de nincsenek számottevően kiemelkedő képességűek sem.

A magyar természettudományos oktatás még mindig az elméleti ismeretek mechanikus átadásában és felidéztetésében erős, viszont jelentős lemaradása van a gyakorlati problémák megoldása, és összefüggések feltárása terén. Így a magyar 15 éves diákok többségének természettudományos kompetenciái arra elegendőek, hogy boldoguljanak a társadalmukban (a 6 szintből a 3. 2. és a 1. szinten vannak a magyar diákok valamivel nagyobb arányban az OECD átlagnál), aminek örülhetnénk, azonban ez az eredmény még édeskevés ahhoz, hogy versenyképessé váljon országunk a jövőben.

Tanulságok és javaslatok

A természettudományos tárgyak oktatása mind emberi erőforrások mind anyagi és technikai erőforrások tekintetében erős kihívásokkal küzd (a politikailag korrekt megfogalmazást azért oldjuk fel: padlón van). Ezért átfogó és központi, kormányzati szintű stratégiára van szükség ahhoz, hogy látható eredményeket érjünk el ezen a területen. A toldozgatás-foldozgatás már a problémák elodázására sem megfelelő. Központilag támogatott innováció, stratégia szükséges tehát a természettudományos tárgyak tanításának megújítására, korszerűsítésére. Ennek a stratégiának az alábbi főbb elemeire tettünk javaslatokat:

  • Szükséges célzott forrásallokációval a vizsgált tantárgyak korszerű oktatástechnológiai és módszertani eszköztárának megteremtése minden intézménytípusban.
  • A természettudományos oktatásban erősíteni kell a kísérletezést, a gyakorlati és problémaorientált gondolkodást.
  • Szükséges célzott forrásallokációval a korszerű tudásmegújítási módszerek támogatásával, hálózati együttműködések, az egymástól való tanulás támogatásával, a helyszíni szakértői szolgáltatások, mérések, értékelések igénybe vételének támogatásával szélesíteni azon iskolák körét, amelyekben a tanárok motiváltak és képesek is tudásukat folyamatosan korszerűsíteni.
  • A szakértők tudásmegújításának támogatása szükséges: a szakértői kör hálózati együttműködését, korszerű tudásmegújítását érdemes támogatni, rendszeres finanszírozással, megtervezett szakmai program alapján, ellenőrzött formában, kikerülve az esetleges és ad hoc jellegű tudásmegújítást a szakértők körében.
  • A tankönyvpiac és a tankönyvkínálat áttekintése szükséges abból a szempontból, hogy az mennyire képes innovatív, korszerű ismereteket közvetíteni. A hiányokat tankönyvfejlesztéssel, tanmenetfejlesztéssel, szakmai tanácsadással érdemes pótolni.
  • A már működő tehetséggondozó programokon belül szükséges külön hangsúlyt helyezni és forrásokat allokálni a természettudományos tehetségek gondozására és támogatására egészen a diplomaszerzésig, sőt a kutatóvá válásig.

(Narancsik Ágnes szociológus, non-profit menedzser, az Expanzió Humán Tanácsadó Kft. vezető tanácsadója.  Szűkebb szakterülete az oktatáskutatás, programértékelés, stratégiai fejlesztés és tanácsadás.)

Hozzászólások:

  • Radó Péter 2010.12.02. 11:18 Válasz

    Nari, ez egy nagyon fontos bejegyzés, mert nagyon fontos üzenete van: nem a felsőoktatási beiskolázási keretszámokkal kell buherálni, hanem a közoktatásban kell rengeteget invesztálni a természettudományos tárgyak megújításába.

    Egyébként van ennek a problémának egy érdekes leágazása. Az előző néhány antivilágban sokkal nagyobb tekintélye volt ezeknek a tárgyaknak, nem kis részben azért, mert “jó mérnökre mindig szükség van”. A szabadság egyik következménye azonban, hogy a tisztes megélhetést és a politikai széljárásnak nem kitett értelmiségi munka igényét felváltotta az érdeklődés és a szabad önmegvalósítás igénye. Ezért tanulnak szabad országokban sokkal többen bölcsészetet, társadalomtudományokat és művészeteket. Ha a szabadság megvonása tartós marad Magyarországon lehet, hogy megint többen tanulnak majd fizikát és kémiát…

  • szumurri 2010.12.02. 16:08 Válasz

    Kedves Péter!
    Nem hiszem, hogy pl. egy építészmérnök vagy egy fizikus munkája kevésbé elégíteni ki a “szabad önmegvalósítás igényét”, mint egy könyvtáros avagy egy rendezvényszervező tevékenysége.
    A népszerűtlenséget (?) inkább az okozza, hogy a természettudományos/műszaki felsőoktatás (szinte) azonnal szembesíti a hallgatót a matematikai/fizikai/kémiai alapismeretek hiányával (s ezeket azonnal meg is torolja), míg ugyanez a “bölcsészkar” nem minden szakáról mondható el. S ezt a pályaválasztó fiatalság is pontosan tudja.

  • Radó Péter 2010.12.02. 17:03 Válasz

    Kedves Szumurri, az önmegvalósításnak csakugyan tág tere van bármilyen szakmában, én csak arra utaltam, hogy a bölcsészetben és a társadalomtudományokban nagyobb a mozgástér. (Azért Pilagu és Szumurri sem dacolhatott kedvére Esra haragjával, ilyen volt a szakmájuk.) Ami a második megjegyzését illeti, teljesen egyetértek.

Új hozzászólás írása