ambien cr vs ambien eq buy ambien i take too much ambien

is it ok to take clonazepam and ambien buy ambien online tylenol and ambien together

tramadol 12 panel buy tramadol can you give a dog tramadol and methocarbamol together

a soma dos quadrados de dois numeros é 394 carisoprodol soma soma e media no excel

shooting up xanax bars xanax 2mg alcohol with xanax effects

can you cook tramadol tramadol 50mg tramadol for cats dose

tramadol 50 mg frequency buy tramadol tramadol 100mg capsulas

soma wien 1070 soma online design plus soma

buy valium online visa valium 5mg princess valium tab

xanax soma hydrocodone buy soma carisoprodol buy San Jose

Közoktatási rendszerek kormányzása 2. (Egy integrált modell alapvonalairól)

Új sorozatom előző bejegyzésében az oktatás hatékony kormányzása modelljéül szolgáló különböző források által hangsúlyozott kritériumokat térképeztem fel. Ebben a bejegyzésben arról lesz szó, hogy ezek a követelmények hogyan kapcsolhatók össze egységes kormányzási modellé.

A kritériumok csoportosítása

Az előző bejegyzésben leválogattam a „jó kormányzás” irodalom, a hatékony „közmenedzsment” (public management) iskolái, a hatékony oktatáspolitikai meta-értékelés irodalmának és a közpolitika alkotás irodalma által a hatékony kormányzás jellemzőinek rögzítésére alkalmazott kritériumait. E kritériumokat áttekintve azt látjuk, hogy azok között számos azonos vagy egymást átfedő elvárás van még akkor is, ha némelyik tartalma az egyes forrásokban meglehetősen eltérő. (E különbségeket csak akkor jelzem, ha a bejegyzés célja szempontjából fontos hangsúlykülönbségeket takarnak.)

Első lépésben arra van szükségünk, hogy leválogassuk azokat a kritériumokat, melyekből az oktatás kormányzására vonatkozó strukturális követelmények fakadnak, s azokat, melyek nem szerkezeti, hanem az egyes kormányzási eszközök intézményesülésének és működésének módjára vonatkozó következményekkel bírnak. (Ez utóbbiakat majd akkor kell elővennünk, ha egyes kormányzati eszközök konkrét tervezését végezzük.) A kritériumok két listáját kell tehát előállítanunk: a hatékony kormányzás strukturális és intézményi/működési kritériumainak listáját, majd az utóbbit azonnal félre is tesszük.

 

A strukturális kritériumoknak megfelelő kormányzási rendszerek

Most pedig nézzük, hogy az egyes strukturális követelmények hogyan fordíthatóak le az oktatás kormányzásának módjára. Fontos látnunk, hogy e követelmények mindegyikének vannak az óvodák/iskolák működésére és a kormányzás konkrét eszközeire is lefordítható következményei. Az egyes kritériumok legfontosabb következményei a következők:

  • Elszámoltathatóság. Három olyan – egyaránt fontos – kapcsolat létezik, melyekben az oktatás kormányzásának biztosítania kell a szakmai elszámoltathatóság érvényesülését: az iskoláknak elszámoltathatónak kell lenniük a kormányokkal szemben, a tulajdonosaikkal szemben és a „klienseikkel” (szülőkkel, tanulókkal) szemben. Mindennek egy olyan minőségelvű teljesítménymenedzsment rendszer tud megfelelni, mely nyitott minden releváns külső elvárásra.
  • Érzékenység/részvétel/nyitottság. Amikor ezek a követelmények a polgárok legkülönbözőbb igényei és szükségletei iránti érzékenységre és nyitottságára vonatkoznak, a belőlük fakadó kormányzási modell alapja az iskolák (decentralizált) helyi tulajdonlása és a polgárok oktatásirányítási döntések meghozatalába való bevonása. Amennyiben az iskolák érzékenységét és nyitottságát állítjuk középpontba, arról kell gondoskodnunk, hogy az iskolák működtessék azokat a mechanizmusokat, melyek feltárják az „iskolahasználók” igényeit és beépítik azokat az intézmények működésébe.
  • Eredményesség. Az eredményesség biztosításának legfontosabb feltétele egy erős tanulási eredményekre fókuszáló működési mód érvényesítése az iskolákban. Ehhez olyan kormányzati eszközök alkalmazására van szükség, amelyek érvényesítik az ezzel kapcsolatos elvárásokat és biztosítják a szükséges szakmai támogatást. Ennek része az is, hogy a legkülönbözőbb pénzügyi és humán erőforrások felhasználása a tanulási eredményeket maximalizáló módon történjen.
  • Tényeken alapuló közpolitika-alkotás. Talán meglepő lehet, hogy ezt a kritériumot a strukturális következményekkel bíró követelmények közé soroltam, mert első pillantásra az amolyan yuppie technológiai cuccnak tűnik. Valójában azonban súlyos strukturális következmények kapcsolódnak hozzá, mégpedig a tudástermelés és a tudásfelhasználás (a kínálati és a keresleti oldal) szempontjából egyaránt. E tekintetben nem az a legfontosabb, hogy a kormányzat újabb és újabb kutatásokat rendeljen meg, hanem az, hogy rendszerszerűen működjenek azok az irányítási eszközök, melyek valóban keresletet generálnak információ és tudás iránt. Ami az intézményi szintet illeti, a nagy információ- és tudásigényt generáló iskolai működést „tanuló szervezetként” szokták leírni.
  • Választás/iskolai autonómia. Az iskolai autonómiája a hozzájuk telepített szakmai, szervezeti és pénzügyi döntési jogok és felelősségek rendszere. Ami az iskolai autonómiából és a választás lehetőségéből fakadó kormányzási modell illeti, az nem más, mint a jelenleg uralkodó elvárt tanulási eredményeken keresztül történő kormányzás, ami kizárja a tanítás-tanulás erős és részletező központi (tantervi) folyamatszabályozását.
  • Implementálhatóság. Az oktatáspolitikák implementálhatósága, gyakorlatba való átültethetősége jelentős mértékben függ attól, hogy a nevelési-oktatási intézmények mennyire képesek változásokat kezdeményezni és megvalósítani, ami alapvetően az óvodák/iskolák szervezeti-szakmai felkészültségétől függ. (Az iskolák e képességét az intézmények abszorpciós képességének hívjuk.) Legalább ennyire fontos, hogy bármilyen intézményi változás jelentős, néhány esetben – mint például az SNI inklúzió vagy roma integráció feltételeinek megteremtése – hatalmas külső szakmai támogatás igényt generál, amit a kormányzás rendszerének kell kielégítenie.

Az oktatás hatékony kormányzásának integrált modellje

A kormányzás módjával kapcsolatos legfontosabb követelmények áttekintéséből már összeállítható egy integrált modell. (E modell rövid leírását egy korábbi bejegyzésben már megosztottam, így az OktpolCafé régi olvasói számára ismerős lesz.) Az eddigiek alapján igen kevéssé meglepő módon a modell középpontjában az óvodák és iskolák autonómiája áll, melyek képesek a velük szemben támasztott külső elvárások feltárására, értelmezésére, szervezeti célokká alakítására és a célok megvalósításához szükséges változások menedzselésére.

Az iskolák minderre akkor válnak képessé, ha a rendszer egészének kormányzása tartalmaz öt kulcsfontosságú elemet:

  1. A kormányzás egyéb eszközeinek (például az irányítás, finanszírozás, szabályozás vagy a tankönyvpiac működtetése) intézményi autonómiát tiszteletben tartó, azt erősítő alkalmazása.
  2. Az intézményi változások által generált kereslet kielégítésére alkalmas, könnyen hozzáférhető és minőségbiztosított szakmai támogató-szolgáltató rendszer az iskolák, iskolavezetők, pedagógusok, tanulók és szülők számára.
  3. Egy összehangolt közoktatási teljesítménymenedzsment rendszer, melynek három eleme van:
  • könnyen interpretálható, elsősorban tanulási eredményekben kifejezett célok rögzítése, melynek két leginkább elterjedt módja a standardok beépítése a tantervekbe (standard-based curriculum) vagy önálló kimeneti követelmények rögzítése;
  • egy teljes minőségértékelési rendszer (intézményértékelésen alapuló tanfelügyelet, tanulói teljesítmények rendszeres és teljes körű mérése és egyéni tanulói azonosítón alapuló statisztikai rendszer), valamint az arra épülő visszacsatolási mechanizmusok;
  • fejlesztő beavatkozás azokban az intézményekben, melyek a minőségértékelési eredmények alapján jól dokumentáltan nem felelnek meg a központi elvárások minimumának („kudarcot valló” vagy „alulteljesítő” iskolák).

Ez a nemzetközi „fősodornak” megfelelő modell már lehetővé teszi, hogy a segítségével értékeljük az egyes országok működő oktatás-kormányzási rendszereit vagy a különböző reformok irányát.

A kormányzásról szóló sorozat következő bejegyzésében arról lesz szó, hogy melyek az integrált modell alkalmazhatóságának általános rendszerszintű feltételei.

    Új hozzászólás írása