xanax and urinary tract infection buy xanax online are xanax benzodiazepines

ambien overdose child ambien online no prescription tamoxifen and ambien

soma negative side effects soma no prescription soma de números com expoentes iguais

do they test for xanax on a 5 panel drug test generic xanax taking xanax after morphine

does tramadol help with tattoo pain buy cheap tramadol can i take 200mg of tramadol

shokugeki no soma 26 español online order soma online amwaj soma bay 5*

tramadol overdose amount dogs tramadol 50mg tramadol and stomach ache

does ambien effect breathing buy ambien ambien half dose

xanax or clonazepam for sleep generic xanax buy xanax Albuquerque

tramadol con paracetamol presentacion tramadol 50 mg legal highs tramadol

Kompetenciamérés 2011: intézménytípusok teljesítménye

A 2011-es kompetenciamérés országos jelentésére még várni kell néhány hetet, az intézményi jelentések azonban már elérhetőek, s ezekből kibogarászható az egyes intézménytípusok átlagos teljesítménye. (Az intézményi jelentéseket iskolás gyermeket nevelő szülőknek is melegen ajánlom.) Ebben a bejegyzésben arra keresem a választ, hogy az elmúlt három év adatai alapján milyen változások rajzolódnak ki. Az intézményi adatok elemzését a következő bejegyzésben folytatom majd.
.
Tanulói és intézményi teljesítményadatok
.
Mindenekelőtt azt kell tudnunk, hogy a különböző szinten aggregált tanulói teljesítmény adatok más-más kérdésekre adhatnak választ. A kompetenciamérés adatainak elemzésekor általában a tanulói adatbázisok eredményeire figyelünk. Ezek jelzik a teljesítmények valódi alakulását, valamint – ha rendelkezésünkre állnak a megfelelő tanulói háttér információk – ezek alapján alkothatunk képet a különböző tanulói csoportok közötti teljesítménykülönbségekről és az eredmények területi és településtípusok közötti különbségeiről. Ugyancsak a tanulói adatbázisból indulunk ki, ha a mérés által szolgáltatott adatokból pedagógiai értelemben releváns tudást szeretnénk kinyerni.
.
Mivel azonban a kompetenciamérés teljes körű, tud valamit, amit a mintán alapuló nemzetközi mérések nem tudnak: az egyes intézmények átlagos aggregált teljesítményéből előállít egy intézményi adatbázist is. Az intézményi adatbázis által szolgáltatott adatok a tanulói adatbázishoz képest némileg torzítanak, ugyanis a jellemzően alacsonyabb átlagos teljesítményt produkáló, de nagyszámú kisméretű iskolák aggregált eredményei lefelé nyomják az országos átlagokat. Ennek megfelelően az intézményi adatbázisnak nem tehetőek fel azok a kérdések, melyek a tanulói adatbázis elemzésével megválaszolhatóak. Ez azonban nem csökkenti az intézményi adatok fontosságát. Egy az „egész iskola megközelítésről” szóló korábbi bejegyzésemben részletesen kifejtettem, hogy melyek azok az összefüggések, melyek miatt az oktatáspolitika középpontjában ma már az egész iskolák és nem az egyes pedagógusok állnak. Mivel a mérési rendszerünk által értékelt tanulási eredményeket egész iskolák, s nem egyes pedagógus produkálják, az eredmények javítását szolgáló oktatáspolitikák – ezen belül: fejlesztéspolitikák – elsődleges célcsoportja is az intézmények kell, hogy legyenek. (Nem csupán az oktatáspolitikai beavatkozás, de a közoktatás „jó kormányzása” is az egész iskola megközelítésen kell, hogy alapuljon.) Oktatáspolitikai értelemben tehát az aggregált intézményi teljesítmények alakulása pont olyan fontos információ, mint a tanulói teljesítményeké.
.
Intézménytípusok teljesítményének változása
.
Ebben a bejegyzésben az intézményi szintű teljesítmények egyetlen aspektusát, az egyes intézménytípusok átlagos eredményének alakulását veszem szemügyre. (Az intézmények közötti teljesítménykülönbségekről a következő bejegyzésben lesz majd szó.) Mivel – mint látható lesz – egyértelmű és tendenciaszerű változás meglehetősen kevés van, az adatokat és azok interpretációját együtt közlő szokásos eljárás helyett ezért először röviden összefoglalom az elmúlt három évben megfigyelhető változásokat, s csak utána osztom meg a teljesítmények alakulásáról szóló diagramokat.
.
Az adatok alapján kialakuló összkép a következő:
.
  • Egyetlen intézménytípus esetében, egyetlen kompetencia területen és egyetlen évfolyamon sem mutatkozik olyan jelentős és „kitartó” változás, amely messzemenő következtetések levonására adna lehetőséget. A változások jelentős része betudható egy laikusok számára misztikus dolognak, amit a hozzáértők „statisztikai ingadozásnak” hívnak. Összességében az intézményi átlagteljesítmények a 2008 óta eltelt három évben alapvetően stabilan alakultak.
  • Az általános iskolák teljesítménye hatodikban mindkét kompetencia területen kis ingadozásokkal stabil, nyolcadikban viszont szövegértésből és matematikából is egyenletes, de csekély mértékű javulást mutat. Ez a már említett torzító hatás miatt nem feltétlenül tükröződik az átlagos tanulói teljesítmények javulásában, azok ettől akár még romolhattak is.
  • Középfokon a „fősodor intézmények” (négyosztályos gimnázium, szakközépiskola, szakiskola) szövegértés teljesítménye egyenletes, de statisztikailag elenyésző mértékű javulást mutat, egyértelmű változásról nem lehet beszélni. A matematika eredmények hullámzása lényegesen nagyobb, de még mindig nem jelentős. Az utolsó évben az érettségivel záruló középiskolák teljesítménye egyértelműen javult, a szakiskoláké ezt nem követte.
  • A nyolcosztályos gimnáziumok átlagos teljesítménye hatodikban mindkét kompetenciaterületen csekély mértékben romlott, nyolcadikban és tizedikben azonban némi hullámzás ellenére stabil volt. Három évre visszatekintve minden ingadozás ellenére a hatosztályos gimnáziumok is stabil átlagteljesítményt nyújtottak.
Az intézmények aggregált teljesítményét tekintve tehát semmi falrengető dolog nem történt, ami az elmúlt három év történéseinek fényében nem is meglepő. Semmi olyasmi nem történt ugyanis, ami komoly változásokat indokolt volna. A gazdasági válság kitörésekor megtörtént a modernizációs oktatáspolitika felfüggesztése, a második Orbán-kormány tevékenységének első két évében az új törvények összebarkácsolásával volt elfoglalva, az iskolákat ezért alapvetően békén hagyta, az intézményi szintű fejlesztések pedig – az IPR kivételével – lényegében jó ideje leálltak. A korábbi célokat teljesen érvénytelenítő oktatáspolitikai kommunikáció természetesen hatást gyakorolhatott az átlagos tanulói teljesítményekre (meglepne, ha folytatódott volna a korábbi szerény javulás), ez azonban az intézményi átlagteljesítményekre nem különösebben gyakorolhatott befolyást. Nagy baj tehát még nincsen, dicsérjük nyugtával a napot.
.
Intézménytípusok teljesítményének alakulása 2008-2011
.

Általános iskolák

A középfokú fősodor intézményei

Szerkezetváltó intézmények

Legközelebb innen folytatjuk.

Hozzászólások:

    Új hozzászólás írása