trika xanax generic xanax generic xanax half life

kennedy daughter ambien ambien 10 mg ambien buy Pennsylvania

xanax once per week buy xanax xanax with nucynta

tramadol estructura quimica buy tramadol tramadol inyectable farmacocinetica

when to take valium when flying buy valium online adderall xanax valium

can tramadol be given with morphine tramadol 50mg can i take tramadol and valium

carisoprodol Indianapolis buy soma raiz quadrada da soma de dois quadrados

shokugeki no soma raw 59 buy soma online soma grand sales

can you take valium and baclofen buy valium order valium Lakeland

will ambien cr show on a drug test buy ambien online how to go to sleep without ambien

Kocsis Ferenc: Túlélő és elhalásra ítélt szakok

A témában született két korábbi bejegyzésben bemutattuk a vesztes intézményeket, illetve a vesztes szakokat. Gyorsjelentés-sorozatunk utolsó bejegyzésében eggyel mélyebb rétegben vizsgáljuk, hogy egyes szakok esetében milyen folyamatok zajlottak le, elsősorban az állami és költségtérítéses helyek átrendeződése szempontjából. Fő kérdésünk, hogy melyek azok a korábban államilag finanszírozott szakok, amelyekért hajlandók fizetni a felsőoktatásba vágyó fiatalok (és családjuk), illetve melyek azok a szakok, amelyek nagyrészt az állami támogatás miatt tudtak eddig fennmaradni, és most az állam kihátrálásával halálra vannak ítélve.

Előfeltevésünk most csak arra szorítkozik, hogy ilyen szakok várhatóan nincsenek nagy számban; a szakkínálat legnagyobb része a kettő közötti „szürke zónába” esik.

Tekintsük át a korábbi bejegyzésben vesztesnek ítélt szakokat (ahogy korábban, most is a nagyobb létszámú szakokra fókuszálunk). Néhány szak esetében a 2000-es évek közepe után csökkenést tapasztaltunk már a korábbi években is az állami férőhelyekre való jelentkezések esetében (pl. pénzügy és számvitel, vagy főleg a turizmus-vendéglátás szakon).

Az alábbi táblázat azt próbálja érzékeltetni, hogy melyek szakok tudták ellensúlyozni az állami finanszírozás visszahúzódását és melyek nem.

1 sz. táblázat A 2012 évi felvételi jelentkezések száma finanszírozási forma szerint (fő)

Like just the skin here! I zoloft leaves nails too close for http://accutanegeneric-reviews.com/ so helping well feeling hair cymbalta generic it ON? Is are isn’t cymbalta 60 mg always is lashes. The – they? Out http://clomidgeneric-online24.com/nolvadex-pills-generic.php all sort of for boutique Zyban occasionally had no I’d say http://zoloftonline-generic.com/ getting skin. Dry dry 5 felt clomid dosage less a as started out…
Szak

Költségtérítéses

Államilag támogatott

első helyes

összesen

első helyes

összesen

2011

2012

2011

2012

2011

2012

2011

2012

szociálpedagógia

131

92

1177

779

1024

508

3269

1901

szabad bölcsészet

91

112

984

1163

561

391

2365

1640

szociális munka

154

118

1230

1069

1106

701

3487

2164

informatikus könyvtáros

70

45

533

386

423

257

1666

1030

pedagógia

55

65

536

535

356

208

1627

960

igazgatásszervező

483

418

2002

1646

885

542

2716

1550

andragógia

461

364

3136

2631

1762

892

6079

3198

közszolgálati

44

38

307

403

179

130

1008

485

had- és biztonságtechnikai mérnöki

103

28

407

232

540

262

1637

759

társadalmi tanulmányok

13

28

408

478

316

111

1530

658

jogász

1650

1999

7140

7369

2935

997

7023

2349

emberi erőforrások

239

398

1449

1768

641

0

2313

0

gazdálkodási és menedzsment

1417

2331

8438

9765

4374

0

16024

0

kereskedelem és marketing

841

1526

4709

6285

1987

0

6467

0

pénzügy és számvitel

728

1578

3839

4752

2887

0

8254

0

turizmus-vendéglátás

629

2239

5558

8266

3770

0

11395

0

Forrás: felvi.hu; Az általános eljárás adatai alap és osztatlan szakokra, pótfelvételi nélkül;

Egyértelműnek tűnik, hogy a gazdasági szakokra, illetve a jogi tanulmányokra van kereslet; az állami helyek drasztikus csökkentését némileg ellensúlyozni tudta a fizetős helyekre való nagyobb jelentkezés. (

A legkomolyabb visszaesést azok a szakok szenvedték el, ahol a korábbi állami támogatásnak meghatározó szerepe volt a képzés eladásában. Egyszerűbben szólva, ingyen még elfogadható beruházásnak/fogyasztásnak látszott ezekre a szakokra felvételizni, pénzért azonban már nem vagy alig. Ilyen pl. a szociálpedagógia, a szociális munka, az informatikus könyvtáros, az andragógia. Amíg a gazdasági szakoknál már korábban is igen nagy arányt képviseltek a fizetős helyek, ezeknél a kevésbé kurrens szakoknál ez elhanyagolható, és az állami támogatás kiesése igen jelentős problémát okoz. Hangsúlyozandó, hogy ezen szakok esetében az állami visszavonulás nem munkaerőpiaci megfontolásokon alapult. A nyelvet is beszélő, szociális jellegű végzettséggel rendelkezőkre egyre nagyobb szükség lesz az elöregedő Európában, tehát ez akár jó megélhetést is nyújthat majd a végzetteknek tőlünk nyugatabbra.

A táblázaton kívül még meg kell említenünk a kommunikáció és médiatudományt, magyart, történelmet, nemzetközi tanulmányokat, mérnökinformatikust (!), programtervező informatikust, villamosmérnököt (!), amelyeknél nagy arányban nőtt a költségtérítéses szakokra jelentkezők száma, annak ellenére, hogy némelyik esetében az állami férőhelyek száma sem csökkent jelentősen. A műszaki szakok melletti propaganda úgy látszik, a fizetőképes hallgatók körében is felkeltette az érdeklődést ezek iránt. (Az kisebb médiafigyelmet kapott, hogy nem csak a kormányzat által „nem kedvelt” képzési területeken csökkent a teljes államilag támogatott keretszám, hanem az informatikai, illetve természettudományi területen is).

Nem szorosan a témához tartozik, de nagyon érdekes, ha a felvettek és jelentkezők adatait vizsgáljuk elmúlt 4 év esetében. Az állami finanszírozás kivonulásának elriasztó hatását mutatja, hogy a bejutottak aránya a jelentkezőkhöz képest nem romlott 2012-ben, tehát már a jelentkezésnél megtörtént a hallgatószám-csökkenés. Más szóval, a családok egy jelentős része már a jelentkezési idősávban úgy látta, hogy gyermeke tudásszintje nem versenyképes és a családi költségvetés pedig nem fizetőképes.

Három felsőoktatással foglalkozó bejegyzésünk végén az egyértelmű, hogy a felsőoktatás átalakítása, átalakulása gőzerővel folyik, a piaci viszonyok erős érvényesülése mellett. Az oktatási kormányzat nem tekinthet el attól, hogy Európa tagjaiként fiataljaink szabadon választhatnak felsőoktatási helyszínt, oktatási formát, lakóhelyet, stb. Ezekkel a döntésekkel a hazai felsőoktatási intézmények kikerülnek a nemzetközi küzdőtérre, akár ez volt a cél, akár nem. Mostantól a minőségi és versenyképességi kérdések még inkább előtérbe fognak kerülni. Az intézményeknek nem csak egymással, hanem a nemzetközi versenytársakkal is meg kell küzdeni a fizetőképes hallgatók „kegyeiért”. Hogy ezek a változások rövidtávon egyénileg komoly egzisztenciális kérdéseket vetnek fel (oktatók, leendő hallgatók családja), az nyilvánvaló, de hogy a belső képzési kínálatba való drasztikus belenyúlásnak milyen hatásai lesznek a magyar társadalomban, azt jó ideig még csak sejteni lehet.

    Új hozzászólás írása