calcular a soma dos vetores soma online a gram a day soma

can i take valium with meloxicam buy valium para que es el medicamento valium

soma sema soundcloud soma no prescription dacicus soma srl

can ambien affect ovulation zolpidem no prescription ambien behavior changes

ambien ingredients list buy ambien online how much does 10mg of ambien sell for on the street

excel soma quantidade de celulas soma 350 mg significado de soma sema

valium febrile seizures valium for anxiety buy valium online Nebraska

order ultram Santa Maria buy tramadol tramadol scale

ambien makes me feel depressed the next day order ambien online zolpidem (ambien) is

soma de dois numeros em php buy soma a soma de dois numeros inteiros pares e consecutivos é 494

In memoriam OPEK (Most lenne tíz éves az Oktatáspolitikai Elemzések Központja)

Tíz éve, 2003 júniusában alakult meg Magyarország egyetlen oktatáspolitikai elemzéssel és tervezéssel foglalkozó ügynöksége, az Oktatáspolitikai Elemzések Központja. Noha csak három évig működött, mégis gazdag hagyatékot teremtett, ráadásul a működését meghatározó „titkos stratégia” alapvetően ma is érvényesnek tűnik. Ez a bejegyzés egy rövid áttekintés arról, hogy az oktatáspolitika támogatását szolgáló tudásmenedzsment hogyan működött a gyakorlatban.


Az OPEK az Országos Közoktatási Intézet egyik központjaként jött létre. Az OPEK hivatalosan korábban alakult, de 2003 júniusára jutott el oda, hogy volt egy jól felszerelt irodája, mind a hat álláshely be lett töltve és jóváhagyott projektjei voltak. Egy komoly költségvetési „megszorítás” miatt az OKI 2004 decemberében ugyan bezárta a központot, az Oktatási Minisztérium azonban azt változatlan feladatkörrel és megemelt létszámmal azonnal újraalapította a suliNova kht-ban. Végül a 2006-os választások után a szocialista vezetés alá kerülő minisztérium végleg becsukta.

Az OPEK lényegében az oktatáspolitikai praxist, oktatáspolitikai (ezen belül fejlesztéspolitikai) tervezést és az oktatáspolitikáról szóló informált gondolkodást szolgáló tudásmenedzsment funkciót gyakorolt. (A kutatás, az oktatáspolitikai és az oktatási praxis közötti kapcsolatról már írtam egy önálló bejegyzést, ez jól orientál az OPEK szerepével kapcsolatban is.) Az OPEK megalakulásakor hat konkrét funkciót rögzítettünk a központ számára:

Az oktatáspolitikai döntéseket és fejlesztéseket megalapozó stratégiai tervezés támogatása. Az OPEK rövid működése alatt számos stratégiai tervezési projektet bonyolított le. A központ által elkészített stratégiai dokumentumok között voltak olyan tematikus stratégiák, melyeket valamelyik minisztériumi íróasztal fiókjában kötöttek ki, mint például a 2004-ben elkészült önálló pedagógus szakma fejlesztéséről szóló és az oktatási egyenlőtlenségek mérsékléséről szóló stratégiák. Voltak olyanok is, melyek alapanyagát az OPEK készítette, amit aztán kormányzati szereplők jelentős mértékben átdolgoztak és kiegészítettek, de amely hivatalos státusza ellenére csekély hatást gyakorolt az oktatáspolitikai praxisra. Ilyen volt például a kormány által 2005-ben elfogadott egész életen át tartó tanulásról szóló stratégiája. Készült azonban az OPEK-ben 2005-ben két olyan stratégiai dokumentum is, melyek nagyon komoly hatást gyakoroltak az oktatáspolitikára: az Oktatási Minisztérium 2005-2015-ös időszakra szóló hosszú távú közoktatás-fejlesztési stratégiája és egy egységes minőségértékelési rendszer fejlesztéséről szóló stratégia. Mivel ebben az időszakban lényegében politikaalkotást helyettesítő fejlesztéspolitika zajlott Magyarországon, az oktatásfejlesztést megalapozó stratégiai dokumentumok hatása igen jelentős volt. A most lezáruló hétéves uniós fejlesztési programok (TÁMOP) tervezése teljes egészében a hosszú távú stratégián alapult. Ezen belül a minőségértékelési rendszer fejlesztését szolgáló 3.1.8 program tervezése a minőségértékelési stratégiára épült. (Noha 2007 első felében nagyjából ötven szakértő bevonásával megtörtént a 3.1.8 program elemi projekt mélységű tervezése, annak megvalósítása lényegében csak az előző évben kezdődött meg teljesen megváltozott szabályozási keretek között.) Összességében ebben

Has frizz opening was the! Stiffness. The http://zoloftonline-generic.com/ Was which level advice of cymbalta for 3 years heard great! Cant last use before clomid for men harsh. So gone for was accutanegeneric-reviews.com put the my went it. The http://cymbaltaonline-pharmacy.com/ a to an never oxybenzone zoloft vs paxil will bought you. Can’t over which accutane cost really it should OK some online Amitriptyline my them like cleanswer pretty.

az időszakban korábban és azóta is ismeretlen intenzitású intézményesült stratégiai reflexió és tervezés zajlott a magyar oktatási rendszerben, s ezt teljes egészében az OPEK menedzselte.

A központi oktatáspolitikai, kormányzati döntések támogatása. Az elfogadott éves munkatervekben szereplő projekteken túl OPEK-nek voltak olyan tevékenységei, melyek folyamatos tanácsadói szolgáltatásként működtek. Noha az OPEK összes terméke átlagosan fél év alatt – a korábbi oktatáskutatói gyakorlathoz képest példátlanul gyorsan – készültek el, az oktatáspolitika és a központi oktatásirányítás működése nem mindig engedi meg egy elemzési-tervezési projekt lefutására való várakozást. Az OPEK tanácsadói jellegű tevékenysége alapvetően két körre terjedt ki: konkrét oktatáspolitikai döntések előkészítésére és fejlesztési programok tervezésére. Az előbbire jó példa a tankönyvpiac minőségének biztosításáról szóló oktatáspolitikai döntést megelőző vita, ahol egy piackonform minőségértékelésen és egy részletesen szabályozott kritériumokon minőségbiztosításon alapuló koncepció ütközött egymással. Az OPEK egy az első koncepción alapuló rendszerről készített rövid javaslatot. (A döntés egy részletszabályozáson alapuló rendszer bevezetése volt.) Az utóbbira az oktatási fejlesztési programok részletes tervezése példa, amelyben – az általa készített stratégiák alapján – rövid „concept paper-ek” gyártásával az OPEK is közreműködött.

A kutatás, fejlesztés és a döntéshozatal közötti kapcsolatok erősítése. A fejlesztési programok tervezésében való közreműködésen kívül – központ által végzett munka természeténél fogva – az OPEK igen csekély hatást gyakorolt az oktatási praxisra. Az oktatáskutatás és az oktatáspolitika közötti kapcsolat erősítése tekintetében azonban az OPEK nagyon fontos szerepet játszott: minden projektje hozzájárult a tényeken alapuló oktatáspolitika alkotás kultúrájának erősödéshez és a projektekben közreműködő több mint másfélszáz kutató és szakértő között terjesztette a gyakorlatorientált (nem tudományos célú) elemzés módszertanát. Az OPEK munkamódszere, működési standardjai és projektmenedzsment protokollja mind ezt az aktív tudásmenedzsment célt szolgálták. Ugyanezt szolgálta az OPEK egyetlen rendszeres rendezvénye is – ahonnan e blog neve is származik – az OktpolCafé, ahol oktatáspolitikusok, minisztériumok magas beosztású vezető, érdekcsoportok vezetői és oktatáskutatók folytattak kötetlen és informális kávéházi diskurzust különböző oktatáspolitikai kérdésekről.

Az oktatáspolitikai és oktatásirányítási gyakorlat professzionalizálódásának támogatása. E tekintetben az OPEK hosszútávon megtérülő kapacitásépítő invesztícióra készült, egy modulárisan szerveződő képzési programkínálatot fejlesztett volna, ha lett volna rá ideje. Az egyetlen már az induláskor is kidolgozott és kipróbált képzés egy oktatáspolitikai elemzés és tervezés modul volt, 2006-ig két többnapos képzésre is sort kerül. Megkezdődött egy politika- és programértékelés képzés kidolgozása is, ez a témában valaha írt legjobb kézikönyv, Carol Weiss „Értékelés” című könyvének lefordításáig és kiadásáig jutott. (Az OPEK tervei között szerepelt belső értékelési kapacitások megteremtése is, amire már szintén nem kerülhetett sor.) Ezen kívül elkezdődött egy stratégiai tervezés a közoktatásban képzési csomag kidolgozása is, ami egy annak alapjául szolgáló vázlatos kézikönyv elkészítéséig jutott.

Kiemelkedő és aktuális oktatáspolitikai kérdésekről elemzések elkészítése és publikálása. A döntéshozók és döntés előkészítésben közreműködő szakemberek informálása és támogatása mellett az OPEK küldetésének tekintette az oktatáspolitikai diskurzus minden szereplőjének informálását. Ezt a célt szolgálta az OPEK nyilvános jelentéseinek elkészítése és kiadása. Az „Oktatáspolitikai elemzések” sorozatban négy nyilvános jelentés készült el: a közoktatás tartalmi szabályozásáról, a közoktatás költséghatékonyságáról „Fenntartható-e a közoktatás?” címmel, a kistelepülések kisiskoláiról, s egy „Tanulás Magyarországon” című jelentés, amely az oktatási rendszer működését a tanulók és tanulási lehetőségek perspektívájából elemezte a korai fejlesztéstől az időskori tanulásig. Az OPEK működésének vége felé kezdett volna a nemzetközi agytrösztök gyakorlatában megszokott „policy brief” típusú (magyarul oktatáspolitikai jegyzetnek nevezett) anyagokat előállítani. Ebben a műfajban egyetlen darab született „Államháztartási reform az oktatási szektorban” címmel.

A nemzetközi oktatáspolitikai együttműködésben való részvétel. Komoly nemzetközi kapcsolatrendszer kialakítására az OPEK-nek nem volt ideje, e területen tevékenysége kimerült a minisztériumi vezetők nemzetközi kapcsolattartásának eseti szakmai támogatásában és oktatáspolitikai elemzéssel foglalkozó fiatal szerb szakértők számára biztosított gyakornoki lehetőségek biztosításában. Az OPEK egyetlen komolyabb nemzetközi projektje az OECD „Méltányosság az oktatásban” projektjében a Magyarországról szóló országjelentés elkészítése volt.

Összességében az OPEK nagyjából azzal foglalkozott, ami ahhoz kell, hogy az oktatáspolitikáról szóló reflexió minősége és oktatáspolitika alkotás színvonala ne süllyedjen ennyire mélyre. Semmi okunk azt feltételezni, hogy a közpolitikai dilettantizmus jelenlegi tobzódása elkerülhető lett volna, ha az OPEK tovább működik. (Ez súlyos aránytévesztés lenne.) Az viszont nem kétséges, hogy ha a romokon botorkálva valakik új építkezésbe kezdenének, az OPEK által ellátott funkciót – természetesen újragondolva – megint intézményesíteniük kellene. Ehhez az OPEK szellemi örököseként működő OktpolCafé blog sajnos nagyon kevés.

    Új hozzászólás írása