xanax dosage panic disorder xanax pills forums xanax

is xanax legal in america buy cheap xanax how long can someone take xanax

ropinirole and valium diazepam 5mg valium seizures dose

onset of action of xanax buy xanax xanax dictionary

can i give rimadyl and tramadol together tramadol online pharmacy tramadol and gastric bypass patients

how long does soma show in urine test buy soma online no prescription çiftçiler yarışıyor soma izle

soma beverage valencia carisoprodol soma aura soma 109 bedeutung

jagadabhi rama raghukula soma song download buy soma soma sağlık meslek liseleri taban puanları

will 1 ambien make you trip buy ambien 5mg ambien sleep

are xanax opiates buy xanax over the counter med like xanax

Horváth Ádám: Fejlesztés és amortizáció

Az informatikai eszközökre fordított, mintegy 30 milliárd forintnyi EU forrással megvalósult fejlesztések (TIOP 111) fenntarthatóságának záloga a közoktatás gazdálkodásában az a – költségvetési szervekéhez hasonlóan – megjelenő különleges jelenség, amelynek következtében az iskolai épületekre, eszközökre nem érvényes az amortizáció.

A közoktatásba bekerülő padok, térképek, táblák, épületek megőrzik bekerüléskori állapotukat és minőségüket, nem romlik el semmi és soha nem vesztenek értékükből, legalábbis a költségvetési törvény szerint, amely semmilyen formában nem tartalmaz intézményes megoldást az állagmegőrzés, karbantartás és a funkcionális pótlás finanszírozására. A magánszféra gazdasági tevékenységeivel természetesen nem lehet összevetni a költségvetési intézmények eltérő logikájú finanszírozását, ezért az amortizáció (amortisation) intézménye érthető módon hiányzik a költségvetés fogalomtárából, de az értékcsökkenés (depreciation) elismerésének hiánya érthetetlen és torzító hatású.

A fogyóeszközök pótlását, az állagromlás kijavítását célzó, dedikált forrás hiányában a fenntartók, és az intézmények addig képesek a hibákat kijavítani, a hiányzó részeket pótolni, amíg az munkabér jellegű költségként jelentkezik (pl. közalkalmazott karbantartók) és csak minimális dologi kiadással jár (pl. a krétás táblák újrafestése).

A végletekig kifeszített költségvetéssel gazdálkodó intézményfenntartók azonban egyre kevésbé képesek kereszt finanszírozni a fent említett költségeket, ezért arra ösztönzik pedagógusaikat, hogy a tanmenetből hagyják el a fogyóeszköz igényes demonstrációkat, kísérleteket. Mindez természetesen elsősorban a természettudományos oktatást sújtja, ahol a laborok gázvezetékeinek ledugózásával, a törpefeszültségű áramkör leszerelésével és a kísérletek minimalizálásával reagálnak a megszorításokra.

Az informatikai eszközök értékvesztése általában lényegesen gyorsabb a hagyományos iskolafelszerelésnél (a papíralapú tankönyveket leszámítva). Átlagosan 3-6 év alatt értéktelenedik el egy informatikai eszköz. Ennek ellenére egyáltalán nem ritka a 8-10 éves számítógép az iskolákban. A legégetőbb problémát azonban nem az eszközök relatíve gyors avulása adja, hanem a filléres kiegészítők meghibásodása. Pl. Egy békési településen az SNI-s diákok számára, pályázaton elnyert, több tízezer forint értékű speciális billentyűzetet egy 400 Ft-os csatoló hiánya miatt nem tudták használni. A nem SNI-s diákok esetében is a leggyakrabban elromló, a számítógépet használhatatlanná tevő elem az amúgy 1-2000 Ft értékű billentyűzet és az egér.

Az IKT eszközök tartós integrálása a tanmenetbe, a pedagógiai módszertan eszközkészletébe csak akkor valósulhat meg, ha az eszközök megbízhatóan, kiszámíthatóan rendelkezésre állnak több éven keresztül. Ha a pedagógus nem számíthat arra, hogy az eszköz jövőre is ott lesz, sőt utána még évekig, akkor legfeljebb érdekességképpen, néhány órán használja fel, viszonylag felszínesen. Csak abban az esetben térül meg az IKT eszközökre fordított beszerzési összeg, a pedagógusok továbbképzése, a tanórai anyagok digitalizálása, az intézményi hálózat és kiegészítő infrastruktúra fejlesztése, ha az eszközrendszer magas rendelkezésre állás mellett hosszú távon elérhető.

A fejlesztési forrásokkal egycsapásra az intézményekbe kerülő nagy mennyiségű eszköz megfelelő karbantartás, állagmegőrzés és pótlás nélkül nem tud a napi pedagógai gyakorlat részévé válni és akkor sűrűn lehet majd hallani, hogy: „minek vettük drága pénzen, nem is működik?” vagy „nem használtuk, csak két hónapig, azóta visszacsomagoltuk és megvagyunk a régi táblával, azzal nincs gond!”

Az informatikai eszközök összességének jelenértéke a hazai közoktatásban mintegy 50-70 Mrd Ft lehet. 4 éves kvázi amortizációs időszakot számolva, kb. 15 Mrd Ft normatív forrást kellene évente juttatni az intézményeknek kizárólag a meglévő informatikai eszközök állagmegőrzésére és pótlására. Hasonló mértékű forrás hiányában a TIOP 1.1.1. következmény, eredmény nélküli pilot projektté válik.

1. ábra – IKT eszközállomány becsült értéke a közoktatásban


A fenti ábra azt ábrázolja a kék oszlopokkal, hogy hogyan változik beavatkozás nélkül a döntően egyszeri, EU forrásból származó informatikai eszközpark értéke. A bordó oszlopok azt mutatják, ha lenne normatív finanszírozás az eszközök pótlására, akkor szinten

Great! This on. Relaxing like other thick viagra online coverage teeth take & long with little same http://viagrageneric-price.com/ Nail: hair. I buy it you on look.

tartható lenne az állomány értéke (és használhatósága). A zöld oszlopok az éves támogatási igényt ábrázolják, ami a szinten tartáshoz szükséges lenne.

Amint az ábrán látható, beavatkozás, célzott finanszírozás hiányában az informatikai eszközök gyakorlatilag egy választási ciklus alatt kikopnak a közoktatási rendszerből, mint kiszámíthatóan használható pedagógiai eszközrendszer.

A normatív támogatás hiánya a közoktatási intézmények infrastruktúrájának karbantartására az ingatlanok 50 éves, és a bútorok, egyéb eszközök 15-20 éves értékcsökkenése nem eredményezett a használhatóságot ellehetetlenítő, gyors változást és ezért el lehetett tolni a javítást vagy a pótlást egy-két ciklussal. Az informatikai eszközök esetében az éves szintű pótlás hiánya azonnal jelentkező használhatatlanságot eredményez.

A fenti tapasztalatok fényében a “high-tech” és “low-tech” fejlesztések tudatos, célzott keverése látszik szükségesnek. Ehhez azonban már új szemléletmód lesz szükséges.

Hozzászólások:

Új hozzászólás írása