order valium Richardson buy valium is nitrazepam stronger than valium

differenza tra xanax gocce e compresse xanax no prescription symptoms taking xanax

hydromorphone and soma buy soma aura soma ebook

soma(ソーマ)runone 100 sl soma carisoprodol a soma da minha idade com a idade de meu irmão

oxycodone and xanax and alcohol xanax drug is it bad to do xanax and coke

get alprazolam Scottsdale buy xanax how to get your psychiatrist to prescribe xanax

dosage for tramadol injection buy tramadol how much tramadol for euphoria

tramadol mind racing tramadol online overnight side effects from the drug tramadol

opiate antagonist tramadol cheap tramadol online tramadol hcl 50 mg half life

soma intimates honolulu buy soma soma birmingham al

Felvezető: Egy tanulmány a lengyel csoda nyomában

A következőkben egy új műfajt honosítunk meg az OktpolCafé hasábjain. A Felvezető a szerzők által fontosnak vagy érdekesnek (esetleg mindkettőnek) tartott könyvekről, tanulmányokról, adatbázisokról vagy éppen digitális tartalmakról tudósít majd. Célja a rávezetés és nem a szakmai értékelés. Ez utóbbit olvasóinkra bízzuk.

Bejegyzésemben egy igazi csemegét vezetek fel, de ismertetőm nem pótolja a csatolt tanulmány elolvasását. Patrinos, Porta és Wisniewski tanulmánya az 1999-es lengyel oktatási reform hatását igyekszik felmérni A két világbankos szakértő és a lengyel professzor arra az izgalmas kérdésre keresi a választ, hogy van-e kimutatható összefüggés a 99-es közoktatási reform és Lengyelország PISA-eredményeinek látványos javulása között. (A kutatók számára megjegyzendő, hogy az elemzés módszerei is érdekesek és példamutatóak). Az írás itt olvasható. A tanulmány összegző megállapításai közvetlenül is hasznosíthatónak látszanak a jelenlegi magyarországi oktatáspolitikai gondolkodásban.

Először az oktatási reformról röviden. 1999-től a kormány iskolaszerkezeti, irányítási, tartalmi és pedagógiai reformok csomagját indította el. A nyolcosztályos (szelekcióval végződő) általános iskolát egy hatosztályos alapiskolává és egy háromosztályos felső tagozattá (“gimnazija”) alakították. Erre a kiterjesztett kilencosztályos közös képzésre épül rá a gimnázium (“lyceum”), szakközépiskola és szakmunkásképző. A felső tagozatot új küldetéssel, tananyagokkal építették fel, azaz nem az általános iskola egy évvel való meghosszabbítása történt. Fontos, hogy a szerkezeti reform érdekekkel is ütközött, mert a lefelé terjeszkedő gimnáziumi érdekcsoport Lengyelországban is jelen volt. A felső tagozatot vidéken korszerűsített iskolaközpontokba összpontosították, ezáltal minőségi oktatást kínálva a korábban falusi kisiskolákba zárt diákoknak. Az új felső tagozaton pedagógiai-módszertani kultúraváltást kísérletek meg, így megszüntették a központi tantervet és tanmeneteket és az iskolákat az állami alaptanterv (core curriculum) kitöltésére, helyi tantervek kidolgozására kötelezték. A reformot új tananyagok piacra kerülése és tömeges továbbképzések egészítették ki. A decentralizációval párhuzamosan – a korábbi gyakorlathoz képest – példátlanul erős elszámoltatást építettek ki: a tanulók negyedik és hatodik évfolyamon standard teszteket, a líceum/szakközépiskola végén pedig standard érettségi vizsgát tesznek.
(A tanulmány nem tér ki arra a tényre, hogy a reformot 2004-ig tkp. végigvitték, mert a 2004-2007 közötti első lengyel HEFOP már nem a közoktatásra, hanem a szakképzésre, a pályaorientációra, az élethossziglani tanulásra és a felnőttképzésre irányult). Itt olvasható.

Ami az eredményeket illeti, már-már lengyel csodáról beszélhetünk. A 2000-es PISA-mérés Lengyelországot a visegrádiak szintje alatti, kelet-európai országnak mutatta. Matematikából a mért tanulók teljesítménye 470 pontról (2000) előbb 490 pontra (2003) majd 495 pontra (2006) javult. Az olvasás-szövegértés területén még ütemesebb a javulás: 479, 490 majd pedig 508. Kicsit gyakorlatiasabban szólva 2000 körül a lengyel tanulók az OECD átlag alatt olvastak, 2003-ra elérték az átlagot, és 2006-ban pedig a mért államok között a 9. (!) helyezést érték el. A természettudományok területén is javulás látható: 483, 498 és 498. Az eredmények javulása mellett megváltozott a lengyel teljesítmény szerkezete is; a 2006-os lengyel adatmegoszlás jellegében egy “kissé lepukkant” skandináv országot mutatott – szépen harmonizálva a kilencéves közös képzés skandináv modelljével. A reform hosszútávú kulturális hatásai is jól becsülhetőek: a felnövekvő lengyel nemzedékek már standard elvárások mentén értékelődnek és tanulnak tovább.

A szerzők – érdekes – elemzési módszereit átugorva a legfőbb következtetésre térhetünk:az eredmények javulásában elsősorban a “halasztott szakképzés” játszott szerepet, amint a fiatalok átléptek a szakképzésbe, a teszteredmények hanyatlani kezdtek.

Csodáról tehát nincs szó, de az új felső tagozat sikere komoly figyelmeztetés azoknak, akik – itthon és külföldön – a korai szakképzés mellett érvelnek. A teljesítményjavulás elsősorban azon fiataloknál volt drámai, akiknek szakképzésbe kellett volna átlépniük. A teljesítményjavulást jól magyarázzák a közismereti képzés magas óraszámai, a képzett tanárok és a jó tanulók pozitív húzóhatása. Az azonban meglepő, hogy a korábban szakképzésbe “lehulló” tanulók milyen jól alkalmazkodtak a kihívásokhoz. A lengyel eset jól szemlélteti azt a fejlesztéspolitikai tételt, miszerint a legkritikusabb célcsoportok teljesítményének célzott javítása a leghatékonyabb útja a teljes közoktatás teljesítményjavításának.
A tanulmány nem tér ki az esélyadásban döntő felső tagozatos iskolaközpontok kérdésére, noha a vidéki tanulók teljesítményének javulásában ez is szerepet játszhatott.

Fejlesztéspolitikai értelemben figyelemre méltó, hogy egy közpolitikai bátorsággal rendelkező, tényalapú (evidence based) és erős nemzetközi beágyazottsággal bíró reform mérhető eredményeket képes produkálni. A lengyel eredmények mellett lehangoló látni a 2000-2006 közötti magyar eredményeket, melyeket a középszerűség, a stagnálás és a drámai belső teljesítménykülönbségek hármasával írhatunk le.

Hozzászólások:

  • Szlamka Erzsébet 2010.10.24. 22:22 Válasz

    Az új műfaj ötlete nagyon jó, ez a téma pedig mintha rendelésre jött volna, köszönöm.

  • Ann_Ela 2010.12.07. 11:47 Válasz

    Csak egy apró helyesbítés:
    A háromosztályos felsőtagozat helyesen leírva lengyelül (alanyesetben): gimnazjum, (többes száma gimnazja), a gimnázium pedig liceum (többes száma: licea).

  • Békési Kálmán 2011.05.17. 17:11 Válasz

    Kedves János!

    Azzal együtt, hogy a cikk nagyon tetszik, had osszam meg Veled, hogy azok a lengyel oktatáskutatók, akikkel beszélgettem a témáról, azt állították, hogy ez a reform a legkevésbé sem volt evidence-based. Ez egy opinion-based kísérlet volt, egy próba-szerencse alapú beavatkozás, ami most éppen bejött. Hogy ez így van-e, nem rendelkezem róla elég információval – az angol nyelven elérhető cikkek számomra még nem elég bizonyító erejűek. Mindenesetre valóban izgalmas maga a beavatkozás és az eddig mért hatásai is.

  • Békési Kálmán 2011.05.17. 17:13 Válasz

    had helyett hadd – elírás.K

Új hozzászólás írása