xanax 605 high order xanax online 3mg white xanax

tramadol consumer medicine information tramadol 50mg tramadol clorhidrato paracetamol

is alprazolam a class 2 drug alprazolam 0.5mg co lepsze xanax czy relanium

tramadol buy Escondido buy tramadol is tramadol good to get high on

taking valium and soma soma pills soma bike frames uk

yellow xanax bars time released generic xanax uk equivalent to xanax

soma karaelmas anaokulu öğretmenleri soma no prescription frb soma holdings

soma finger spacer buy soma soma birlik anadolu lisesi

taking ativan with valium buy valium online valium 10mg vs klonopin 2mg

does valium help with paranoia buy valium da$h valium

Felvezető: Egy országstratégiáról

Ez a bejegyzés egy európai sikerország stratégiai gondolkodásáról szól. A “Küldetés Finnországnak – Hogy fogja megoldani Finnország a világ legmakacsabb problémáit” című szakértői jelentés az Országimázs Delegáció 2008-as megbízásából készült.  A Felvezető, mint műfaj elsősorban az “ablaknyitást” és tanulást szolgálja. A magyar olvasónak első látásra meghökkentő vagy éppen dühítő dolgokról lesz szó. Amint az Olvasó érzései lecsillapodtak, érdemes felütnie az első Nemzeti Fejlesztési Terv vagy éppen az Új Magyarország(ról most éppen átkeresztelt) Széchenyi Terv tartalomjegyzékét. Sivár, technikai részletekbe süppedt, jellegzetesen anyagba ragadt részelképzelések tömegét találja majd az Olvasó.  Tudom, nem tisztességes Operatív Programokat egy karcsú országstratégia-javaslattal összevetni. Mást azonban nem tehetünk, hiszen Magyarországnak 1990 óta nincs országstratégiája.

A jelentés egy eleve fejlett környezetbe ágyazódik. A finn Országgyűlésnek már egy évtizede van egy “jövőbizottsága”, amely a globalizáció folyamatát, a finn válaszadást és a lehetséges nyerő stratégiákat vizsgálja, szakértőket is alkalmazva. A finn politika konszenzusos jellege arra is biztosíték, hogy a kidolgozott stratégiák – különösen a költségvetési forrásokkal támogatottak – nem kerülhetnek gyors felülvizsgálatra. Az általunk röviden felvillantott jelentés már a stratégiaalkotás egy nagyon fejlett szintje, jövőorientált, innovatív javaslatok rendkívül tudatos design-ba csomagolva, már országimázsként (country brand) jelennek meg. A hazai részstratégiákra jellemző “nehéztüzérséget” (statisztikai elemzések, SWOT-ok, logframe matrixok) a szövegben már nem jelenítik meg, a komolyabb elemzések főbb megállapításai már a 90-es évek végén beépültek a finn közpolitikai tudatba.

A jelentés már a kiindulópontokkal sem foglalkozik, annyira magától értetődő számára, hogy Finnországot a globális értéklánc tetején álló, innovatív és versenyképes, de nagyon szűk kapacitásokkal rendelkező társadalomnak látja. A cél pedig ennek az előnyös pozíciónak a megőrzése az egyre élesebb nemzetközi versenyben. (Nálunk az első Nemzeti Fejlesztési Terv legfőbb stratégiai célja az “életminőség javítása” volt).

A jelentés tárgyilagos bevezetője így szól: “ Finnország már most is a világ legjobb országa. Az ország kis méretéhez képest hihetetlen erősségei és lehetőségei vannak a világ legmakacsabb problémáinak megoldásához. Ha Finnország nem lenne, ki kellene találni. Küldetésünk van.” A jelentés Finnország legfontosabb jövőbeli erőforrásának egy nem materális elemet, lényegében nemzeti kulturális tartalmat jelöl meg, ez pedig az elfogulatlan, tárgyilagos elemzés és megoldás képessége. Az anyag jelzi, hogy ez az őszinte egyszerűség (boldness) a finnekre történelmileg nehezedő kegyetlen és folyamatos külső nyomás miatt született meg túlélési eszközként. A jelentés a 2030 körüli világot súlyos politikai, gazdasági és környezeti konfliktusoktól gyötört helynek látja, ahol a finnek elfogulatlan, tárgyilagos problémakezelése felértékelődik majd.

A XXI. századi finnséget a jelentés javaslatai három elemhez kötnék: (1) a funkcionalitáshoz, (2) a természethez és (3) az oktatáshoz. Az első mögé a formatervezés és modern ipar értendő, a második mögé az erdőségek, tavak és környezetvédelem, a harmadik mögé pedig a kilencéves általános iskola, a PISA-eredmények és a mindenki számára elérhető jó hazai egyetemek. A három elem globális sikertörténetének hajtóereje – a fejlett gazdaságon túl – a társadalmi innováció lesz. (A társadalmi innovációt a jelentés már – a mindenki által elérhető – technológiai innovációnál fontosabb elemként kezeli). A cél, hogy Finnország a világ legfunkcionálisabban működő társadalma legyen. A cél elérésnek két feltétele, hogy mindenki vegyen részt a döntéshozatalban és a döntések térjenek le a megszokott gondolkodási ösvényekről.

A Felvezető hagyományaihoz híven innentől már csak a jelentés néhány fejezetét villantjuk fel, remélve, hogy felébredt a vágy a javaslatok internetes átolvasására is.

– A finn gazdaság küldetése: Oldj meg globális problémákat és alakítsd a megoldást jó üzletté. A minőségi termékektől a kreatív megoldások felé.

– Egy küldetés az Oktatási és Kulturális Minisztériumnak: a bevándorlók iskolai teljesítményszintjét a többségiek szintjére kell hozni. Ennek során a legjobban teljesítő bevándorlókat tanárrá kell képezni, hogy eltérő kulturális hátterükkel segítség a többi bevándorlót és gazdagítsák a többségi társadalmat.

– Egy küldetés a iskoláknak: az un. Megbékélés Napjának megszervezésével terjesszék el az ifjúság körében a problémamegoldás eszköztárát. A globális környezetben ennek kulcsfontosságú szerepe lesz majd.

– Egy küldetés az Igazságügyi Minisztériumnak: a részvételi wikidemokrácia új elemeit engedje be a közéletbe a Wikipédia modellje alapján, állampolgári javaslatokat monitorozva a jogszerűség szempontjából és engedve az önépítkezést. Ez a folyamatos átalakulás visszaadhatja a politikai döntéshozatalba vetett állampolgári bizalmat.

– Egy küldetés az állami hatóságoknak és helyi önkormányzatoknak: az éves költségvetés 1%-át kulturális nagyprojektekre fordítsák. A nagyprojektek a helyi lakosok részvételével terveződjenek és társadalmi-környezeti innovációt vigyenek a helyi életbe.

– Egy küldetés a formatervezőknek:  széktervezéstől a társadalomfejlesztésig. A formatervezésnek olyan problémákra is választ kell keresnie, mint a környezetbarát életmód, az öregek napi élete, az iskolai tanulási nehézségek megoldása, vagy a más anyanyelvűekkel való együttműködés.

– Egy küldetés a szakképző iskoláknak: a “buherálók” tudásának bekapcsolása.  A meggazdagodott társadalomban a javítást igénylő vagy éppen újrahasznosítható holmik tömege robbanásszerűen megnőtt. Az ezzel foglalkozni tudók a “csináld magad” szubkultúrájában élnek, elzárva értékes tudásukat a formális oktatástól, a szakképzéstől és a kisvállalkozásoktól.  A szakképző iskoláknak be kell hozniuk ezt a tudást és tovább kell adniuk az ügyes kezekre éhes kkv-szektornak.

– Egy küldetés a nagyszülőknek: adjátok át a kézügyességeteket. A kézi munkához kapcsolódó ügyesség nem öröklődik magától tovább a fogyasztói társadalomban. Ezek átadása az unokák korosztályának versenyképességi tényező a jövő világában.

…és a többi és a többi.

Végezetül egy csendes megjegyzés. Magyarország kulturális örökségét tekintve sokkal jobb adottságokkal (pl. 14 Nobel-díj) indulhatna saját országstratégiája megfogalmazásakor. Az itt ismertetett finn jelentés csak inspirációt adna, hiszen a Magyarország kulcsproblémája a közepes jövedelemszintű országok (middle income trap) csapdahelyzetével függ össze:  a globális értéklánc tetejére nem tudnak feltörni és egyre inkább a felemelkedő Kínával kénytelenek versenyezni, ami már középtávon is reménytelen vállalkozás.

Lesz stratégiánk?

Hozzászólások:

  • Singer Péter 2011.10.13. 17:54 Válasz

    Kösz, ez tanulságos! Bár nyilván “költőinek” szántad az utolsó kérdésedet, én meg valami kesernyés ízt érzek…

  • Radó Péter 2011.10.13. 18:05 Válasz

    János, ez döbbenetes anyag! Nem hökkentem meg (dolgoztam finnekkel elég sokat), még csak nem is dühít (Mona Lisa mosolya sem vált ki belőlem negatív érzelmeket), viszont lenyűgöz a szépsége. Mindazonáltal: ilyen stratégia “strukturális” problémákkal nem terhelt, jól dokumentálhatóan sikeres és – az előző két dologból fakadó módon – nem önmagával háborúzó országokban születhet. Ilyen ország még talán 4-5 van mindösszesen, mindegyik elég közel a sarkkörhöz. Másfelől azonban, maga az “országstratégia” egy elképesztő projekt, ugyanis ilyet csak Finnország tud csinálni, de a legnagyobb szükség rá pont olyan országokban van, mint a miénk, pont olyan helyzetekben, mint a miénk. Ugyanis: egy ilyen stratégia vagy a konszenzus közeli állapot terméke, vagy éppen a konszenzus teljes hiánya kezelésének az eszköze. Ez utóbbi nem jelent mást, mint kilépést azokból a narratívákból, amelyek a lövészárkokba ásott törzsi kultúrák belső kommunikációját szolgálják. Egy ilyen “eszközjellegű” stratégiában az oktatásra vonatkozó ajánlások nem a “buherálók” bevonásáról, hanem mondjuk egy kilenc osztályos általános iskoláról szólnának.

  • Nagy Mária 2011.10.13. 18:08 Válasz

    Valószínűleg nem csak stratégia kérdése. Egy kitűnő cikk (Pasi Sahlberg: Educational policies for raising student learning: the Finnish approach. Journal of Educational Policy. 2007/2. pp. 147-171.) főbb megállapításait kigyűjtve valamikori hallgatóimmal azt játszottam, hogy a finn jellemzőket a magyarok fényében mérlegeljük, és próbáljuk megkeresni a kimozdíthatósági pontokat. Talán nem volt elegendő oktatáspolitikai tudásuk, affinitásuk, de nem sikerült a játék.Felajánlom hasznosításra, hátha …
    Finnország
    – Jelentős gazdasági-kulturális átalakulás az 1980-as évek óta: periferikus agrár-ipari országból multikulturális, magas technikai színvonalú tudástársadalommá vált.
    – Eredményesen működő oktatási rendszere van, ahol a minőség és a méltányosság egyaránt érvényesül, és elfogadható mértékű a pénzügyi ráfordítás.
    – A társadalmat hagyományosan a következő értékek jellemzik: törvénytisztelő állampolgárok, bizalom a hatóságok iránt, az egyének elkötelezettsége a saját társadalmi csoportjuk iránt, hazafias érzelmek.
    – A legkevésbé korrupt nemzetek közé tartozik.
    Jól működő politikai demokrácia jellemzi.
    – A közszféra működtetését nagyfokú társadalmi bizalom övezi.
    Viszonylag homogén társadalom, ami gyorsan alakul át multikulturálissá.
    – Meglehetősen kevéssé reagál a globális oktatási trendekre (pl. a nemzeti standardok bevezetése, tesztek, bürokratikus elszámoltathatóság erősítése stb.).
    – Négy évtizedes szisztematikus, tervezett fejlesztés az oktatásban.– A sokszínűség, a bizalom és a tisztelet kultúrája a finn társadalomban, és ezen belül az oktatás területén.
    -A globális szinten meghatározó piaci reform lassú végrehajtása.
    – Értékelkötelezettség a méltányosság, az anyagi eszközök méltányos elosztása iránt.
    – Folyamatos bizalomépítés az oktatás szereplői között, különösen a tanárok iránt.
    – A minőségi oktatás alapköve a hatosztályos elemi iskola.
    – A tanárokat kutatásokon alapuló képzésben részesítik.
    – Minden tanár mesterszintű képzésben részesül.
    – A tanárképzési kurzusokon az elmélet és a gyakorlat harmonikus egyensúlya érvényesül.
    – Az iskolák jól felszereltek.
    – Az elemi iskolák viszonylag kisméretűek, a tanulás és a gondozás kis közösségei.
    – Az iskolák és az osztálytermek tanulói összetétele heterogén, a tanulók igényeit és elvárásait tekintve.
    – Az iskolákban ingyenes étkeztetést, orvosi ellátást, utaztatást, tananyagokat és tanácsadást biztosítanak.
    – A tanárok szakmai fejlesztésének minősége javul.
    – A tanárok és az iskolák felelősek a saját munkájukért, és többnyire maguk is oldják meg problémáikat, ahelyett, hogy másokra hárítanák.
    – A szülők bíznak a tanárok szakértelmében.
    – Az egyetlen nagy hatású, standardizált értékelés: az érettségi vizsga.
    – Decentralizált iskolairányatás működik.
    – Az iskolák nagyfokú autonómiát élveznek.
    – Az iskolai munka középpontjában a tanulás áll.
    – Hagyományosan magas a bizalom.
    – Az iskolázást folyamatosan az egyének és a társadalom változó igényeihez igazítják.
    – Az egymást követő kormányok az oktatást a legfontosabb közszolgáltatásként kezelik.
    – Az iskolai eredményeket tekintve meglehetősen homogén az iskolarendszer.
    – Az iskolán kívüli magántanítás nem jellemző.
    – Az iskolákban félelemmentes légkör uralkodik.
    – Az iskolázás a személyiség holisztikus megközelítésén alapul.
    – Az oktatás fejlesztése hosszú távú jövőképen alapul, amelynek alapelvei: egyenlő esélyek, a tanulás elsőbbsége a tanítás fölött).
    – A múlt hagyományainak megőrzése legalább olyan fontos, mint új eszmék bevezetése az iskolákba.

  • Setényi János 2011.10.13. 21:34 Válasz

    Kedves blogolók,

    eddig kb. az amit vártam. A finn anyag tényleg remek, de mind Finnország, mind pedig a kérdéses stratégia jelentős gyengeségekkel küzd. Ezekre most nem térnék ki, akit érdekel, annak később röviden leírom majd.

    A jelentés legfontosabb adománya az a szemléletmód, ahogy a finnek saját gyengeségeiket potenciális erősségként látják. Ez a tartalomtól teljesen független. Vigyük be ezt a megközelítést a magyar térbe egy pillanatra a példa kedvéért:

    – erősen tagolt, egymással folyamatos érték és érdekvitában álló középosztály? – izgalmas pluralitás, komplex helyzetek tömege, váratlan helyzetek és politikai cikk-cakkok kezelésének képessége,

    – a hagyományos középosztályi elvárásrendbe alig illeszkedő, nehezen integrálható társadalmi csoportok? – új, exportképes kulturális szolgáltatások külföldön, a feszültségekkel szembe nézni képes új ipari, formatervezési és kulturális szemléletmód itthon,

    – bizonytalan jogi környezet, viszonylag erős korrupció? – a világgazdaságot hamarosan meghatározó un. “felemelkedő gazdaságokban” jól tájékozódó, rugalmas szakemberek,

    – az angolszász tömegkultúrára átállni nem hajlandó kulturális elitcsoportok? – Európa utolsó hagyományos tudás és kulturális értékeit (természettudomány, klasszikus zene stb.) felvonultató offenzíva az erre fogékony Ázsiában.

    Az olyan nyilvánvaló erősségekről, mint a Duna, a termőföld, a főváros intellektuális hagyománya már szót sem ejtenék, ilyen a finneknek nincs és talán soha nem is lesz…

  • Radó Péter 2011.10.13. 21:44 Válasz

    János, elkezdted azt a fajta stratégia építést, amit a magyarországi kontextusban megfontolandónak tartottam az előző hozzászólásban…:-) Megtermékenyítő komplexitás, kulturális reflexió, helyi kontextusok megértésének képessége, kulturális interface, Budapest… Csupa olyan dolog, ami mögé bárki beállhat.

    Mari, egy illusztráció János harmadik példájához: Pasi Sahlberggel együtt dolgoztam Montenegróban és Szerbiában. A pasi nagyon jó, amikor ilyeneket mondott, mint pl. “Minél többet tanítunk, a gyerekek annál kevesebbet tanulnak,” a helyiek áhítatos csodálattal hallgatták. Azonban akárhányszor beleütközött a helyi rögvalóság jeleibe, ideges és dühös lett…

  • Setényi János 2011.10.13. 22:12 Válasz

    …vagy a Nokia példája, amely a világ legfunkcionálisabb és legszögletesebb programjával (Symbian) most tűnik el a süllyesztőben, mert a stock jellegű funkcionalitás vesztett a flow jellegű szépséggel és rugalmassággal szemben (Apple iOS, Google Android, Microsoft Windows Phone. Mind a szépség, mind pedig a rugalmasság olyan komplex, zilált, önmagával állandó vitában lévő társadalmakból jön, melyek nagyon különböznek a finnek “idilljétől”.

    A jelentésben megfogalmazott célok kockázatosak, nem biztos, hogy nyerő modernizációs játszmákhoz (Ulrich Beck) vezetnek.De nekik nincsen más, ebből kell kihozniuk valamit…

    Az azonban kétségtelen, hogy Magyarországnak ez a fajta, második generációs országstratégia még korai. Nálunk még a közepes minőségű tömegtermelésről kellene a minőségi termékek és szolgáltatások felé elmozdulni, ez egy első generációs stratégiát igényel. A dolog szépsége persze abban van, hogy 2011-ben már a magyar áttörést sem lehet csak minőséggel, technológiával és társadalmi integrációval kezelni. 2011-ben már az innováció, a kreativitás is meg kell, hogy jelenjen – nyilván nem olyan mértékben, mint a finneknél.

    A magyarországi használhatóság szempontjából az első tesztkérdés az, hogy vajon dolgozik-e valaki ilyenen, ezzel a szemléletmóddal?

  • Kovács István Vilmos 2011.10.14. 08:07 Válasz

    Kedves János, Bátor és kreatív vízió. Valóban jó lenne nekünk is valami hasonló, ami az előrét jelenthetné a gondolkodásban mindenkinek. Egyébként a finneknél ehhez nem kell a létező közgondolkodás minden elemével felhagyni. Félelem helyett igazolt lehetőséget látnak a migrációban, a globalizációban, abban hogy a fiatalok akár kivétel nélkül egyetemre járjanak stb. Mindez nem csupán egy szűk szakértői elit fantazmagóriája – hanem a dokumentum által is illusztráltan a létező, kívülről is megerősített finn “márka” lenyomata. Ezt még az se gyengíti, hogy ez az anyag 363 oldal PR és nem stratégia.
    A hazai államigazgatás védelmében írom, hogy az EU támogatások fogadására írt terveknek Finnországban is hasonló a tartalomjegyzéke. Ezekkel a dokumentumokkal nem az a baj, ami bennük van, hanem az, ami nincs meg a végrehajtásuk során. A közös pozitív jövőkép, és a többé kevésbé egymást erősítő cselekvések e közös jövőkép irányában.

    A finn Jövőbizottság a társadalmi bizalom jeles példája. Tegyünk próbát! Javasoljuk a parlamentnek, hozzon létre Jövőbizottságot. Hátha a jövőről könnyebb egyetértésre jutni. Aztán step by step eljuthatunk a jelen megoldásaihoz is :-)

    • Setényi János 2011.10.14. 11:17 Válasz

      Kedves István,

      továbbszőném néhány ponton a kommentárod.

      (1) A finn jelentés nem klasszikus (hagyományos) stratégia, de semmiképpen sem PR-anyag. A hagyományos stratégiák helyzetértékelő, tudományos része Finnországban szükségtelen, ezeket már elkészítették. A globális értékláncot fogadták el viszonyítási alapnak és ehhez mérik hozzá a pillanatnyi versenyképességüket. Ezt sok-sok nemzetközi referencia felhasználásával végzik, így a finn társadalom helyzetének leírása nem igényel túlságosan nagy erőfeszítést. A jelentésben megfogalmazott célok – a hagyományos stratégiákhoz képest lazák, ötletszerűek – de a finn gazdaságnak, államigazgatásnak és civileknek megvan a szükséges gyakorlata a laza céloki lebontására és megvalósítására. Ezért a hagyományos stratégiákban megszokott időütemezések, mérföldkövek, mérési pontok stb. teljesen hiányoznak az anyagból. Végül, az anyag szokatlan kijelentések tömegét tartalmazza. Ezek a társadalom érzelmi energiáinak begyűjtését célozzák (pl. a Kalevala démiurgosza, Ilmarinen a finn csúcstechnológia jelképe, a sámán Vejnemöjnen pedig a hosszútávú gondolkodás és vízióalkotás szimbóluma). Az érzelmi és értelmi energiák ilyen finom és tudatos keverése, mozgósítása csak fejlett társadalmak stratégiai anyagaiban megengedhető, de ott igen.
      (2) Az OP-tervezés korlátaival kapcsolatban felidézem, hogy egy dán tervező a magyar elnökség által a Kohéziós Politika jövőjéről szervezett szakértői tanácskozáson – a szekciómban – elmondta, hogy egy Dánia vagy Magyarország méretű EU-tagállam számára az egész TÁMOP becsomagolható két konstrukcióba. A “More Jobs” fogad be mindent, ami munkaerőpiaci és társadalmi integráció, felzárkóztatás. Népegészségügy, kompetencia-alapú oktatás, felnőttképzés, második esély, tranzitfoglalkoztatás stb. A “Better Jobs” gyűjtene be mindent, ami a már dolgozó vagy tanuló emberek versenyképességével függ össze. Jöhetne ide egészségnevelés, átképzés, továbbképzés, felsőoktatás, innováció, digitalizáció stb. Elmondása szerint ők már így terveznek. Nagyon meggyőző volt…..
      (3) Végül az együttműködésről. Ezt finn és amerikai tapasztalataim alapján kb. úgy tudnám érzékeltetni, hogy egy magyar országstratégia kulturális munkacsoportjában hogyan folyhatna a munka: egy “tarsolyos” arról beszélne, hogy a magyar és belső-ázsiai kultúra turáni kapcsolódását értékként kell kezelni, hiszen pl. népmeséink és pentaton zenénk is innen származik. Az addig elbűvölten figyelő Réz András itt izgatottan csatlakozna a hozzászólóhoz és elmondaná, hogy a globális zenepiac legdinamikusabban növekvő szegmense a világzene (world music), beleértve a spirituális és chill-out vonalat is. Miért ne lehetnénk ennek a turáni pentaton ívnek a továbbképzési, produceri és marketing központja? Egy civil szervezet képviselője elmondaná, hogy évek óta sikeres meseterápia gyakorlatot folytatnak vállalati vezetőkkel. A coaching ezen válfaját a magyar népmeséknek az európai főáramtól eltérő, ázsiai jellege nagyon segíti. Tudásuk viszont nincs a gyakorlatuk globális szolgáltatássá formálásában. A NEFMI képviselője hozzátenné, hogy kultúrdiplomáciai eszközökkel lehetne a dolgot támogatni, hiszen a török, kazah, mongol és koreai intézményrendszerrel hagyományosan jó a kapcsolatunk, és valamennyi érdekelt állam fizetőképes. A NEFMI azt szeretné, ha a vállalkozást kulturális kockázati tőkealap finanszírozná. Itt az OTP kulturális kockázati tőkealapjának képviselője (ma még nincs ilyen) szólna hozzá, támogatná az elképzelést, de az NFÜ-től egy beindító, részleteket kidolgozó jellegű TÁMOP-projekt megfontolását kéri…..
      Az elmúlt évek személyes tapasztalatai alapján nekem ez a közös gondolkodásról felvillantott kép tompa evidencia, de tudom, hogy másoknak ijesztő vagy furcsa álmodozás.

  • Monoriné Papp Sarolta 2011.10.18. 13:00 Válasz

    Kedves János, kedves István,

    a Jövőbizottság (ha így neveznénk)önmagában még nem lenne biztosíték semmire – nem sorolom a mindenki által sejthető (borítékolható) ellehetetlenítő hazai kultúratényezőket (személyi összetétel problematikája, politikai-ideológiai alárendelődés problematikája és egyebek).

    Talán ha a mindenkori Jövőbizottság (már ha így neveznénk) társadalmilag releváns értékkritériumok mentén gondolkodna, mint pl.
    – az (oktatás)politikai stratégia ill. beavatkozások cél- és értékracionalitása,
    – legitimitása (azaz: társadalmi-szakmai elfogadottsága),
    – a beavatkozás tervszerűsége,
    – nyomon követhetősége (átláthatósága),
    – a terv (tényleges) megvalósíthatósága,
    – a beavatkozás hatásossága (előzetesen nyilvánosságra hozott hatásosság-mutatók alapján),
    – a stratégia ill. a beavatkozás nyomán létrejövő eredmények, hatások fenntarthatósága és kiterjeszthetősége…

    Én (ahogy lassan megszokhatjátok) a STEP 21 (mint potenciális magyar) modellt kínálom alulról ebbe a (nem finn) kultúrába.

  • kiss istván 2011.10.19. 16:23 Válasz

    Van egy sokkal régebbi,mindmáig jól működő intézet, a holland Centraal Plantbureau.
    Kezdjük elölről. Paul Ehrenfest (Einstein szerint a korszak legjobb fizika professzora)bécsi zsidó, elmegy Hollandiába oktatni. Egyik tanítványa, Jan Tinbergen olyan doktori disszertációt ír,amelyben a fizika és közgazdaságtan kapcsolatait vizsgálja.
    1945-ben szervezik a e fent említett hivatalt, más néven is láttam, Tinbergen lesz az első vezető, a Holland Munkáspárt tagja.
    Később ő kapja az első közgazdasági Nobel emlékérmet, a testvére sem marad el mögötte: ő meg Nobel díjas, kutatási területe:viselkedéstan.
    Hollandia ma is az élen jár, mondhatjuk, mindenben, igaz, erényük a pontosság, a németeknél is németebb emberek.
    Tessék valami hasonlót Magyarországon elképzelni.
    A mi jövőkutatóink művei tele vannak melléfogással és rossz jóslatokkal.(Kovács János,Gidai,Novák,Bessenyei)
    Hollandokat illetve az országot jól ismerőket pedig elég közel lehet találni, csak a Kálvin térről kell besétálni egy kicsit a Reviczky utcába.
    A matematika és fizika ismerete pedig lényeges lenne, egy kevéssel magasabb szinten is. Amerikában is akad mély hőmérsékletet kutató fizikai Nobel díjas, aki átlépett a közgazdaságtan és tervezés területére. (találós kérdés? ki ő? Segítség: van hasonló nevű nagy nagy mesemondó.)
    Azért a finnek is megtanultak ezt-azt. A XIX. század sok magyar ösztöndíjas múszaki járt az egyetemek mellett a a winterthuri Sulzer gyárba. No meg a Láng Gépgyár is átvett onnan dízelmotor gyártáshoz szükséges ismereteket. A Sulzer egyértelműen a legkiválóbb volt e téren, maga Rudolf Diesel is dolgozott ott. Most viszont a svájciak találtak egy jobban jövedelmező profilt, így a hajók megbízható motorjait a finnek készítik.A Láng gyár utolsó ilyen nevű részlege pedig szép csendesen megszűnt. Pedig Láng László és Láng Gusztáv nagy gondot fordított munkásai nevelésére, a gyárban és esetleg a svájci kiküldetésen is, mert tudták: (nemcsak ők)elsőrendű szakmunkást csak elsőrendű gyárban lehet nevelni. (kivéve néhány zsenit, aki azért mindenütt vannak,akiket ismertem, azok közül egy falusi kovácsból lett főiskolai műhelyfőnök jött legmesszebbről)

Új hozzászólás írása