valium and xanax taken together order xanax xanax para la depresion

eating then taking ambien buy ambien online can i take ambien while on clomid

tramadol hcl narcotic buy tramadol online no prescription administração de tramadol subcutaneo

dosis diaria tramadol tramadol 50 mg tramadol hcl composition

valium vs kava diazepam 5mg diazepam is it the same as valium

euthanize dog tramadol buy tramadol tramadol 50 mg does it make you sleepy

gum graft valium diazepam 5mg valium dogs dosage

side effects 10mg valium buy valium online he who would valium take lyrics

what does ambien show up in a drug test as buy ambien no prescription ambien New Hampshire

soma tamang buy soma soma edo berkner

Felvezető: az OECD oktatási méltányosság és minőség jelentéséről

Azoknak, akiknek nincs túl erős tériszonya, érdemes néha belekukkantani a nemzetközi „fősodor” (összehasonlító oktatáspolitikai elemzés) és a jelenlegi magyar oktatáspolitikai gyakorlat között tátongó mély szakadékba. Erre jó alkalom az OECD idén megjelent „Méltányosság és minőség az oktatásban. A hátrányos helyzetű tanulók és iskolák támogatása.” című jelentése. (A „Felvezető” rovat műfajától kicsit idegen módon egy kis segítséget is nyújtok a mélybenézéshez.)

Az itt letölthető OECD anyag (“Equity and Quality in Education. Supporting Disadvantaged Students and Schools”) minden következtetését adatokkal, elemzésekkel és kutatási eredményekkel bőségesen dokumentálja. (Némely Magyarországgal kapcsolatban kimondottan sokkoló adatra és elemzésre későbbi bejegyzésekben visszatérek majd.) Nem kevésbé hasznosak az ajánlásokra vonatkozó részek sem, mert az anyagban szereplő oktatáspolitikai javaslatok részletesen ki vannak bontva és jó gyakorlatokkal illusztrálva konkretizálva vannak. (Ez már önmagában is jelzi a szakadék mélységét.)

Az anyag három nagyobb részből áll. Az első rész az oktatás méltányosságba való befektetés megtérüléséről szól: az OECD országok oktatási rendszerei előtt álló legfontosabb kihívásokról, az méltányosabb oktatás hozzájárulásáról a versenyképességhez és a társadalmi kohézióhoz, valamint a válságból való kilábaláshoz. Az első rész által javasolt oktatáspolitikai stratégia három kulcseleme a következő (az OktpolCafé régi törzsolvasóit ezek olvasása közben nem éri majd semmilyen meglepetés):

1. Mivel a közoktatásban elsajátítható alapvető készségek haszna jócskán meghaladja az ehhez szükséges ráfordításokat, a kormányoknak erősen invesztálniuk kell abba, hogy erre minden egyes tanulónak lehetősége legyen a felső-középfokú oktatás befejezéséig (értsd: a 12. évfolyam végéig).

Hogy ez működhessen, két további stratégiai célt kell a középpontba állítani:

2. Azoknak a rendszerszintű tényezőknek a felszámolása, melyek hozzájárulnak az iskolai kudarchoz. Ilyenek például a korai szelekció, az évismétlés, a programok sokszínűségének lehetséges mellékhatásai (nem maga a tartalmi sokszínűség!) és az alacsony minőségű szakképzés.

3. A hátrányos helyzetű iskolák fejlődésének támogatása. Az alulteljesítő hátrányos helyzetű (hátrányos helyzetű tanulókat magasabb arányban oktató) iskolák hozzájárulnak az egész rendszer alulteljesítéséhez. Ezek az iskolák igen gyakran nem rendelkeznek azokkal a belső képességekkel és külső támogatással, melyek lehetővé tennék, hogy magas minőségű tanulás lehetőségét biztosítsanak hátrányos helyzetű tanulóiknak.

Az anyag második rész a javasolt oktatáspolitikai stratégia második pillérével foglalkozik: hogyan birkózhatunk meg az oktatás méltányosságának érvényesülését akadályozó rendszerszintű problémákkal. Ennek érdekében az anyag öt ajánlást tartalmaz [mindegyikkel kapcsolatban jelezni fogom a viagra generic magyar oktatáspolitikai változtatások irányát]:

  1. Az évismétlés felszámolása prevenciós programokkal, automatikus előrehaladással, vagy az évismétlés eszközének alkalmazását csökkentő ösztönzőkkel. [A jelenlegi kormányzat első intézkedési közé tartozott a korábbi kormányok erre irányuló kezdeményezéseinek felszámolása, az új törvény egyetlen erre irányuló intézkedést sem tartalmaz.]
  2. A korai szelekció elkerülése és a felsőközépfokra való beiskolázás későbbre tolása. [A jelenlegi oktatáspolitika erősíti a rendszeren belüli „szelekciós nyomást”, nem korlátozza viagra a korai szelekciót és megtartja a korábbi szelekciós pontokat.]
  3. A szabad iskolaválasztás és a programsokszínűség (összefoglalóan: school choice) lehetséges méltányosságra gyakorolt negatív mellékhatásainak ellensúlyozása a választás lehetőségének kontrolljával vagy olyan ösztönzőkkel, melyek kívánatosabbá teszik a hátrányos helyzetű tanulók beiskolázását az iskolák számára. [A magyar kormányzat a szabad iskolaválasztást az elitek érdekeinek megfelelően nem korlátozza, annak negatív mellékhatásait (white flight és rich flight) nem igyekszik ellensúlyozni. A kiépülő új rendszer nem a programok sokszínűségének esetleges mellékhatásait, hanem magát a sokszínűséget számolja fel, ami erősen minőségellenes. A januártól életbe lépő inputfinanszírozás felszámolja a hátrányos helyzetű tanulók beiskolázásával és megtartásával kapcsolatos ösztönzőket, ami növelni fogja a lemorzsolódást.]
  4. A finanszírozási rendszer érzékenyebbé tétele a tanulók és iskolák igen különböző igényeivel szemben. [Az új standardizált és központosított inputfinanszírozás nem képes elismerni az azonos eredmények eléréséhez szükséges ráfordítások eltérését különböző tanulói csoportok és iskolák között, ezért a finanszírozás teljesen „érzéketlenné” válik. ]
  5. A lemorzsolódás csökkentése a felső-középfokú oktatásban a szakképzés minőségének javításával, hátrányos helyzetű tanulók egyéni támogatását szolgáló eszközökkel és tanácsadással. [A kompetenciafejlesztés tekintetében erősen lekorlátozott „duális” szakképzés minősége romlani fog, az egyedi támogatásokhoz szükséges finanszírozási mozgástér és intézményi autonómia megszűnik, a szolgáltató rendszer államosítása csökkenti annak tanulók számára elérhető kapacitásait.]

A harmadik rész kiindulópontja az általam már többször olvasóink figyelmébe ajánlott „egész iskola megközelítés”: a hátrányos helyzetű tanulókat nagyobb arányban oktató iskolák jelentős része nem képes kompenzálni a hátrányok tanulási eredményekre gyakorolt negatív hatását, ezért ezek az iskolák fejlesztésre és kiemelt támogatásra szorulnak. Ez a rész tehát azokat az ajánlásokat tartalmazza, melyekkel támogathatóak az egyes iskoláknak a méltányosság erősítésére és az iskolai kudarcok csökkentésére irányuló (saját) erőfeszítései. [Ezeket is kiegészítem a magyar oktatáspolitikáról szóló észrevételeimmel.]

  1. Az iskolavezetés megerősítése és támogatása egy gazdag képzési és szolgáltatási kínálatot biztosító környezettel. Bizonyos esetekben a kudarcot valló iskolák átszervezése is szóba kerülhet. [Az intézményi autonómia teljes felszámolása miatt az iskolavezetők szerepe adminisztratív menedzsmentre korlátozódik, döntési kompetenciáik döntő többsége megszűnik. Ennek megfelelően gazdag képzési és támogatási környezet esetén sem lesznek képesek a szükséges szerep ellátására. Az alulteljesítő intézmények azonosítása továbbra sem történik meg.]
  2. Támogató iskolai klíma és tanulási környezet stimulálása. E tekintetben egy végtelenül gazdag eszköztár alkalmazására van lehetőség, melybe beletartozhat a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók azonosítását szolgáló információs rendszer létrehozása, a tanulók számára biztosított tanácsadás és mentorálás, könnyített előrehaladás biztosítása, bizonyos iskolákban a tanulási idő alternatív beosztása, és sok minden más. [Az intézményi szervezeti és szakmai önállóság felszámolása,a folyamatok és tartalmak szélsőséges standardizációja,valamint a pénzügyi és humán erőforrások rugalmas felhasználása lehetőségének megszűnése Magyarországon nem, vagy csak igen korlátozottan teszi majd lehetővé ezek alkalmazását. ]
  3. Hátrányos helyzetű iskolákban dolgozó jó pedagógusok pályára vonzása, támogatása és megtartása célzott pedagógusképzéssel, kezdő pedagógusok mentorálásával, támogató munkafeltételek létrehozásával a pedagógusok hatékonyságának javítása és megtartásuk érdekében és megfelelő finanszírozási és karrier ösztönzők alkalmazásával. [A köztisztviselői előmeneteli rendszer („pedagógus életpálya”) alkalmazása a pedagógusok számára elméletileg részben ezt szolgálná, online cialis bevezetése azonban erősen kétséges és szélsőséges rugalmatlansága és differenciálatlansága miatt egyébként sem érné el a kívánatos eredményt. ]
  4. Hatékony osztálytermi tanulási stratégiák biztosítása olyan politikákkal, melyek segítik a tanuló központú tanítási módszerek, a tartalmak rugalmas kezelése és a diagnosztikus és fejlesztő értékelés eszközeinek alkalmazását. [A tantervi (folyamat-)szabályozás teljes központosítása radikálisan szűkíti a korábban megkezdett lassú pedagógiai-módszertani modernizáció folytatását, lényegében megakasztja azt. A tartalmak rugalmas kezelése csak informális szabályszegés révén lesz lehetséges. ]
  5. Az iskolák és a szülők, valamint az iskolák és a helyi közösségek közötti kapcsolat erősítésének prioritásként való kezelése. [Az intézményi autonómia felszámolása, az önkormányzati tulajdonosi jogok elvétele és a legfontosabb döntési kompetenciák állami hivatalokhoz telepítése minden eddiginél jobban elszigeteli az iskolákat a szülőktől és környezetüktől.]

Végül: ha valaki szeretne jobban elmélyülni abban, hogy az OECD által javasolt eszközök miért nem lesznek alkalmazhatóak Magyarországon a következő néhány korábbi bejegyzéseimet ajánlom:

Hozzászólások:

Új hozzászólás írása