what are withdrawals from ambien buy ambien online ambien and fluticasone

valium dementia buy valium online without prescription flush valium from system

calcule a soma da pg infinita buy soma formula soma e produto excel

zanaprin vs xanax buy xanax are generic xanax the same as name brand

how many mg is yellow xanax bar buy xanax xanax sublingual time

soma slitting buy soma shokugeki no soma 13 spoiler

buy ultram online Honolulu buy tramadol cara berhenti minum obat tramadol

shokugeki no soma 64 spoil buy soma can you take soma and benadryl together

get ambien Birmingham buy ambien diazepam vs ambien

what strength are blue xanax buy xanax pill says xanax 2

Felvezető: a PISA iskolai autonómiáról és szakmai elszámoltathatóságról

Ritkán fordul elő, hogy az OECD egy PISA másodelemzése ilyen mértékben hatoljon az aktuális magyar oktatáspolitikai napirend lelkéig, mint az októberben megjelent „Iskolai autonómia és elszámoltathatóság: összefüggenek a tanulói teljesítményekkel?” című OECD leaflet. Az, hogy az intézményi autonómia a tanulási eredmények javításának egyik legfontosabb előfeltétele eddig is az oktatáspolitika trivialitásai közé tartozott. Most dokumentálni is tudjuk.

A rövid PISA másodelemzésből kinyert és tömörített, mindenki számára emészthető módon előállított anyag (School autonomy and accountability: Are they related to student performance?) az iskolai autonómia két aspektusa és a tanulási eredmények közötti összefüggését elemzi. Az elemzésbe bevont szempontok szerint az autonómia két aspektusa és azok tartalma a következő:

  • A szakmai autonómia négy kulcsterülete: önálló tanulói értékelési politika, tankönyvválasztás, oktatás tartalmának meghatározása, tantárgyszerkezet meghatározása.
  • Az erőforrások autonóm felhasználásának hat területe: alkalmazott tanárok kiválasztása, tanárok elbocsájtása, tanárok kezdő fizetésének meghatározása, tanárok fizetésemelésének meghatározása, iskolai költségvetés tervezése, iskola költségvetésén belüli autonóm forráselosztás mértéke.

Az a mérték, amennyire e tíz területen élvezett autonómia (értsd: igazgatók és/vagy pedagógusok által hozott döntések súlya) érvényesül statisztikailag összekapcsolható a PISA által mért tanulási eredményekkel. A levont következtetések röviden:

  1. Azokban az iskolarendszerekben, amelyekben az iskolák nagyobb szakmai autonómiát élveznek egyértelműen magasabb a rendszer átlagos tanulói eredményekben kifejezett teljesítménye, még akkor is, ha kivonjuk az egyes országok eltérő jövedelmének hatását.
  2. Az erőforrások felhasználásával összefüggő autonómia és a teljesítmények között már összetettebb a kapcsolat. Az elemzés azt találta, hogy az ezen a területen élvezett autonómia akkor eredményez magasabb teljesítményeket, ha az a szakmai elszámoltathatóság valamilyen formájával párosul. (Például a tanulók nagy arányban járnak olyan iskolákba, melyek nyilvánosságra hozzák teljesítmény adataikat.)

Ez utóbbi összefüggést bizonyítja a jelentésből kiemelt alábbi diagram, amely azt mutatja, hogy milyen átlagos teljesítményt produkálnak azok a PISA-ban résztvevő országok, amelyek kombinálják e két feltételrendszert, s amelyek nem. (Ne tévesszen meg minket, hogy az alábbi ábrán a kevesebb autonómiát és gyengébb elszámoltathatóságot biztosító rendszerekben működő iskolák majdnem akkora teljesítményt produkálnak, mint az autonóm és elszámoltatható iskolák. Ez az összehasonlítás nem tartalmazza a szakmai autonómia teljesítmény javító hatását, kizárólag a forrásallokációs mozgástér és az elszámoltathatóság közötti összefüggést írja le.)

Összességében azt látjuk tehát, hogy a kiterjedt iskolai autonómia valamilyen szakmai elszámoltathatósági rendszerrel kombinálva a magas tanulói teljesítmények alapfeltétele. A jelenlegi magyar közoktatásban tehát elsősorban az elszámoltathatóság érvényesülésének hiánya a teljesítményjavítás legfontosabb korlátja. (Minderről az OktpolCafén már számos alkalommal írtam. Az iskolai autonómiáról ezt a korábbi bejegyzést, az autonómia és elszámoltathatóság összekapcsolásáról pedig az itt olvasható bejegyzést ajánlom. Aki pedig mélyebben szeretne elmélyülni a szakmai elszámoltathatósággal kapcsolatban általában és a magyar közoktatási kontextusban felvetődő problémákban, annak ezt a hosszabb tanulmányt javaslom.)

Mindezek alapján gondolom nyilvánvaló, hogy amikor az iskolai autonómia szinte teljes felszámolásának szándékát vitatjuk nem valamilyen alapjog sérülése, vagy a pedagógusok „kollektív jogainak” lábbal tiprása ellen tiltakozunk. (Egy közszolgáltató szervezet alkalmazottainak munkavállalói jogai vannak, de az általuk nyújtott szolgáltatás ellátásának módjával kapcsolatban nincsenek „személyiségi jogaik”, a közoktatási intézmények munkatársainak iskolai tevékenységére nem vonatkozik semmilyen alkotói szabadság.) A szakmai autonómia azért fontos, mert – mint minden magas hozzáadott értékű közszolgáltatás esetében – ez alapvető előfeltétele a minőség és eredményesség javításának. Quod erat demonstrandum.

Hozzászólások:

  • Nahalka István 2011.11.11. 05:40 Válasz

    Bocsánat, ha teljesen triviális, amit írok, de valahogy az eredeti írás is, és Péter is megkerüli ezt a kérdést: egy statisztikai összefüggés még nem jelent ok-okozati kapcsolatot. Ezekből az adatokból nem bizonyítható, hogy az alacsonyabb autonómia és az alacsonyabb elszámoltathatóság OKOZZA az alacsonyabb teljesítményt. A kapcsolatuk látszik (az is persze összetetten), de nem tudhatjuk, hogy nincs-e olyan közvetítő tényező, amely mindkettőnek oka, miközben ők nincsenek egymással ok-okozati kapcsolatban.
    Én egyébként ezeket az adatokat gyorsan eldugnám mélyen a fiókomba (na, ez nem komoly, semmilyen adatok megismerése nem baj). Azért, mert ma Magyarország (az ábrán) a jobboldalon, a sárga csíkban van: nincs elszámoltathatóság, és magas szintű az autonómia. A mostani törvény ezt a helyzetet meg akarja változtatni, át akar vinni bennünket baloldalra (nagyobb elszámoltathatóság), illetve lényegesen csökkenteni akarja az autonómiát. Ez azt jelenti, hogy a baloldali kék oszlopba kerülünk. Máris megvan a törvény lépései szükségességének indoklása: a baloldali kék sáv magasabb, mint a jobboldali sárga.
    S még valami: az elszámoltathatóság “mérése” azzal, hogy az iskola közzé teszi-e teljesítménymérési eredményeit, nekem enyhén szólva vadnak tűnik. Érdemes felfigyelni rá, hogy Finnország így a kisebb elszámoltathatóságú iskolákkal rendelkező országok közé került. Na ne!
    Itt a kiváló példa, hogy az “evidence based educational policy” sok bajt (is) okoz majd nekünk.

  • Radó Péter 2011.11.11. 09:05 Válasz

    István, nem szoronghatunk állandóan amiatt, hogy ki hogyan forgatja ki a mondanivalónkat, vagy hogy ki mit nem ért meg belőle. Ezeket az adatokat én nem eldugnám, hanem inkább jól átbeszélném, a hozzászólásod például sokat segít ebben. Néhány reflexió, amit te jól tudsz:
    1. A statisztikai összefüggések soha nem jelentenek rövidre zárható ok-okozati kapcsolatot. Tudjuk, hogy az intézményi autonómia mértéke önmagában nem javítja az eredményeket (lásd pl. Csehországot), azonban azt is jól tudjuk, hogy intézményi autonómia nélkül az eredmények alig javíthatóak. (Az eredményességen javítani képes iskola autonóm tanuló szervezet.)
    2. Ha megnézzük a magas eredményeket produkáló iskolák jellemzőiről szóló meta-értékeléseket, azt látjuk, hogy azok csak autonómiát élvező iskolákban teremthetőek meg. (Lásd egy korábbi bejegyzésemet a “hatékony iskoláról”.)
    3. A jelenlegi kormány törvénytervezetében a szakmai elszámoltathatóság biztosítására való törekvésnek nyoma sincs. Azt az atavisztikus szakfelügyeleti rendszert, amit létre szeretnének hozni csak a valóságtól elszakadt szómágia állítja be az elszámoltathatóság biztosítását szolgáló eszközként, az valójában kizárólag állami kontrollra lenne alkalmas, ha működne. (Nem működik, lásd János erről szóló korábbi bejegyzését.)
    4. Az anyag is intelligens összekapcsolásról szól, az általam belinkelt tanulmányban pedig intelligens elszámoltathatósági rendszerekről írok. A mérési adatok nyilvánosságra hozatala csak egy proxy, ez az eszköz illeszkedhet kő buta és kimondottan intelligens rendszerekbe egyaránt.
    5. A jelenlegi kormány nem valamelyik oszlopba visz minket, hanem levisz minket a fejlett világ intellektuális és kormányzási térképéről. Olyan rendszerek, ahol rigid és brutális centralizáció párosul az elszámoltathatóság teljes hiányával nagyon kicsi és csökkenő számban még vannak a Balkánon (Bosznia é Koszovó), ezen kívül ilyen már csak keleten találsz (Moldova, Türkmenisztán, stb.) A nagyobb balkáni országok nyögvenyelősen ugyan, de kezdenek kijönni abból, amit a mi kormányunk most tervez rekonstruálni.

  • Nahalka István 2011.11.11. 16:55 Válasz

    Szerintem nem mondunk egymásnak ellent (az adatok eldugását persze, hogy nem gondoltam komolyan, írtam is). A 3. pontodhoz valamit. Ha megkérdeznék a mostani oktatáspolitikai irányítást, hogy szerinte a világban ma korszerűnek tekintett elszámoltathatóságot milyen módon kívánja megvalósítani, akkor lelkiismeret furdalás nélkül rávágnák, hogy a törvénytervezetben szereplő ellenőrzési rendszerrel. Ezután újságíró legyen a talpán, aki sarokba tudja szorítani az interjúalanyt, hogy az nem is az. Mint ahogy Fülig Jimmy sem állíthatott minden pofon mellé egy közlekedési rendőrt, nem állíthatunk minden újságíró mellé egy Radót.

Új hozzászólás írása