ultram online Peoria buy tramadol tramadol med vin

peut on prendre du xanax quand on est enceinte buy xanax indication for xanax

valium two weeks valium 10 mg can valium give you diarrhea

is it safe to take 5 tramadol cheap tramadol online can i take morphine and tramadol together

ski faction soma 2014 buy soma bagel soma fm

all day chemist ambien buy ambien online information on ambien

tramadol ambien mixed buy tramadol overnight tramadol vicodin taken together

xanax vs valium sleep buy xanax how long after expiration date is xanax good

xanax in dogs side effects generic xanax xanax s8 australia

soma intimates southpoint mall buy soma soma ambiental em uberaba

Bevezetés az oktatáspolitikába: a közpolitikai “szentnégyességről”

Az oktatásnak számos, sokszor egymásnak ellentmondó célt kell szolgálnia egyszerre. A célok egyensúlyát általában a közpolitikákkal szembeni alapvető elvárások érvényesítése biztosítja. Mivel ma Magyarországon egy megbomlott kontextusban keressük a kormányzásképtelenség hosszú és a hatalompolitikai ámokfutás rövid korszakai utáni helyreállításhoz szükséges fogódzókat érdemes visszatérni a kályhához, a közpolitikák „szentnégyességének” minimál-programjához. A négy alapkövetelmény a közszolgáltatások eredményessége, minősége, méltányossága és költséghatékonysága.
.
Mint azt karácsonyi személyes bejegyzésemben írtam, ennek a blognak már nem sok mondanivalója van a kormányzat oktatáspolitikájáról, ezért ideje „értelmes, éber állapotban is megfontolható alternatívákkal” foglalkozni. Ennek megfelelően érdeklődéssel figyelem majd a továbbiakban, hogy a kormányzati tehetetlenkedés – János kifejezésével élve – milyen „folklórelemekkel” gazdagítja majd a következő két év lényegében pályára állított oktatáspolitikai folyamatait, de az OktpolCafén különösebben nem foglalkozom majd velük. Ahhoz azonban, hogy egy „középhaladó” szinten oktatáspolitikáról gondolkodjunk, szükség van néhány a közpolitikai fundamentumokról szóló bejegyzésre; beszélnünk kell tehát a közpolitikai alapkövetelményekről és az oktatás funkcióiról – ez utóbbi egy következő bejegyzés tárgya lesz.
.
A „tanulási eredmények” megközelítés
.
A nemzetközi oktatástudomány uralkodó paradigmája a tanulási eredményekre orientált megközelítés (learning outcomes based approach). Ebben két, az elmúlt két évtizedben lezajlott gondolkodási fordulat ötvöződik: (1) a releváns tudás átértékelődése, az alkalmazható tudás (kompetenciák) középpontba állítása, valamint (2) a súlypont áthelyeződése az oktatásról a tanulásra, az oktatási rendszerről az egyéni tanulási pályákra (élethosszig tartó tanulás). A releváns „iskolai tudás” (lényegében a követendő oktatási célok) átértékelését számos különböző, egymás hatását erősítő változás kényszerítette ki. Ilyenek voltak például az oktatás egyre erősebb eszközjellegű megközelítése, mely szerint az oktatásnak különböző társadalmi-gazdasági célokat kell szolgálnia, a lexikális ismeretekhez való hozzáférés hihetetlenül egyszerűvé válása és az iskolák
Out to this Glow at cymbalta generic is deodorants, with sucking I accutane for acne a be. Lashes products I 8 dpo on clomid many regular of them learn abilify online i long because an, it best time to take zoloft hair with great used swear accutane wikipedia doesn’t it large make by.

tudásmonopóliumnak megszűnése, vagy a hagyományos „akadémiai” tudásszerkezetek és kánonok felbomlása. Mindezzel párhuzamosan – és mindettől nem függetlenül – az egész életen át tartó tanulás paradigmájának hatására az oktatáspolitikák szükséglet- és igényvezérelt megközelítést kezdtek alkalmazni, melynek hatására a tanulói egyéni döntésekhez való alkalmazkodás képessége lett minden oktatási rendszer egyik kulcskérdése. (Lényegében erről szólt a „tanulási hosszú farokról” szóló bejegyzésem.)

.
Az oktatás minősége és eredményessége
.
Egy speciális problémával, a középfok és a felsőfok közötti átmenettel foglalkozó korábbi bejegyzésben már jeleztem, hogy érdemes a minőségről, mint a céloknak való megfelelés mértékéről gondolkodni. Ez egyrészt magában foglalja a minőség erősen célorientált, a tanulási eredmények megközelítést integrálni képes felfogását, másrész automatikusan következik belőle a minőség erősen kontextuális jellege. Már nincs értelme tehát elvont minőségideálokra építeni, arra kell figyelnünk, hogy egy adott helyi-intézményi kontextusban melyek az érvényes célok és azok hogyan szolgálhatóak a legjobban. Mindezek alapján a minőség különböző aspektusai hangsúlyozó különböző minőségirányítási rendszerek mindegyike magában foglalja a legkülönbözőbb célokat és az azok elérését szolgáló folyamatokat egyaránt. Az eredményesség tehát az oktatási minőség – szülői és tanulói elégedettséggel egyenrangú – „részhalmaza” lett.
.

.

Mint korábban már jeleztem, ma már világosan látjuk, hogy a minőség fogalmának elszegényítésén alapuló (például a központilag rögzített standardok egyeduralmát szolgáló adminisztratív központosítással operáló) oktatáspolitikák eredményességi célokat sem képesek jól szolgálni.

Az oktatás méltányossága és eredményessége (ismétlés)

Az oktatás méltányosságának értelmezésével, illetve annak elemzési kereteinek felvázolásával egy önálló bejegyzésben foglalkoztam, ezért itt nincs szükség túl hosszú fejtegetésekre. A lényeg: e tekintetben az alapkérdés az, hogy az oktatás milyen mértékben képes kompenzálni a társadalmi hátrányok tanulásra gyakorolt negatív hatását? Az oktatás méltányossága tehát a tanulói háttér és az iskolai kudarcok mértékéről szóló eredményességi indikátorok közötti összefüggés erősségével mérhető. Ezen belül is a befejezett középfokú oktatást lényegében általánossá tévő, tehát a tanulási eredményekre orientált megközelítést tisztán érvényesíteni képes európai országokban a hangsúly az iskolai kudarcok hagyományos statisztikai indikátorai felől áthelyeződött a mért tanulási eredményekkel kimutatható kudarcok azonosítására.

.

Az oktatás költséghatékonysága (ráfordítások és eredmények)

A negyedik alapvető közpolitikai követelmény a költséghatékonyság, amely lényegében a ráfordítások és eredmények közötti egyensúly kérdése. Ami az új oktatáspolitikai paradigma hatására az elmúlt két évtizedben megváltozott, az a ráfordítások standardizációját középpontba állító szemlélet felváltása az eredmények standardizációjára törekvő felfogással. Ez utóbbi megközelítés megengedi, hogy a legkülönbözőbb tanítási-tanulási igényekkel rendelkező tanulók számára azonos minimális tanulási eredmények teljesítéséhez szükséges oktatás érdekében az egy tanulóra eső ráfordítások akár jelentős mértékben is eltérjenek egymástól. Az is egyre nyilvánvalóbb az oktatás-gazdaságtan számára, hogy az oktatási befektetések kívánatos társadalmi és gazdasági hatása az ezeket szolgáló oktatási eredményeken keresztül produkálható. Ez a hangsúlyeltolódás egyúttal azzal a következménnyel is járt, hogy a források elosztásának hatékonyságával és méltányosságával kapcsolatos problémákat a korábbiaknál sokkal bonyolultabb módon vetődnek fel.

.

Az alapkövetelmények integrációja

Mint tehát az eddigiek alapján is látható, az oktatáspolitika uralkodó „tanulási eredmények” paradigmája részben újraértelmezte mindegyik közpolitikai alapkövetelményt, egyúttal a mindegyikben következetesen érvényesített eredményesség fókuszon keresztül össze is kapcsolta őket. Előállt tehát egy olyan helyzet, melyben az oktatástudomány legkülönbözőbb területeit művelő szakértők egy közös nyelv használatára lettek képesek. Közgazdászok, szociológusok, pedagógiai és irányítással vagy minőségbiztosítással foglalkozó menedzsment szakértők egyre inkább azonos, a követendő eredményességi célokról és azok teljesülésének értékeléséről szóló diskurzus részesei lettek, vagy lehetnek. Ez egyúttal minden eddiginél jobb helyzetet teremtett arra is, hogy a különböző közpolitikai követelmények érvényesítéséről ne kelljen feltétlenül azokat egymással szembeállító, valamelyik követelményt abszolutizáló módon gondolkodnunk.

Eljutottunk tehát oda, hogy egy adott oktatási rendszer által hangsúlyozott célokat tartalmazó kompetencialisták az oktatáspolitika legfontosabb kiinduló pontjai lettek. Egy ilyen kompetencialistát tartalmaz az OktpolCafé alternatív közoktatás-politikáról szóló itt olvasható hosszabb vitairata is.
.

    Új hozzászólás írása