fileti od soma priprema soma carisoprodol soma ptoma

does taking xanax affect your period buy xanax scheduled drugs xanax

buy diazepam Garden Grove buy valium valium legal in canada

best way to get a doctor to prescribe xanax buy xanax description of xanax bars

tramadol overnight delivery uk tramadol online no prescription max tramadol dose dog

soma jyonouchi md philadelphia pa buy soma can i take soma and ambien at the same time

getting xanax china generic xanax unisom xanax

get carisoprodol Tampa buy soma palm royale soma beach

soma game vivarium order soma soma gym las cañitas

er tramadol og dolol det samme tramadol 50 mg how much does tramadol cost in mexico

Besülő TÁMOP-milliárdok?

Hogyan állunk a 2007-2013-as TÁMOP/TIOP források költésével? A kérdés nem egyszerűen bürokratikus értelemben érdekes. Az ESZA 2000-2006-os működésének hatásvizsgálatakor már megállapítottuk, hogy Magyarországon – hasonlóan más újabb tagállamokhoz – az Uniós források jelentik az egyetlen valóságos fejlesztési és túlélési lehetőséget a közeljövő oktatása számára.

A KPMG 2010-es közép-európai összehasonlító tanulmánya Magyarországot ellentmondásos helyzetben ábrázolja. A visegrádiak, a baltiak valamint Románia és Bulgária teljes 2007-2013-as költési keretéből tekintélyes 13%-al részesülünk (Romániával megegyező arányban).

Nem tartozunk viszont az éllovasok közé, sem a leszerződött támogatások (51%), sem a kifizetett pénzek (16%) tekintetében. A 2007-13 között rendelkezésre álló források és a 2007-10 között leszerződött támogatások tekintetében Bulgáriával, Romániával és Szlovéniával az átlag alatt teljesítők közé sorol minket a tanulmány. A humánerőforrás-fejlesztésre fordítható forrásainkból (2,725 Mrd EUR) 2010 decemberéig 1,444 Mrd-ot szerződtünk le, ami két százalékkal magasabb (52,9), mint a leszerződött támogatások átlaga. A TÁMOP (az anyagban Social Renewal OP) 4,097 Mrd-os keretéből 2010 decemberében 37% volt leszerződve, és 11% volt kifizetve.

A fenti, nem szívet melengető számokat érdemben árnyalja az alábbi, különböző szétszórt források alapján általunk készített, de frissebb adatokkal dolgozó összefoglalás, ami a június 15-i állapotokat tükrözi a TÁMOP és a TIOP források felhasználása tekintetében.

A TÁMOP 3. prioritásában fél évvel a KPMG tanulmányának zárását követően sem éri el a leszerződött források aránya a 2010. decemberi átlagos szintet: még mindig csak 31%! A 6. prioritás után a legrosszabb költési arányokkal rendelkezik; a tervezési időszak kétharmadánál a források egyharmada van lekötve. A 2010. évi parlamenti választások óta nem jött ki új, a 3. prioritáshoz tartozó pályázati kiírás, azaz 190 Mrd forint vár arra, hogy beáramoljon a közoktatásba. A 4. prioritás (felsőoktatás) sokkal jobban áll (46% a leszerződött támogatás), de az elmúlt egy évben itt sem történt sok: összesen két konstrukció lett kiírva, viszonylat csekély összköltségvetéssel.

A Strukturális Alapok elköltésének szigorú eljárásrendje a további késlekedés esetén két megoldást tesz lehetővé: a pénz visszafizetését vagy gyors átcsoportosítását. Ez utóbbi megoldásra lehetnek jelentkezők, pl. a korábbi GOP-os és GVOP-s tapasztalatok szerint a hazai kkv-knak viszonylag gyorsan lehet pályáztatott pénzt osztani.

Mi lehet a megoldás? A parlamenti választások óta a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és az operatív programokért felelős Irányító hatóságok mozgástere átalakult. Korábban az IH-k egy része önálló, a minisztériumoktól független szakpolitikai mozgástérrel rendelkezett, ez mára megszűnt.  Azaz a TÁMOP oktatásfejlesztési forrásainak kinyitására vonatkozó szakpolitikai akaratnak és elképzeléseknek a NEFMI-ből kellene jönniük. Az elmúlt hónapok tapasztalatai szerint a NEFMI gyakorlatilag nincs jelen az európai forrásokon alapuló fejlesztéspolitika tervezésében. Lesz-e idő a felpörgéshez?

Hozzászólások:

  • Radó Péter 2011.06.24. 09:46 Válasz

    János, ez nagyon durva… Régóta töröm a fejem azon, hogy az oktatási államtitkárság miért mutat ilyen feltűnő tartózkodást az uniós fejlesztési források elköltésében. Az bizonyos mértékig érthető lenne, ha csak a 2010-es rendszerváltás előtti fejlesztéseket nem akarná folytatni, de egy év alatt így is ki lehetett volna írni pályázatokat – mondjuk turulmadár megfigyelő nyári táborokra az erdélyi havasokban. Mivel azonban semmi ilyesmi nem történt, erős a gyanúm, hogy a NEFMI államtitkársága egész egyszerűen nem foglalkozik ezzel. Talán nem is érti, hogy milyen eszköz van a kezében, mert az oktatáspolitikai mozgástérről szóló elképzelései még egy premodern, tantervekkel és ideológiai elvárásokkal operáló világban gyökereznek. Lehetséges azonban egy másik interpretáció is: az államtitkárságnak vannak sejtései arról, hogy kik lennének az újrainduló forrásáramlás haszonélvezői…

    A források bennragadása által okozott legnagyobb tragédia a szakmai szolgáltató rendszer leépülése. A kilencvenes években egy kereslet vezérelt szakmai szolgáltató rendszer alakult ki, ami a csatlakozás után elindult forrásözön hatására kínálat vezérelt működési logikára váltott át. (Ennek csak egy, de drámai jele volt a pedagógus továbbképzési normatíva megszűnése a Bajnai kormány idején.) Ha tehát nincsenek fejlesztési programok szétszélednek a szolgáltatók, ami már középtávon is a rendszer elbutulását okozza.

    Másfelől azonban: ha felidézzük mindazt, amit az ejus fejlesztési pénzek által okozott károkról írtam talán nem is akkora tragédia…

  • törzsökerika 2011.06.24. 10:40 Válasz

    A TÁMOP források felhasználhatósága nem célja a kormánynak. Ami oldhatná a magyar költségvetéstől való teljes kiszolgáltatottságot nem csak a slendriánság, de a szándék miatt sem működtetendő.

  • Borbola István 2011.06.24. 12:40 Válasz

    Péter!

    Mindig érdeklődéssel olvasom a “szösszeneteidet”. Köszönöm a Facebook értesítéseket is.

    Most azonban eltérő véleményem is van, ezért idézek a hozzászólásodból:

    “Lehetséges azonban egy másik interpretáció is: az államtitkárságnak vannak sejtései arról, hogy kik lennének az újrainduló forrásáramlás haszonélvezői…”

    Szerintem pontosan tudják, hova vannak “becsatornázva” ezek a források és már ez az egy dolog elegendő ok és indok (amely részemről is támogatható)lenne a részükről.

    Engedd meg, hogy -mint a terület hajdani irányítója, majd belülről szenvedője – a következő állításoddal vitatkozzak: “A kilencvenes években egy kereslet vezérelt szakmai szolgáltató rendszer alakult ki, ami a csatlakozás után elindult forrásözön hatására kínálat vezérelt működési logikára váltott át.”

    Korábban – források hiányában – soha nem volt valódi szakmai szolgáltatási kereslet… A kétezres évek közepétől meg azért nem, mert a pályázatok eleve úgy lettek kiírva, hogy a források többsége helyből visszaáramlott a klientúra kedvezményezettjeihez és a “háttérintézményekhez”. A helyzetet a fenntartók, az intézmények és a valódi szolgáltatók is katasztrofálisnak ítélték, ítélik …

    Szóval oktatáspolitikai tirádák és vélt igazságok helyett nem ártana a valóságot mindenkinek megismernie és csak annak birtokában véleményt formálnia.

    Véleményem szerint, abban viszont tökéletesen igazad van, úgy tűnik, mintha a közoktatási rendszer irányítása megszűnt volna és a katasztrofális NEFMI érdekérvényesítés meg kommunikáció miatt tovább süllyedünk a posványban..

  • Radó Péter 2011.06.24. 16:33 Válasz

    István, mindannyiunknak vannak sejtései arról, hogy hová vannak “becsatornázva” fejlesztési források. De természetesen nem tudjuk…:-)

    Ami a szolgáltató rendszert illeti, valójában nincs közöttünk nagy vélemény különbség. Amit írtam, az a rendszer szerveződése alapjául szolgáló logikára vonatkozott, a valóságos működés tényleg sokkal árnyaltabb képet mutat. Ami a “valóságos keresletet” illeti, ennek két összetevője van: a szolgáltatás felhasználójánál megjelenő források, és azok az iskolai mechanizmusok (ped. program készítése, minőségirányítás, ezen belül intézményi továbbképzési program, fejlesztő szolgáltatást igénylő tanulók azonosítása, stb.) amelyek meghatározzák a kereslet tartalmát és mennyiségét. Igazad van abban, hogy mindkét pillér gyenge lábakon állt. A központilag meghatározott célokra és tartalmak alkalmazására berendezkedett fejlesztő ipar azonban tovább gyengítette ezeket a mechanizmusokat, a megjegyzésem csak erre vonatkozott.

  • E. Vámos Ágens 2011.06.25. 12:53 Válasz

    Sziasztok!
    A szolgáltató rendszer apró elemeként szívesen olvasnék arról, mi a baj a szolgáltató rendszerrel. Így csak az veszi magára a dolgot, aki olvas benneteket, és nem érti, mi vele a baj. Szintén szívesen látnám az elemzői és a sajtó oldaláról is azt, ha mélyen foglalkoznának a most kiírt 316, 317, 322 pályázatokon történő dolgokkal, az előkészítéssel, stb. Még mielőtt teljesen lehúz a mocsár. Üdv: EVÁ

  • Setenyi Janos 2011.06.27. 09:21 Válasz

    Uraim,

    a bejegyzes arrol szolt, hogy a milliardok (meg) sehova sincsenek becsatornazva. A NEFMI fejlesztespolitikai benultsaga nehezen magyarazhato (erdekes modon a fejlesztespolitikai intezmenyrendszer varna a miniszteriumi kezdemenyezeseket). de az elemzoi ironianak csak mersekelten van helye, az elozo evek fejlesztespolitikai teljesitmenyenek tukreben……

    Az iraskepert elnezest kerek, Szecsuan melyerol irok.

  • Borbola István 2011.06.27. 10:34 Válasz

    János, A webhely szlogenje: „Ha csak egy kalapácsod van, szögnek látszik minden”… Látom, tényleg találó … Még jó, hogy nem az a felirat köszönt a lapon, hogy: “… ebben a zenekarban csak azok játszanak, akiknek a trombitáján egy hang szól…”

    Nem értem a megszólításban használt többesszámot – hacsak nem feltételezem, hogy előző évek alatt a 15-16 évekkel korábbiakra gondolsz. Ha nem arra az időszakra (ami jelenben nonszensz lenne), akkor a “fejlesztéspolitikai teljesítmények tükrében” hivatkozást” egyfajta mérsékelt öniróniának kell tekintenem…

    Most ne állítsátok le a hozzászólási aktivitást, amiért nem feleltek, mert itt mindenki adja hozzá a nevét…

    A tartalomért elnézést kérek, Szegedről írok :).

  • Dobó Ferenc 2011.06.27. 14:45 Válasz

    Tisztelt Szerző!
    Bár a cikk információi is érdekesek az eszközök felhaszálásának mennyiségi mutatóiról, szerintem sokkal fontosabb kérdés, hogy az eszközök (pénz) elköltésétől remélt eredményeket milyen mértékben sikerült elérni. Ez lenne fontos önmagában is, illetve az elköltött pénz arányaival/mennyiségével összehasonlítva a hatékonyságról árulkodna. Ha teszem azt még csak a pénz 47%-át hívtuk le/használtuk fel, de a kitűzött célok 52%-át elértük, akkor ez akkor is lehet jó eredmény, ha a 47% önmagában alacsony szám.
    EGyáltalán lehet arról valahol információt találni, hogy mik a kitűzött célok az egyes támogatásokhoz? Vagy arról, hogy a célok elérését ki és hogyan méri?

    Üdv

    DF

  • Radó Péter 2011.06.27. 15:08 Válasz

    Kedves Dobó Ferenc! Amikor egy nagy nemzetközi konzorcium tagjaként részt vettünk az Európai Szociális Alap 2000-2006 közötti felhasználásának egész Európára kiterjedő értékelésében egy ponton rá kellett jönnünk arra, hogy a makro szintű (vagy rendszerszintű) változásokban a strukturális alapok felhasználásának hatása gyakorlatilag kimutathatatlan. Nem csak azért, mert ezen a szinten már nem szétválasztható az egyes országok költségvetési pénzeinek és az uniós forrásoknak a “működése”, hanem azért is, mert ami az egyes fejlesztési programok hatása tekintetében számít, az a közpolitikai-intézményi környezet minősége. A TÁMOP egészére tehát nincs különösebb értelme a célok teljesülésének százalékos arányait méricskélni, ez szemfényvesztés lenne. Azt azonban lehet értékelni, hogy a nagy fejlesztési rendszeren belül egyes projektek milyen mértékben szolgálták saját céljaikat, erről sporadikus értékelési eredményeink vannak. (Az összkép erősen vegyes.)

    János, itt az OktpolCafén komoly energiát fektettünk abba, hogy árnyaltabb képet alakíthassunk ki az előző időszak fejlesztéspolitikai teljesítményéről. Ennek alapján úgy vélem, van helye némi “elemzői iróniának”. Az irónia csak akkor hal el, ha az ember sem fejlesztési célokat, sem ezek megvalósításáról szóló tervezést, sem pedig fejlesztést nem lát.

  • Dobó Ferenc 2011.06.28. 13:42 Válasz

    Kedves Péter!
    Először is köszönöm a választ. Az érdeklődésemnek 2 iránya van. Az egyik, hogy az egyes pályázatok összeállítása, kiírása során a kiíró milyen módon fogalmazza meg az adott konkrét pályázat keretében elköltendő pénz elvárt eredményét. (Vagy esetleg nagyobb keretre vonatkozóan.)
    A másik irány az eredményesség ellenőrzése. Arra az eredményre magam is, spekulatíve is eljutottam, hogy makro szinten nem érdemes eredményességet vizsgálni. Az érdekel igazán, hogy létezik-e intézményes mérése az egyes projekteknek, vagy a “sporadikus eredmények” azt jelenti amit sejtet: t.i. csak alkalom- vagy véletlenszerű az ellenőrzés.
    Mert az is valószínűleg nagy eredmény, ha a források 100%-át elköltöttük, de ha nem nézzük meg, hogy mire ment el, akkor sorsolással egyszerűbb lett volna kiosztani.

Új hozzászólás írása