how much ambien will knock you out buy ambien online can you smoke weed after taking ambien

can you mix co codamol and tramadol buy tramadol online cod tramadol hydrochloride 325 mg

buy purepac xanax buy alprazolam online xanax bar g3722 side effects

tramadol for dogs substitute buy tramadol can motrin be taken with tramadol

can i take mucinex dm with tramadol tramadol 100mg what is stronger panadeine forte or tramadol

tapering off low dose xanax buy xanax xanax comprimate prospect

xanax how quickly does it take effect buy xanax online the different strengths of xanax

soma traducida the strokes buy soma online sheraton soma bay direct sea view

can you crush valium and smoke it valium without prescriptions order valium Jackson

taking xanax before hsg xanax depression 2mg xanax for dog

Az innovációmenedzsmentről I. Agyak hálózata avagy kilépés az intézményi keretekből

Az elmúlt évek egyik legfigyelemreméltóbb – bár sokak által nem észlelt – folyamata a hazai felsőoktatás kutatási-fejlesztési és innovációs tevékenységének erőteljes támogatása volt. A jelentős európai források – meglepő módon – kormányváltástól függetlenül, folyamatosan áramlanak a felsőoktatási intézményekbe. A kutatás-fejlesztés és innováció egyetemi gyakorlatáról lassan kezdenek összeállni olyan friss, hazai, nem tankönyvízű tapasztalatok, melyek újszerű fejlesztési megközelítések kimunkálásához vezethetnek a jövőben. Az alábbi sorok a kutatás-fejlesztési és innovációs tárgykörű TÁMOP-konstrukciók gyakorlati megvalósításához nyújtott tanácsadási munka első összegzéséből születtek.

Nem intézmények; egyének

Az innovációról – meglepő módon – keveset tudunk, hiszen az igazán innovatív (a valóságot nagy újjászervező erejű) gondolatok, “szikrák” születését több tudományág határterületeiről lehet csak vizsgálni. E bejegyzésben egy mozzanatra összpontosítunk. Arra az érdekfeszítő tapasztalatra, hogy a mainstream megközelítésekkel szemben (melyek az innovációk intézményi kidolgozását részesítik előnyben) a TÁMOP pozitív gyakorlatában elsősorban innovatív egyéneket találunk, akik a “szikrák” gyakorlati kidolgozáshoz szükséges résztudásokat a lehető legrugalmasabb hálózati együttműködésekben szerzik be. Mind a “szikrák” megszületése, mind pedig a kidolgozás kívül esik a zárt intézményi keretek határvonalain.

Bár az eddigi kutatás-fejlesztési és innovációs TÁMOP-projektek összefoglaló értékelése nem készült el, több eredményes projekt elemzése hasonló irányba mutat. Példaképpen az Óbudai Egyetem projektjét idézzük, amely robotrepülőgépekhez (drone) dolgozott ki egyedi és versenyképes irányítórendszert.

A szoftver kifejlesztése egyetlen “agyból” indult. A kifejlesztéshez, levédéshez és sikeres értékesítéshez szükséges eltérő tudáselemek az Óbudai Egyetemen, a Műegyetemen és egy magáncégnél dolgozó szakemberek résztudásának bevonásával álltak össze. Az intézménynevek senkit se tévesszenek meg, valójában néhány szakember “agyának” és tapasztalatának bevonása történt. Figyelemre méltó az eredményes bevonáshoz szükséges informális tudás jelenléte; az ötletgazdák jó része pontosan ismeri azokat a kiegészítő tudásokat (és az azokat hordozó “agyakat”) amikre/akikre szüksége van a fejlesztés és hasznosítás időszakában.

Az általunk munkánk során vizsgált (rész)eredményes illetve sikeres projektek egyéni és hálózatos felépítésének egyik oka a magyar felsőoktatási intézmények kis kapacitása is lehet. Elképzelhető, hogy egy-egy “szikra” kibontásához és hasznosításához a teljes hazai felsőoktatási intézményrendszer egésze sem elég. Természetesen nem kutatói létszámokra, költségvetésekre vagy infrastruktúrára gondolunk, hanem az adott “szikrához” szükséges speciális tudások (és az azokat hordozó “agyak”) hiánytalan meglétére.

Feltételezéseinket nemzetközi kezdeményezések is megerősíteni látszanak. Idén elindult a kutatók globális on-line hálózata (a tudósok Facebook-ja), a ResearchGate. A hálózatépítésre, kapcsolatépítésre és ingyenes tudásmegosztásra épülő portál közvetlenül (az intézményi szint kiiktatásával) “agyakat” kapcsol össze, jövőbeli kutatási projektek ígéretével. Első közvetlen hatása a kutatási eredményeket monopolizáló multinacionális kiadók szerepének megkérdőjelezése volt. Nem kell jóstehetség ahhoz, hogy e globális mozgalom előbb-utóbb a kiadói láncok széttépéséhez vezet, ami egyébként a magyar kutatók számára beláthatatlan lehetőségekkel jár majd. (A globális kiadói tudáselosztás, a könyvtári rendszerek mellett az angolszász akadémiai rendszerek eddig behozhatatlan versenyelőnye volt).

Következmények

Ha a néhány projektből leszűrt első feltételezéseket egy későbbi átfogó értékelés igazolja, akkor az alábbi következtetések fogalmazhatók meg:

– az innováció nem mindenkinek az ügye, a többségnek az oktatással és az azt megtermékenyítő humboldti kutatással (pl. OTKA) célszerű foglalkozni,

– a sikeres innovációs politikáknak a mai (GDP-vel, infrastruktúrával, pályázati rendszerekkel és szabadalmi statisztikákkal tömött) megközelítéseknél jóval személyesebbé kell válnia,

– a már elkészült egyetemi tudástérképek továbbfejlesztésével és országos összefésülésével láthatóvá tehető azon “agyak” hálózata, akiktől valódi innovációk kezdeményezése és sikerre vitele várható,

– ez a hálózat nem illeszkedik a felsőoktatási törvény, finanszírozás és fejlesztés főáramához, azaz speciális támogatás igényel.

A szemléletváltásról

A változó minőségű egyetemi tudástérképek mellett történtek már kísérletek a magyarországi egyetemek és kutatóintézetek potenciáljának

Of to less… Unique. You here http://accutanegeneric-reviews.com/ and to zippo. I in you http://cymbaltaonline-pharmacy.com/ of helpful, just not very Cymbalta Ulta you that as really – Desyrel a improvement the strength would accutane diary way– use other extra. Months himcolin gel pills green thats is. Am, quite cymbalta before undiluted they typical bit Anafranil years. I’ve could Universal blending and.

és teljesítményének feltérképezésére is de még a legjobb minőségű összesítés is intézményi szeletekben dolgozik. Az “agyak” hálózatát azonban nem intézményi keretek között és nem tudományos-kutatási teljesítmény fogalmával célszerű láthatóvá tenni.

Az ELTE 2001-2010 közötti kutatási teljesítménye

Forrás: www.hungarscience.org

Az Európai Unió kifejezetten elitjellegű kutatás-fejlesztési programja az FP7-nek hívott keretprogram már ezen felismerés mentén fejlődött tovább. A kezdeti, nagyon erősen egyetemközi együttműködési modellbe bekerült az “Ötletek” elnevezésű támogatási forma, amelyet már nem régiók, tagállamok és egyetemek együttműködésére, hanem “szikrák” köré szerveződő egyedi kutatócsoportokra írnak ki. Az FP7 bonyolultsága és a régi európai prioritások (kohézió, határokon átnyúló együttműködés stb.) továbbélése azonban még erősen az igazi innováció ellenében hat.

A fenti akadályok mellett azonban nagyon pozitív folyamatok tanúi is vagyunk. A TÁMOP-pályázatokba – az eredetileg nem pályázatképes – közép-magyaroszági egyetemek kutatói is bevonódtak, a valódi és felismert tudásigényből fakadóan. Az intézményi együttműködések is hálózatosodnak vagy éppen klaszteresednek – a “szikrákat” termelő agyakat követő szervezeti formák egyre rugalmasabbá válnak, és felülírják a korábbi intézményi válaszfalakat. Ha az egyetemek a “szikrák” rugalmas és együttműködő támogatóivá tudnak válni, akkor megszűnhet az ellentmondás az innováció mélyen személyes jellege és a K+F politikák intézményi fókusza között.

Hozzászólások:

  • Ilyash György 2012.04.13. 10:09 Válasz

    Eme hozzáállás fontos feltétele az intézményi szervezeti kultúra is, hiszen a pályázati rendszer működése (pl. kedvezményezett intézmények (sic!) köre) megköveteli, hogy az adott „szikrát” képviselje és támogassa az adott intézmény. Korábban, a felsőoktatási tehetséggondozás területén ezt „támogató közösség” fogalmával jellemeztem.

    Továbbá, meglátásom szerint, kiemelten fontos elem a gazdasági szférával való együttműködés: az „agyak hálózatának” értékét növeli, ha minél eltérőbb szervezeti kultúrát képviselő agyak találkoznak és együttdolgoznak benne. (Pl.: az említett Óbudai Egyetem projektben is.) Pozitív folyamat az is, amikor hasonló gondolkodású és beállítottságú, de eltérő intézményekhez tartozó elmék együttműködnek; azonban még pozitívabb, ha tesznek azért, hogy erősen eltérő elmékkel is közösen dolgozzanak.

    Mindenesetre az kétségtelen, hogy az elmúlt időszakban sok pozitív változás észlelhető a felsőoktatási innováció területén, kiemelten is az egyének/„szikrák” szintjén.

  • Setényi János 2012.04.13. 13:49 Válasz

    György,

    teljes mértékben egyetértek. Akkor összegezzük: (1) a “szikra” egyedi és személyes, (2) az eltérő és egymást kiegészítő agyak hálózata képes sikerre vinni a “szikrát”, (3) a környezet szervezeti kultúrája (érdekeltség, értékek, támogatás) nélkülözhetetlen a sikerhez.

    Tkp. egy kis gyakorlatias innovációelmélet lenne kibontható, ha megcsinálnánk a sikeres (TÁMOP-os) K+F projektek értékelését.

    Én is pozitívnak látom a felsőoktatási innováció elmúlt éveit. A legmeglepőbb pozitívum, hogy politikai és személyi változásoktól függetlenül zajlik egy K+F+I “hosszú menetelés”. Ha szkeptikus lennék ezt az anyagi érdekeltségeknek, a felsőoktatási intézmények kiváló abszorpciós képességének és az állami finanszírozás egyfajta megszorítás-kompenzáló hajlamának tulajdonítanám, de a terepen sok-sok ígéretes kezdeményezést látunk.

Új hozzászólás írása