dosage for valium for dogs buy valium online without prescription star valium reviews

quickest way to get high on valium valium online no prescription diazepam valium drug study

i don't feel the effects of xanax buy xanax buy alprazolam online Waco

tramadol bexal indicaciones tramadol 50 mg sample drug study for tramadol

tramadol dementia tramadol overnight shipping how much tramadol for 50 pound dog

soma chicago il soma online soma street food yelp

can tramadol be taken with klonopin tramadol 50mg tramadol et tylenol

is it okay to take xanax at night buy xanax is mixing xanax and oxycodone bad

how many mg is a white xanax football buy xanax can i take xanax while fasting

soma promoções e eventos buy soma qual a soma do cpf

Az adatbázisok összekapcsolhatóságáról

Egy korábbi bejegyzésemben tettem fel a kérdést – a szakfelügyeleti rendszer esetleges kiépítése kapcsán – hogy miért kell ellenőrzésre és tájékozódásra iskolákba küldeni állami embereket, amikor a közoktatási intézményekről szinte minden tudható, fizikai látogatás nélkül is. A következőkben arra teszünk kísérletet, hogy ezt az állítást szemléltessük néhány köztudott tény összekapcsolásával.

A bejegyzés fontosságát egy technológiai példával szemléltetném. Egészen a közelmúltig az önálló technológiák kifejlesztése minősült innovációnak. Mára – részben az informatikai innováció jellegének jobb megismerése, részben az ázsiai technológiai felzárkózás nyomán – egyre inkább a rendszerintegráció számít csúcsinnovációnak. A meglévő alrendszerek új összefüggésrendszerbe ágyazása és a lehető legtöbb járulékos haszon kinyerése az innováció egészen új távlatait nyithatja meg. Nem véletlen, hogy a kérdés nemzetközi színtéren is egyre inkább előtérbe kerül. Halász Gábor hívta fel a figyelmemet egy olyan tanulmányra, amely már a jövő fejleményeit jelzi. A new-york-i tanulmány nem egyszerűen az adatbázisok elemzési célú összekapcsolásáról szól, hanem egy teljes teljesítménymenedzsment rendszer adatelemzési és adatáramoltatási rendszeréről, amely éppúgy hasznos a tanteremben dolgozó pedagógusoknak, mint szülőknek, oktatásigazgatási szakembereknek és döntéshozóknak. A new-york-i modell már az iskolai önértékeléssel és a tanügyigazgatási szankciókkal is össze van kapcsolva. Ez a bejegyzés szándékai szerint még nem tart itt, csupán a tényalapú oktatáspolitikához szükséges elemzésről szól.

A rendelkezésünkre álló adatbázisok kiterjedtsége és belső szakmai mélysége alapján megerősíthetjük, hogy Magyarország fejlett közoktatás-információs rendszerrel bíró OECD-tagállam. Következésképpen a meglévő adatbázisok összekapcsolása és együttes értelmezése nagyon komoly előnyöket ígér. Radó Péter alapvető bejegyzéséből kiindulva, oktatási intézményekre összpontosító statisztikák összekapcsolása elsősorban az iskolai/tanulói teljesítmény szempontjából válik értelmessé.

Magyarországon az iskolai teljesítmény alábbi szintjei elemezhetőek értelmesen:

– Lehetséges az iskolák teljesítményének felösszesítése is, de legfeljebb települési és kistérségi szinten. A megyei és regionális összesítések csak alapvető tájékoztatásra alkalmasak (tudott dolgokról), hiszen egy megyén belül is drámai teljesítmény-különbségeket mutatnak a kistérségek.
– A fenti ábra két szintje komoly vitát válthat ki. Az egyéni tanulói teljesítmények nyilvántartása, összesítése és felhasználása személyi jogokat sérthet (gondoljunk a legtöbb sikeres és/vagy tehetséges ember egészen traumatikus iskolai pályafutására). A másik szint hiányzik: a magyar közoktatási intézmények nem ismerik a csoportos pedagógusi munka felelős és elszámoltatható egységét (a szakmai munkaközösség nem az). Annál is fájóbb hiány ez, mivel a tanulócsoportok teljesítménye a közoktatás teljesítménymenedzsmentjének meghatározó alapegysége.

Végül, tekintsük át azt az optimális összekapcsolást, amely a létező adatbázisokból a legtöbbet hozhatja ki a tényalapú döntéselőkészítés számára.

(1) A bemeneti és folyamati adatok
Az iskolák alapadatait az un. Közoktatásai információs rendszer (KIR) tartalmazza. Részletessége lehetővé teszi célzott és kifinomult minták illetve kontrollcsoportok felállítását illetve egyszerűbb és célzottabb elemzések háttérváltozókkal történő árnyalását. Gyengesége, hogy a bemeneti részen igen kevés értékelhető adat áll rendelkezésre a tanulók szociális helyzetéről és iskolaérettségéről. Ez valódi gyengeség, hiszen a PISA-mérések tanúsága szerint a magyar iskolai népességen belül drámai szociokulturális és teljesítménykülönbségek mutatkoznak.

(2) Kimeneti adatok
A tanulói teljesítményadatok legfontosabb forrása az Országos Kompetenciamérés, amit tovább árnyalhatnak a nemzetközi mérések (PISA, PIRLS, TIMSS). Az érettségi eredmények további mélységet adhatnak az elemzéseknek, bár a standardok kalibrálása nem egyenletes, ezért idősoros elemzésre kevéssé alkalmas.

(3) Az oktatási folyamatokra irányuló “beruházások” adatai
Ezek az országos adatbázisoktól független adatsorok a szakmai szolgáltatásokra (pl. pedagógus-továbbképzés, tankönyv-használat) és fejlesztő programokra (különösen a HEFOP/TÁMOP által finanszírozott fejlesztésekre) irányulnak.

Az adatbázisok magyarországi összekapcsolásnak leggyümölcsözöbb szintje – véleményem szerint – a köztes (mezo) szint. Néhány pédaképpen felhozott és megválaszolatlan kérdés a jövő elemzőinek:

– Van-e összefüggés az iskolák tankönyvrendelési szokásai (választott tankönyvkiadók, tankönyvcsaládok) és teljesítményszintje között?
– Mely vezetőképzőkben végeztek a legeredményesebben teljesítő közoktatási intézmények igazgatói (igazgatóhelyettesei)?
– Mutatnak-e teljesítményjavulást az utóbbi 10 év legfontosabb innovációs programjaiba bekapcsolódott intézmények a kívül maradottakhoz képest?
– Milyen erős az összefüggés a halmozottan hátrányos helyzet és az alacsony teljesítményszint között települési és kistérségi szinten?
– Hogyan viszonyulnak egymáshoz a hazai és nemzetközi mérések által megállapított iskolai teljesítményszintek?

Kik használhatnák fel a fenti kérdésekre adott információkat és válaszokat? Nos, a sor igencsak hosszú:

Az első felhasználói csoport az oktatásban-nevelésben közvetlenül érdekelt és résztvevők csoportja. azaz pedagógusok, nevelőtestületek, intézményvezetők, szülők. Számukra az információk elsősorban az iskolák és a bennük folyó munka szakmai megítélésének szempontjából segíthetnének. Túl sok a “lila köd” és reflektálatlan működés a mai gyakorlatban.
A második felhasználói kör az intézményfenntartóké. A következő évek kettős nyomása (költségvetési csődhelyzet és demográfiai apály) miatt elsősorban a helyi intézményrendszer minőségelvű racionalizálása és a méltányosság erősítése kerülhet

agendájukra, az adatbázisok összekapcsolása értékes információk és következtetések támogatását biztosíthatja számukra.
A harmadik felhasználói köt a legtágabban értelmezett szakmai szolgáltatóké, akik a korábbinál jóval célzottabb és okszerűbb szolgáltatási portfólióval jelentkezhetnének az információk birtokában. A lehetséges ügyfelek (iskolák, önkormányzatok) profiljának gyors elkészítése jobb és relevánsabb szolgáltatásokat eredményezhetne, mit a jelenlegi “egyenételek”.
A negyedik felhasználói kör az elemzőké, az az oktatáspolitikai (véleményformáló) elit ez, amely a közigazgatási szakemberektől az önkormányzati irodavezetőkön át a MEPI igazgatókig, fejlesztőkig és tovább terjed. Számukra elsősorban a nagy befektetések (innovációs programok, tartalmi fejlesztések, reformok és új szabályozások) hatása lehet izgalmas.
Az utolsó felhasználói kör az oktatásirányításé. Rólak ma csak feltételes módban beszélhetünk.

Hozzászólások:

  • Radó Péter 2010.11.15. 12:50 Válasz

    János, nagy megkönnyebbüléssel vettem tudomásul, hogy a bejegyzés végén szereplő felhasználói listában nem szerepelnek “akadémiai” szereplők (kutatók). Ez bejegyzésednek azt az üzenetét erősíti, amivel nagyon egyetértek: a legkülönbözőbb adatbázisok összekapcsolásán alapuló elemzésnek kő keményen praxis-orientált célokat kell szolgálniuk: a tankönyvpiac és a továbbképzési piac minőségbiztosítását, az oktatási-intézményi szintű reflexiót és minőségirányítást, az oktatáspolitikai beavatkozások és célzott fejlesztési programok tervezését, a fenntartói tulajdonosi döntések megalapozását, stb. Remélem a kutatók mindezt nem értik félre (ezek az elemzések interpretálhatatlanok megfelelő kutatások nélkül) és remélem az oktatásirányítók legalább egy kicsit megértik.

  • Setényi János 2010.11.15. 15:21 Válasz

    Péter,

    A kutatók kimaradtak, de nem azért, mert ne lenne dolguk a témával. A kutatók esetében az összekapcsolt adatbázisok elsősorban a nagy kérdőíves kutatások felségterületébe “esznek bele”. Viszont két ponton nagy lehetőséget kínál számukra az újszerű, értelmes összefüggésekbe hozott adattömeg: (1) nagyszerű kvalitatív kutatások indíthatók az adatösszefüggések árnyalása és mélyítése, gazdagítása érdekében, (2)végre középpontba helyeződhetnek olyan oktatásfilozófiai kérdések is, mint pl. az iskolai teljesítményt befolyásoló legfontosabb tényezők vizsgálata.
    Ez utóbbit nem bánnám, túl sok mezo és mikroszintű kutatás volt az elmúlt két évtizedben, és túl kevés igazán makroszintű kérdésfeltevés történt. Az oktatáskutatás makroszintjének ugyanúgy az ember világban betöltött helyét kell(ene) értelmeznie, mint a filozófiának, történettudománynak vagy éppen politikai gazdaságtannak.

  • Fodor Szabolcs 2010.11.19. 12:29 Válasz

    Üdvözlet,

    nagyon jó írás, csak annyit jegyeznék meg (úgyis, mint e módszertan elkötelezett híve), hogy amennyiben az akadémiai kör tevékenységeként az öncélú, (értsd: önmagáért való) kutatásokkal való időtöltést jelöljük meg, akkor az valóban nem lehet fontosabb pl. az ágazati döntések megalapozásánál. Ugyanakkor az elmúlt években – akár a jogszabályalkotó munkát, akár az ágazati tervezést nézzük – különösen jellemző lett a döntések megalapozását segítő (legalább helyzet)elemzések elnagyolása, vagy akár azok teljes hiánya. Néhány kivételtőlt eltekintve “kötelező penzumként” tekintenek sokhelyütt a hatáselemzésekre, de ami talán komolyabb gond, a helyzetfeltárásra is (“majd ír oda valaki valamit, mindegy, csak legyen legalább 2-4 oldal és legyen benne elég szakkifejezés”)! Ezen persze az nem változtat, ha a korábbinál robosztusabb adatbázisaink, vagy kimunkáltabb adatintegrációs módszertanunk lesz. Meg kell találnunk annak is a módját, hogy megmutassuk: nem ördögtől való dolog az adatokat (ésszerű keretek között és nem visszaélve azokkal) olyan célokra is felhasználni, amik akár az adónk elköltését teszi hatékonyabbá, vagy ebben a konkrét helyzetben pl. a gyerekünk pályaválasztását tudják jobban, máshogyan megalapozottabbá tenni.

    (A PSI-irányelvben [bővebb info pl.: http://www.tankonyvtar.hu/tarsadalomtudomany/informacioszabadsag-080904-92 ] pont ezekre a kérdésekre reflektálnak a kidolgozók, csak hát nálunk ezt az információszabadságra vonatkozó szabályozások létével teljesítettnek tekintik…)

Új hozzászólás írása