Az informált oktatáspolitika alkotás mindennél fontosabb forrása a program- és politikaértékelés. Ennek eredményei, illetve az eredmények összehasonlító elemzése („metaértékelés”) nyújt visszajelzést arról, hogy melyek azok az oktatáspolitikai beavatkozások, melyek működnek, s melyek azok, ami nem. Az értékelés lényegében a társadalomtudományi kutatások módszertanát alkalmazza. Ebben a bejegyzésben egy most befejezett koszovói…
Szerkesztő: Radó Péter
A program- és politikaértékelés módszertanáról (Koszovó, RWCT)
Felvezető: Fehér könyvről az oktatásról
A 2008-ban elkészült Zöld könyv óta a legnagyobb oktatáspolitikai projekt zárult le néhány nappal ezelőtt. A Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány számára készült Fehér könyv egy a rendszerváltás óta az oktatási rendszerben zajló folyamatok elemzésén alapuló oktatáspolitikai tervezés eredményeit foglalja magában. Ebben a bejegyzésben az elkészítését szolgáló projektről lesz szó….
Jó és rossz gyakorlatokról: a toleranciára nevelés
Számtalan jobbnál-jobb elvárásunk van az oktatással szemben. Ha már az állam ébren töltött idejük nagy részében formális oktatásba kényszeríti gyermekeinket, azt várjuk az iskolától, hogy demokratikus állampolgári magatartásra, erkölcsre, vállalkozói képességekre, boldog családi életre, toleranciára, az egyházunk tanai szerint vallásosságra (ha van ilyen), környezeti tudatosságra, az állami vezetők tekintélyének tiszteletére,…
A hozzáadott értékről. (Miért is kell integrálni?)
Vannak problémák, mellyel kapcsolatban a közoktatás eredményességéhez fűződő közpolitikai érdek és bizonyos szülői csoportok gyermekük tanulásával kapcsolatos egyéni érdekei látszólag ütközhetnek egymással. Tipikusan ilyen a Magyar Bálint nevével fémjelzett – és szakértők sokasága által támogatott – integrációs oktatáspolitika. Az ezzel kapcsolatban felvetődő dilemmát a kompetenciamérés adatainak elemzésével szemléltetem.
Az oktatáspolitikai mércéről (személyes karácsonyi bejegyzés)
2011-es karácsonyi bejegyzésemben azon elmélkedtem, hogy az új közoktatási törvény elfogadása után mekkora tere maradt az értelmes oktatáspolitikai diskurzusnak, s hogy a kormányzat ámokfutásával szemben mekkora esélye van egy nyílt vitában formálódó valódi oktatáspolitikai alternatíva kialakulásának. Ez a bejegyzés részben számvetés, részben pedig – az oktatási hálózatok oktatáspolitikai alapelveinek megosztásával…
A szomorú évfordulóról. (Egy éves a nevelést államosító törvény)
Pont egy éve, december 20-án hajnalban fogadta el az Országgyűlés az új közoktatási kódexet. Minden a világra nyitott és a gyermekek érdekeit szem előtt tartó szakértő már az elfogadása előtt tudta, hogy a törvény szakmailag dilettáns, céljait tekintve becstelen hatását tekintve pedig katasztrofális szörnyeteg lesz. Ami azóta történt, – és…
Mennyire általános az általános iskola? (A TIMSS és PIRLS 2011 adatainak néhány tanulságáról)
A napokban jelentek meg a 2011-es TIMSS és PIRLS mérések jelentései. Mint minden nagyobb nemzetközi tanulói teljesítménymérés, ezek a jelentések is igazi kincsesbányák azok számára, akik a magyar közoktatás teljesítményét nemzetközi összehasonlítás segítségével szeretnék megítélni. Ebben a bejegyzésben arra a kérdésre keresem a választ, hogy a mi elvileg egységes „általános”…