can u take soma and valium diazepam 5mg taking paxil and valium together

xanax doz aşımı generic xanax xanax negative thoughts

can i take paracetamol as well as tramadol buy tramadol online no prescription tramadol es medicamento controlado

soma gamestop soma medication calculadora online soma de frações

buy carisoprodol online Saint Paul buy soma problemas soma de pa

soma bringer ds test soma online soma cube central

can xanax be taken with metoprolol buy xanax buy xanax Simi Valley

safety of tramadol in lactation tramadol 100mg tramadol 150 mg tabletten

can you take meclizine with ambien buy ambien online can you take ambien on birth control

a soma de tres numeros inteiros consecutivos e igual a 90 buy soma soma the strokes letra y traduccion

A szabadságra nevelésről (személyes karácsonyi bejegyzés)

1990-ben “öt nővér” kopogtatott a hagyományos magyar tantervi szabályozás ajtaján. Az informatika, a környezetvédelem, a gazdálkodási ismeretek, az egészséges élet és az állampolgári ismeretek mind-mind egy új, demokratikus társadalom kialakításához kívántak hozzájárulni azzal, hogy a leginkább alulfejlett tudás és képességterületeken hoztak újat. Az oktatási rendszer érdekkonfliktusainak egyik alapvető típusa a tantervi: a tanítandó ismeretek kiterjedése végtelen, a közpénzből finanszírozott tanítási idő véges. A klasszikus tantárgyak ellenállnak, kevés dolog fér át a szűrőn. Öt indulás és öt részleges kudarc.

Egy karácsonyi bejegyzés nem vállalkozhat a demokrácia-oktatás, társadalomismeret tantervi befogadásának idősoros elemzésére. Itt elég annak megállapítása, hogy 1990 óta egyetlen kormányzat sem volt hajlandó támogatást adni az állampolgári nevelés tantervi, finanszírozási és tanárképzési helyének megerősítéséhez.Az egymást követő Nemzeti Alaptantervek e tekintetben kevéssé különböznek: a 2012-es társadalomképét keresztény elemek színezik (jól szerkesztett és mértéktartó módon), de ettől eltekintve a tartalom ugyanúgy egy homályos és tisztázatlan társadalomképre épülő hangzatos elvek és ettől független poroszos tudásanyag keveréke, mint minden korábbi NAT.

Az időközben civil szervezetek által létrehozott tananyagok és képzések is mély megosztottságot mutattak: az anyagi, politikai és szervezeti értelemben óriási fölényben lévő Soros-program – saját szavaimmal – a “turkáló” (ragbag) megközelítést alkalmazta: az Egyesült Államokban akkor divatos megközelítéseket fordította át hazai közegre (konfliktuskezelés, kommunikáció, tolerancia, másság, Holocaust, roma jogvédelem stb.).  A Civitas Egyesület ezzel szemben – konzervatív amerikai támogatással –  egy teljeskörű állampolgári nevelés (full-fedged citizenship education) kialakításán dolgozott egyetemi partnereivel.

A szakmán belüli történések sem hoztak újat. A korábbi évtizedekben az oktatás kutatói és fejlesztői minden értékközpontú pedagógiából kiábrándultak, a lázadók pedig egyfajta hatékonyságelvet (Zsolnai) képviseltek. A szabadságközpontú Waldorf-pedagógia pedig az alternatív, rousseau-ista nevel(őd)éselmélettel összekapcsolódva vált használhatatlanná a mindenkori főáram számára. 2012-t úgy zárjuk, hogy egyetlen jelentős szabadságközpontú pedagógiai gondolkodónk sincs.

A szabadságra nevelés tekintetében 2004 sem lett választóvonal. Az Unió e területen a korábban leírt “turkáló modell” gyengébb, színvonaltalanabb változatát hozta be (hiszen a tagállamok legkisebb közös nevezőjét kell minduntalan megtalálnia). Az ezredforduló utáni európai innováció, az “aktív állampolgárság” inkább a társadalmi részvételre motivál, annak tartalmát pedig homályban hagyja vagy éppen nyomasztó 1968-as mozzanatokat sugall. 2004 óta egyetlen komoly HEFOP vagy TÁMOP-fejlesztés sem történt e témában, pedig a társadalomismeret, demokrácia, szabadságra nevelés munkaerőpiaci, foglalkoztatási hasznosulása evidens, különösebb indoklást nem igénylő ügy. Az OECD – mindenkor kiemelkedő – szakanyagai egyszerűen hallgatnak a témáról.

2012 karácsonyakor a fa alá azt a kívánságot helyezem, hogy a következő években nyerjen tért egy olyan pedagógiai és oktatáspolitikai gondolkodás, amely a szabadságra kívánja felkészíteni Magyarország fiataljait. Ehhez – legalább a  lelkünkben – le kell zárni az elmúlt húsz év béka-egér harcait (Βατραχομυομαχία), a hagyományelvűek és a társadalmi szolidaritás konfliktusait. Ha a szabadságra nevelést a főáramba szánjuk, akkor annak viszonylag konzervatívnak kell lennie. Ehhez pedig át kell ölelnünk végre a modernitást, az egyéni felelősséget és a teljesítményelvet. És persze az együttműködés és kompromisszumkeresés szellemét is. Mindazt, aminek félelmétől hajtva tévedünk minduntalan zsákutcából zsákutcába.

Úgy illik, hogy a fa alá ajándék is kerüljön, íme:

Norman Cameron: Közép-Európa

Dölyfös, zászlós őrgrófjaik dacára a honi évek –
télbe zárt parasztok, kábán hatalmas kályháik hevétől,
vad istenektől ríva s farkasoktól –
lelkükre ocsmány sötétséggel ültek.

Szél kellene nekik, mely sót, sirályt hoz,
matrózt, hindu nábobot és új kincseket,
s zugaikból ős-félelmük kifúja.

 

Hozzászólások:

  • b.maria 2012.12.24. 01:04 Válasz

    Kedves János!
    (személyes karácsonyi válasz)

    Rettenetesen szomorú és tehetetlen vagyok.

    üdvözlettel: egy gondolkodó szülő

  • NessieGraf 2012.12.24. 23:15 Válasz

    Köszönöm.

  • Setényi János 2012.12.26. 11:22 Válasz

    Kedves Mária,

    Ne legyen szomorú, inkább legyen vidám. Senki sem tehetetlen, kezdje a saját életében, meglátja milyen hatása lesz a legkisebb pozitív változtatásnak. Ha az emberek belül raknak egy kicsit nagyobb rendet, az ország rögtön virágzásnak indul – Konfuciusz óta jól tudjuk.

  • Kóródy Gergely 2012.12.26. 16:46 Válasz

    én ezügyben a következők oktatását hiányoltam és hiányolom: parlament, önkormányzat működése, törvényalkotás és társadalmi egyeztetés folyamata, civil szervezetek szerepe, törvényes véleménykifejezés (nyomásgyakorlás) módjai, képviselővel való kapcsolattartás bevett módjai. Úgy érzem, ezek nem-ismerete miatt érzi magát a legtöbb ember tehetetlen individuumnak. Ilyen prekoncepciókkal elolvasva a cikket elég megfoghatatlannak éreztem az állításait, talán bizonyos szakmai ismeretek hiánya miatt

  • Setényi János 2012.12.28. 18:43 Válasz

    Kedves Gergely,
    annak idején a Civitas Egyesület standardokat dolgozott ki az állampolgári nevelés területén. Ezek három területét jelölték meg a szabadságra nevelésnek: (a) ismeretek, (b) képességek és (3) attitűdök-érzelmi hozzáállás. Az Ön által említett témák elsősorban ismeretek és részben képességek. Feltétlenül helyük lenne egy kidolgozott tananyagban.
    Mélységében a szabadságra nevelés az iskolán kívüli társadalmi projektektől a nyitott, szabad levegőjű, diákok részvételével vitt iskolán át egészen az óratartás pedagógiai mikroelemeiig terjedhetnek. Az intézményesített, célvezérelt nevelés mindig egy esendő, töredékes és esetenként komikus dolog; de nemzedékek sorsáról korlátozott állami beavatkozás mellett jobban nem gondoskodhatunk. Szóval minden gyengeségével együtt is nagyszerű befektetés.

  • Szekszárdi Júlia 2012.12.29. 17:58 Válasz

    De jó írás! Ilyeneket olvasva visszatér az ember kihunyni kezdő optimizmusa. És igen: őrizzük úgy meg a jó hagyományokat, hogy közben nem veszítjük el a kapcsolatot a jelennel, ne hagyjuk magunkat gúzsba kötni, de ne is sodródjunk az árral, és a jövő érdekében törekedjünk valódi teljesítményre. Őrizzük meg a felelős döntés szabadságát vállalva az ezzel járó kockázatokat. Valami ilyesmiről kellene szólni a nevelésnek. Bocs a tőlem szokatlan pátoszért, de mégiscsak új év következik, és én ezt kívánom magunknak 2013-ra.

  • Lukács-Pete Mária 2013.01.01. 20:25 Válasz

    Kedves János!
    Tisztelt Olvasó!
    Szabadságközpontú pedagógiai gondolkodó vagyok. A mélyszegénységben élők szabadságáért, a Csereháton dolgozom. Ott, ahol a mindennapok a túlélésről szólnak.
    Az ajándékot köszönöm. Kapni jó, de adni is öröm. Fogadják jó szívvel Kalász Lászó gondolatait: “Tisztább világban/emberként egészen/hol föld se reng és ég se háborog/élhetni bátran tehetni merészen/- mostanában csak erre gondolok.”

  • Setényi János 2013.01.08. 13:33 Válasz

    Kedves Mária,

    köszönjük.

  • Móricz Emese 2013.04.05. 17:23 Válasz

    Kedves János,

    Érdekesek a ‘véletlenek’. Tegnap éppen egy holland barátnőmmel azon polemizáltunk, hogy ha az emberek szabadságot kapnak, vajon tudnak-e élni vele. Ő – a saját tapasztalatai alapján – arra szavazott, hogy elég ezt megadni és már működik is, én – szintén a saját tapasztalataim alapján – azt az álláspntot képviseltem, hogy vannak olyan helyek a Földön, ahol ezt meg kell tanítani… Köszönöm…

  • Setényi János 2013.04.08. 10:28 Válasz

    Kedves Emese,

    egyetértünk. Fontos, hogy a szabadság tanulása össztársadalmi ügy. Elsősorban nyitottságot és az önfejlődésre való igényt jelent. Az erősen rétegzett hazai társadalomra való tekintettel az elvárt “szabadság-teljesítmények” szintje nagyon különböző.
    Ennek egy kis része iskolában is tanulható. Igazán akkor ver gyökeret, ha van egy folyamatos gazdasági növekedés és a társadalmi alrendszerek (hivatalok, folyamatok,ügykezelés, közszolgáltatások)is az egyéni szabadságot, felelősséget és teljesítményelvet/együttműködést ösztönzik.

Új hozzászólás írása