how much does a bar of xanax cost on the street generic xanax what does xanax make u feel like

deaths due to ambien buy ambien is taking ambien safe while pregnant

xanax tablet side effects buy xanax afraid to take my xanax

lista do tramadol buy tramadol online can i take tramadol if i am allergic to hydrocodone

soma chocolate on king street soma online lady soma fibre cleanse

does tramadol make you have anxiety tramadol 50mg tramadol wanted

taking xanax the day after molly buy xanax yellow xanax bars street price

how to have fun with xanax alprazolam no prescription venlafaxine hcl vs xanax

valium cfs buy valium online mass of valium

soma de cubos exercicios buy soma soma isolux company

A digitális kompetencia szakadékról

Ma már nem szükséges bizonygatni, hogy a digitális kompetenciák mennyire fontosak az új nemzedékek foglalkoztathatósága és társadalmi részvétele szempontjából. Valószínűleg ma már csak a Trigránit építkezésein és a nagyobb birtokon gazdálkodó őstermelők számára idénymunkát végzők között találunk olyan munkavállalókat, akiknek nincs szükségük digitális kompetenciákra. Arról nem is beszélve, hogy a lassan teret vesztő (és Magyarországon a független tájékoztatás szabadságát elvesztő) hagyományos médiától az „új média” veszi át a világban való tájékozódás legfontosabb csatornájának szerepét. Mindezek fényében elég lehangolóak a minap nyilvánosságra került 2009-es PISA digitális szövegértés felmérésének eredményei.

Az eredmények

A néhány napja napvilágra került 2009-es PISA vizsgálathoz kapcsolódó digitális szövegértési eredmények (melynek magyar jelentése itt letölthető) kicsit lehűtötték a javuló szövegértési eredményekkel kapcsolatos generic viagra lelkesedésünket. Mint az alábbi diagramon látható, európai összehasonlításban a lista végén kullogunk, a magyar 15 éves diákok teljesítménye mélyen a fejlett országok átlaga alatt van.

Digitális szövegértés eredmények a résztvevő európai országokban

A digitális szövegértés vizsgálat nem pontosan ugyanazt mérte, mint a nyomatott szövegértésé; cialis generic online a digitális szövegértés mérés feladatai a webböngészéssel, kereséssel, e-mail-olvasással és –írással, blogolvasással és fórumozással kapcsolatos élethelyzeteket szimulálják. A jó digitális szövegértési eredményekhez tehát nem elegendőek a fejlett hagyományos szövegértési kompetenciák, azokhoz szükség van a cialis rendszeres, hatékony és többcélú nethasználatra is. Érdemes ezért megnézni, hogy a digitális szövegértés felmérésben résztvevő országok tanulóinak a két különböző szövegértés vizsgálatban elért átlagos eredményei mennyire térnek el egymástól? Mint látható Lengyelország az egyetlen, amely nálunk nagyobb (negatív) különbséget produkált a két – ugyanabban az évben lebonyolított – felmérésben elért teljesítményében.

A digitális szövegértési eredmények nyomtatott szövegértési eredményektől való eltérése a résztvevő európai országokban

Internet penetráció és digitális szövegértés

Nyilvánvaló, hogy a digitális szövegértési kompetenciák fejlődéséhez szükség van rendszeres számítógép és internet használatra. A vizsgálatról készült jelentés is erős összefüggést mutatott ki a szélessávú internet hozzáférés és a digitális szövegértés eredményei között. Ennek alapján feltételezhetnénk, hogy az átlagtól való lemaradásunk elsődleges magyarázata a relatíve alacsony internet penetráció. (Ezt valószínűsíthetik a lengyel eredmények is, mert noha viagraonlinegeneric24 nyomtatott szövegértési eredményeik a miénknél jobbak, az internet penetráció Lengyelországban kisebb, mint Magyarországon.) Mindezt árnyalhatja, ha nem az internethez való hozzáférést, hanem a rendszeres internet használatot vesszük szemügyre, amelyről vannak a PISA jelentésben szereplőknél frissebb adataink is. (Az alábbi ábrán feltűnő, hogy az internethasználat növekedése a legfiatalabb nemzedék körében lényegesen gyorsabb volt és közel duplájára nőtt a 2003-2007 közötti időszakban, amikor működött a Sulinet Expressz program.)

Rendszeres internet használók arányának változása az egyes generic cialis korcsoportokban (2000-2009)

Forrás: TNS-NRC InterBus 2000-2009., bázis:15-69 évesek

Ha feltesszük, hogy értékelhető digitális szövegértési kompetenciák kifejlődéséhez – sok egyéb dolog mellett – szükség van több évnyi rendszeres internet használatra is, akkor érdemes a legfiatalabb korcsoporton belüli két évvel a 2009-es PISA felmérés előtti arányokra pillantanunk. Azt látjuk, hogy a 2007-ben rendszeresen még nem internetező fiatalok aránya (28 százalék) kísértetiesen hasonlít a digitális szövegértés vizsgálatban 2-es szint alatt teljesítő, tehát minimális digitális szövegértési kompetenciákkal sem rendelkező magyar tanulók arányára (27 százalék). Ennek alapján feltételezhető lenne, hogy az internet használat általánossá válásával digitális szövegértési eredményeink fel fognak zárkózni a nyomtatott szövegértési eredményekhez, s e tekintetben is elnyerjük majd méltó helyünket a legjobban teljesítő országok között. (Mint az alábbiakban látható lesz, ez sajnos messze nem ilyen egyszerű.) Másfelől Ausztria példáján keresztül az is látszik, hogy hiába a magas internet penetráció, ha a tanulók nyomtatott (ha úgy tetszik: általános) szövegértési kompetenciái alacsonyak.

Az oktatás hatása

Magyarországon a tanulók jelentős része otthon nem fér hozzá az internethez, az iskolában azonban elméletileg igen. Ennek megfelelően – megint csak elméletileg – az otthoni és iskolai internethasználat nyilvánvalóan különböző intenzitása ellenére az iskolának van bizonyos lehetősége az otthoni hozzáférés kompenzálására. Akkor mondhatjuk, hogy az oktatás kihasználja ezt a lehetőséget, ha az otthon számítógépet használó és nem használó tanulók közötti teljesítménykülönbség nem túl nagy. Mint a azonban a következő diagram bal oldali oszlopain látszik, viagragenericonline365.com csak két olyan ország van, ahol a két tanulói csoport teljesítménye között olyan hatalmas különbség van, mint Magyarországon. (E két országban azonban az internet penetráció sokkal nagyobb, mint Magyarországon.) Ez magyarázza azt az elképesztő buy online cialis eredményt, hogy a felmérésben résztvevő országok között Magyarország az egyetlen, ahol az iskolában internetet használó tanulók digitális szövegértés teljesítménye szignifikáns és hatalmas mértékben (27 ponttal) gyengébb, mint az iskolában internetet nem használó tanulóké. Ilyen hatalmas különbség cialis generic online mellett ugyanis erősen befolyásolja az átlagos teljesítményeket, hogy jellemzően azok maradnak bent az iskolában netezni, akiknek otthon nincs számítógépük.

A digitális szövegértés eredmények különbsége az otthon számítógépet használó és nem használó tanulók között a résztvevő európai országokban

generic viagra online

Elmondhatjuk tehát, hogy a digitális kompetenciák fejlesztése tekintetében érvényesülő esélykülönbségek kompenzálása terén a magyar közoktatás csúfos kudarcot vall.

A digitális kompetencia szakadék

A fenti diagram jobboldali oszlopai az otthon számítógépet használó és nem használó tanulók közötti számított teljesítmény különbséget mutatja a szocio-ökonómiai státusz hatásának kiszűrése után. Mint látható, e számított különbség Magyarországon a résztvevő európai országok között a legkisebb. Ez azért érdekes, mert ha megnézzük az otthon számítógépet használó és nem használó tanulók átlagos teljesítménykülönbsége és a szociális cialis háttérkülönbségek kiszűrése utáni (tehát más tényezők által okozott) teljesítmény különbségek közötti eltérést, nemzetközi összehasonlításra alkalmas módon képet alkothatunk a szociális háttér által magyarázott digitális kompetencia szakadék mértékéről.

A digitális kompetencia szakadék mértéke a résztvevő európai országokban

Úgy vélem, ez a katasztrofális mértékű digitális kompetencia szakadék nem igényel különösebb kommentárt. Levonhatjuk tehát a következtetést, hogy 15 éves fiataljaink elég pocsék, a nyomtatott szövegértési eredményeket mélyen alulmúló digitális szövegértési eredményei mögött két dolog összegződő hatása áll. Az egyik a relatíve alacsony arányú rendszeres internethasználat, ami azonban javuló tendenciát mutat. A másik hatás azonban – mint azt egy korábbi PISA eredményekről szóló bejegyzéseimben jeleztem – nem mutatja a javulás jeleit: az erősen szelektív oktatási rendszerünk hihetetlenül gyenge hátránykompenzációs képessége, amely felerősíti az internethasználathoz való hozzáférésben kimutatható egyenlőtlenségeket. Egy olyan problémahalmazról van tehát szó, amely nem fog magától megoldódni.

Belegondolni is rossz, hogy hol tartanánk az elmúlt másfél évtized oktatási informatikai programjai és integrációs politikája nélkül…

Hozzászólások:

  • Terepmunkás 2011.07.03. 09:24 Válasz

    Begondolni rossz, de tudni, hogy az IPR támogatást nem lehet sem IKT képzésre, sem informatikai eszközök vásárlására költeni…(az egyetlen kivétel az iskolai honlapfejlesztés)

  • Pihelevics Attila 2011.07.03. 14:12 Válasz

    A „digitális bennszülöttekkel” kapcsolatban én is írtam – igaz számok ismerete nélkül – tavaly egy kommentet Ollé János oldalán arról, hogy az új generáció nem tekinthető a digitális kompetencia tekintetében (sem) egységesnek.

    Úgy tűnik, hogy a magyar oktatási rendszerben a „hagyományos” szemlélet a meghatározó, alapvetően a pedagógiai kultúrában nem történt váltás, igaz ezt a váltást a politika és az oktatáspolitika sem támogatta hatékonyan, és a társadalmi környezet sem (volt) ideális. A „hagyományos” pedagógiát Magyarországon viszonylag magas szinten alkalmazzák, ez egyelőre elegendő is egy átlagos teljesítményre. (A hagyományos pedagógia legerősebb az óvodában és az alsó tagozatban.) A „hagyományos” pedagógia gyengeségei azonban várhatóan egyre nagyobb mértékben fognak jelentkezni, legalábbis azokhoz viszonyítva akiknél egy hatékony szemléletváltozás bekövetkezett/bekövetkezik. Az általános pedagógiai kultúra nem ideális voltát nem csupán az jelzi már ma is, hogy a hátrányos helyzetű tanulókkal nem igazán tud mit kezdeni, nekik alapvetően passzivitásban kell letudniuk az iskolás éveket, hanem Nahalka István arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar jó helyzetű, jó tanuló gyerekek sem teljesítenek jól nemzetközi összehasonlításban, tehát nincs hatékony pedagógiai differenciálás.

    Az informatika területén a „hagyományos” pedagógiának nincs meg az a múltja, nincsenek meg azok a tapasztalatai, hagyományai, amelyek lehetővé tennék a „hagyományos” pedagógia eredményes működtetését. Viszont „új” pedagógia sincs, így az eredmények még rosszabbak.

    Félreértés ne essék, nem gondolom, hogy minden, ami „új” vagy újnak mondott az jó, de azért valószínűleg nem ártanának legalább komoly elgondolások, kutatások, kísérletek, valamik.

  • Pénzes Dávid 2011.07.03. 17:57 Válasz

    Kedves Péter! Ön szerint mi lehet a megoldás? Jobb informatikaórák (a kereskedelmi szövegszerkesztő-ismereteken túli informatikai ismeretek?), jobban figyelni az alapoknál (írás, olvasás)?

    Másfelől pedig nem ellentmondásos egy kicsit a dolog: ma már az internet nem csak számítógépről érhető el, hanem mobilok tucatjairól (okostelefonok és egyéb kütyük). Az ország számtalan pontján van ingyenes wi-fi ami akár – „nem eredeti” – okostelefonról is használható.

  • Rádai Péter 2011.07.03. 19:35 Válasz

    Köszi Péter az alapos elemzést. Reagálásom, megérzésem részben Attilának és Dávidnak is szól.

    Az utóbbi egy évben igen sokat dolgozgattam középiskolásokkal többnyire a fővárosban és vidéki városokban, mindenféle iskolatípusban (legkevésbé elitiskolákban). A foglalkozások témája miatt mindig szó esik a közösségi médiáról, és nyugodtan mondhatom, hogy arra a kérdésre, hogy “Hányan vagytok fenn a Facebook-on?” mondjuk 98%-uk teszi fel a kezét (tanárok esetében ez jóval 50% alatt marad). Vagyis meggyőződésem, hogy arra kell nyitnunk, ahol ők otthon vannak, vagyis ha a közösségi médiákon lógnak, oda kell tennünk, vinnünk az olvasni-, a nézni- és gondolkodni valókat. És ez minden tantárgyban, műveltségi területen lehetséges, laptopokkal,, desktopokkal, interaktív táblákkal, okostelefonokkal.

    Attól tartok persze, hogy oktatási kormányzatunk egyáltalán nem gondolkodik az ilyen pedagógiai irányok intézményesítésén, sokkal inkább háttérbe szorítása lehet a célja, hiszen nem érdeke egy olyan interaktív világban önállóan és szuverén módon eligazodó egyén támogatása, amelynek gondolkodása, eligazodása a világban nem vagy kevéssé kontrollálható.

  • Dobó Ferenc 2011.07.04. 14:18 Válasz

    Attila,
    Egyetértek, hogy a “hagyományos” pedagógiai szemlélet és a digitális világ ütközése lehet a fő oka az elszomorító eredményeknek. Fontosnak tartom, hogy ez az ütközés két módon jelenik meg.
    Az egyik, ami elsősorban lehet felelős a rossz eredményekért, hogy a digitális világban való eligazodás tanítására a “hagyományos módszertan” még kevésbé – azaz egyáltalán nem – alkalmas.
    A másik, hogy a hagyományos módszertan a digitális világ által nyújtott lehetőségeket az egyéb tantárgyak oktatásában sem tudja kihasználni.
    Az eredmény az, hogy a digitális írástudást a gyerekek nem az iskolában, az iskola segítségével, hanem az iskolán kívül, az iskola ellenére sajátítják el – azt tanulják, amit “az élet” tanít nekik, már akinek tanít ilyesmit.

  • Debreczeni Péter 2011.07.04. 15:20 Válasz

    Láttátok már az általános iskolai informatika tankönyveket? Ha nem kell olvassatok el egyet és a válasz világos lesz. És össze kell hasonlítani egy másik országbelivel. Az egyik gyerekem ha jól emlékszem közepes volt informatikából de az iskolában ő volt a rendszergazda mert senki nem értett sem értett a számítógéphez úgy mint ő. Főleg nem az informatika tanár!

  • Radó Péter 2011.07.04. 15:50 Válasz

    Uraim, bevallom, hogy nem tudom mi az Attila által javasolt különbség hagyományos és új pedagógia között. Érzésem szerint a hagyományos pedagógia differenciált, individualizált és az egyéni tanulói munkára sokkal jobban építő változatára lenne szükség egy kicsit erősebb webes környezetbe merítéssel. Azt hiszem, hogy a digitális szövegértés nem kevésbé komplex kompetencia, mint a nyomtatott szövegértés, csak kevésbé értjük és ismerjük a fejlesztéséhez szükséges eszközöket. És ami a legnagyobb akadály, nem is igen tudunk informáltan gondolkodni erről, mert semmiféle kutatással megalapozott tudásunk sincs a tanulók és pedagógusok iskolai nethasználatáról. Az első lépés mindenképpen az kellene, hogy legyen, hogy megértjük a – sok tekintetben egyedülálló mintát követő – rossz eredmények mögött álló okokat.

  • Szekszárdi Júlia 2011.07.04. 19:35 Válasz

    Péter! Az oktatás hogyanját alaposan újra kellene gondolni, mert a gyerekeink egy egészen más világban szocializálódnak, mint a korábbi generációk. Még az agyműködésük is más ennek hatására. A jobb agyféltekéjüket például egész kicsi koruktól kezdve sokkal több inger éri, mint a korábbiakét és ezt az iskola nem igazán tudja, de mintha nem is akarná ellensúlyozni. (Lásd erről pl. Gyarmathy Éva, Kulcsár Zsolt vagy Fehér Péter kutatásait) Egyetértek Dobó Ferenccel, a hagyományos módszertannal itt nem lehet boldogulni, nem elegendő azt individualizáltabban és differenciáltabban művelni. Több nyitottság, nagyobb reflektivitás kellene. Igaza van Pihalevics Attilának, amikor azt mondja, hogy “az informatika területén a „hagyományos” pedagógiának nincs meg az a múltja, nincsenek meg azok a tapasztalatai, hagyományai, amelyek lehetővé tennék a „hagyományos” pedagógia eredményes működtetését. Viszont „új” pedagógia sincs, így az eredmények még rosszabbak.” Ezt az új pedagógiát kellene megcsinálni, erről szólna a szakma. Igen, Rádai Péter, szerintem is “arra kell nyitnunk, ahol ők (a diákok) otthon vannak, vagyis ha a közösségi médiákon lógnak, oda kell tennünk, vinnünk az olvasni-, a nézni- és gondolkodni valókat. És ez minden tantárgyban, műveltségi területen lehetséges.” Akkor is, ha ezt a jelenlegi oktatáspolitika nem kívánja ösztönözni. Félek nehezen követhető, amit mondani próbálok, de a kérdéskör sokkal bonyolultabb annál, hogy egy blog keretében érdemben és kellő mélységben lehetne szólni róla. Ilyesmiről kellene workshopokat szervezni…

  • Környei László 2011.07.05. 14:46 Válasz

    Magyaroszágon a pedagógusok 71,5%-a fér hozzá az iskolában számítógéphez. (EU átlag 60,7%) Ez 3. legjobb hely Európában. A magyar tanárok 71.1%-a mondta azt, hogy tudja a számítógépet használni. Ez a középmezőny végét jelenti Európában. (EU átlag 82,1%) A magyar pedagógusok 50,7%-a érezte magát motiváltnak a számítógép használatban. Ennél csak három országban mértek alacsonyabb motivációt. (EU átlag 68,4%).
    Magyarországon a tanárok 58%-a mondta azt, hogy az elmúlt 12 hónapban nem használt számítógépet az iskolában. Ennél csak Litvániában és Észtországban mértek magasabb arányt. Csehországban 22%, Szlovákiában 30%. Az nyugat-európai országokban ez az érték 20% körül mozog, de például Angliában, Dániában, Hollandiában 10% alatt van.

  • Szekszárdi Júlia 2011.07.05. 16:52 Válasz

    Kedves Laci! A statisztikai adatok rendben lennének, a hatékonyság azonban több, részben már említett ok miatt nem megfelelő. A pedagógusok egyre nagyobb arányban használják a számítógépet, muszáj is nekik, hiszen terjed az e-mail, a digitális napló stb. De ez a viszonylag magas gyakoriság még nem jelenti azt, hogy a gyakorlatukba beépül az új eszközök használata, nem is szólva arról, hogy minél fiatalabb valaki, annál értőbben és természetesebben használja ezeket az eszközöket. Ez is eredményez némi feszültséget.
    Igaza lehet Fehér Péternek (a mérési adatok legalábbis őt látszanak visszaigazolni), amikor erre a megállapításra jut: “az általunk vizsgált 10-24 éves korosztály távolról sem testesíti meg azt az álomképet, eszményi felhasználót, amelyről Prensky és Tapscott beszélnek. Állításuk szerint ez a korosztály „anyanyelvi” szinten használja a különböző számítógépes programokat, keres (és talál is) hiteles információkat a weben, azaz él a számítógép és az internet adta összes előnnyel. Ezzel szemben saját kutatásunk és mások eredményei alapján is az interneten és a számítógépezéssel eltöltött idő „hasznossága” minimum megkérdőjelezhető – a legalábbis az új ismeretek és a tudásszerzés szempontjából nézve. Legkedveltebb tevékenységük az msn-ezés (ez mintha már lecsengőben lenne SZJ), illetőleg a közösségi oldalak látogatása – véleményünk szerint ettől még nem válnak automatikusan digitális írástudóvá.” Valóban nem váltak. És ez nagyrészt az iskola, a pedagógusok felelőssége.

  • Pihelevics attila 2011.07.05. 22:11 Válasz

    Valóban elképzelhető, hogy a „régi” és „új” pedagógia alaposabb elemzéseire, összehasonlítására volna szükség. A két pedagógiát, ezek terjedési/terjesztési lehetőségeit a környezettel, a mai magyar valósággal kapcsolatban is lehetne elemezni. Arról, hogy a két pedagógia milyen területeken tér el itt nyilván csak címszavakban beszélhetünk: az iskola célja, tanulásfelfogás (ismeretelmélet), gyermekkép, autonómia, a tanuló felelőssége saját tanulási folyamatában, tanárszerep, tanulószerep, tanár-tanuló viszony, aktív részvétel, együttműködés, tolerancia, nyitottság. (A két pedagógia létezéséről Nahalka István Vitáim a pedagógusokkal című blogbejegyzésében is olvashatunk.)

    Az egyéni tanulói aktivitásnak is valóban teret ad az „új” pedagógia, de azért igyekszik elősegíteni, hogy a különböző egyéni aktivitások megjelenjenek a közös tanulási folyamatban, mondjuk egy projektmunka keretében, amelyhez mindenki a maga módján járul hozzá. Mindenki figyel a másikra is, a közös munkára is, tehát a differenciáltságnak nem kell elkülönülésekkel/elkülönítésekkel járnia.

Új hozzászólás írása