soma rollercoaster clip cheap soma myth of soma tannin

mixing xanax and shrooms buy xanax 2mg xanax compared to klonopin

how to synthesize xanax buy xanax dimana beli obat xanax

5 mg xanax high buy xanax legit online pharmacy xanax

soma de distribuições geometricas buy soma castlevania harmony of despair soma armas

soma avcılar kulübü order soma soma de coordenadas de vetores

abuso di xanax buy xanax what are valium and xanax used for

is it safe to take ambien with neurontin buy ambien buy ambien online Savannah

a soma das medidas dos angulos assinalados na figura vale order soma online soma maden faciası canlı yayın

order xanax Glendale buy xanax xanax withdrawal stomach pains

​Érvénytelenné váló fejlesztéspolitika

Az Európa 2020 című dokumentmot (az Európai Unió középtávú stratégiáját) annak idején megkönnyebbüléssel és örömmel fogadták a szakmai elemzők. A korábbi terjengős társadalmi vízióktól eltérően egy rövid, néhány jól meghatározott és világos célokat tartalmazó dokumentum született. A tartalmi és gondolati váltás alatt azonban számos mélyszerkezeti elem maradt változatlan. Példánk foglalkozatáspolitikai témájú, de valójában csak szemléltet egy érdekes jelenséget: egy fejlesztéspolitikai kezdeményezés érvénytelenné (irrelevant) válását

Az Európai Szociális Alap (ESZA) egy korábbi értékelésének egyik legkeményebb megállapítása az volt, hogy az Unió legnagyobb foglalkoztatáspolitikai sikere (többmillió EU-n kívüli és körülbelül tízmillió kelet-európai bevándorló munkába állítása – teljesen az ESZA programjain kívül történt meg. Az ESZA un. Operatív Programokban rögzített szociális és aktív munkaerőpiaci kezdeményezései természetesen a bevándorlókat is érintették, sőt “migráns” témájú prioritások/konstrukciók is létrejöttek. De az Uniós foglalkoztatáspolitika alaptétele a nemzeti munkaerőpiacok léte és az azért felelős hatóságok (kormányzat, állami foglalkoztatási szolgáltatok és civilek) felelőssége maradt. A lengyelek, románok, baltiak, szlovákok és marokkóiak árama ESZA-támogatás nélkül keresett és talált munkát. Tony Blair egy korabeli bon mot-ja szerint London egy év alatt több lengyel munkahelyet teremtett, mint Lengyelország.

Ez 2012 végére sem változott. A Kohéziós Politika következő hétéves költségvetési ciklusának tervezése a régi alapokon nyugszik. Az Európa 2020 stratégia nem tartalmaz utalás a munkaerő kontinentális mobilitásának támogatására, csupán a fiatalok tanulási és tapasztalatszerzési mobilitását (Youth on the Move) tartalmazza. (Ez utóbbi az Alapító Atyáktól eredeztethető, részben romantikus politikai-szocializációs projekt).

E merev, tagállam-központú megközelítést látszólag árnyalja az Unió regionális szerkezete. Az EUROSTAT regionális adatszolgáltatása és publikációi pl. kifogástalan módon szemlélteti az állami megközelítés használhatatlanságát és a régiók közötti drámai különbségeket.

1. sz. ábra Ifjúsági munkanélküliség a 15-24 évesek között NUTS 2 régiók szerinti megoszlásban, 2010 (%)

File:Youth unemployment rate, persons aged 15-24 years, by NUTS 2 regions, 2010 (%).png

 

Forrás: epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_OFFPUB/KS-HA-12-001-05/EN/KS-HA-12-001-05-EN.PDF

Valójában a Regionális Politikai Főigazgatóság (DG Regio)a változásokkal szembeni legfőbb ellenállás központja. A régiók “feltalálása” Brüsszel egyik korai politikai innovációja volt a tagállamok, nemzeti kormányok hatalmának csökkentésére, a fejlesztéspolitikai mozgástér bővítésére. Az egykori politikai innováció mára kövületté vált. Jól mintázza ezt az EUROSTAT regionális statisztikai rendszere, ahol a legkülönfélébb bontású adatállományok lelhetők fel, de régiók közötti és kontinentális mobilitási adatok nem. Ennél jóval komolyabb problémát jelez, hogy az európai válságkor keményen vitatott regionális fejlesztési paradigma – ha meggyengülve is – továbbélni látszik. A DG Regio pozícióját megvédő Danuta Hübner biztos sikerrel fogta össze a latin és kelet-európai tagállamok hatalmas fejlesztési pénzekben érdekelt koalícióját a régi irány megvédésére. (Hazai olvasóink számára fontos kiegészítés, hogy a legtöbb tagállamban a kohéziós forrásokat nem központosítják kormányzati szinten, hanem a régiók szintjén osztják el). Ennek lényege az, hogy a fejlesztési pénzek beöntésével a lokális és regionális munkaerőpiaci helyzet ellenére helyben tartják a  munkát keresőket (lényegében mesterséges foglalkoztatással). Az Európa 2020 stratégia “szegénység elleni küzdelmet” meghirdető prioritása további lehetőségeket nyújt majd helyi és regionális “szegényprojektek” indítására.

A munkaerőpiacok egyfelől lokálissá másfelől pedig kontinentálissá sőt globálissá válása nem ellentmondás, hiszen mindkettő a nemzetállami szerveződés meggyengüléséről szól. A folyamat feltartóztathatatlan, mert globális folyamatokból ered. Ezen folyamatok egyik legvilágosabb összefoglalását a Siemens végezte el. A Siemens vállalati stratégiájának elkészítésekor a tudományos szakirodalmat áttekintve négy un. “megatrendet” azonosított: (1) globális demográfiai változások, (2) urbanizáció és a mega-városok kialakulása, (3) klímaváltozás és (4) globalizáció. Az Európai Unión belül nyilvánvalóan mind a négy “megatrend” jelen van és a migráció növekedésének irányába hat. A “megatrendek” kontinentális méretű sikeres kihasználásáról biztos történeti tudásunk van: mind az egykori amerikai mind pedig a most zajló kínai gazdasági fellendülés elsődleges felhajtóereje volt a szabad munkaerő vándorlása és a gazdaság motorjaként működő urbanizációs központokba tömörülése. Jegyezzük meg, az Unió regionális fejlesztéspolitikája jelenleg ezen kontinentális mobilitás ellen dolgozik.

A fejlesztéspolitika érvénytelenné válása nem akkor kezdődik, amikor a tényalapú tervezéstől elszakadva indít változásokat. Fejlett közigazgatással, helyi autonómiákkal, érdekegyeztetéssel bíró társadalmakban az ilyen kezdeményezések előbb-utóbb alkalmazkodnak a valósághoz. Az irrelevánssá válás ott válik szembetűnővé, amikor – egyébként érthető és ésszerű – szervezeti és mentális korlátok miatt teljes globális és kontinentális folyamatok rekednek kívül a fejlesztéspolitkusok látókörén.

 

 

 

 


Hozzászólások:

  • Setényi János 2012.10.31. 22:19 Válasz

    A fenti írás komoly értékelési problémákat is felvet. Amennyiben pl. aktív munkaerőpiaci politikák hatásértékelését (impact evaluation) végzünk, akkor kontrollcsoportként ma már nemcsak olyan állampolgárokat kell bevonnunk, akik hasonló körülmények között nem részesültek képzésben, tanácsadásban stb. hanem olyanokat is, akik hasonló körülmények közül nyugat-Európába mozdultak át elhelyezkedés reményében. magyarán a nemzetállami mintavételt a kontinentálisnak kellene felváltania. Az ESZA ex-post hatásértékelésekor a DG Employment még nem tudta ennek az adatbázisát és munkafolyamatait biztosítani az értékelők számára. A következő ex post értékelés esetében ennek már volna esélye.

Új hozzászólás írása