Az informált oktatáspolitika alkotás mindennél fontosabb forrása a program- és politikaértékelés. Ennek eredményei, illetve az eredmények összehasonlító elemzése („metaértékelés”) nyújt visszajelzést arról, hogy melyek azok az oktatáspolitikai beavatkozások, melyek működnek, s melyek azok, ami nem. Az értékelés lényegében a társadalomtudományi kutatások módszertanát alkalmazza. Ebben a bejegyzésben egy most befejezett koszovói értékelési projekt kapcsán a programértékelés módszertanának egy erősen elhanyagolt aspektusával, az interpretáció kérdésével foglalkozom.
A program- és politikaértékelés módszertanáról (Koszovó, RWCT)
Felvezető: Fehér könyvről az oktatásról
A 2008-ban elkészült Zöld könyv óta a legnagyobb oktatáspolitikai projekt zárult le néhány nappal ezelőtt. A Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány számára készült Fehér könyv egy a rendszerváltás óta az oktatási rendszerben zajló folyamatok elemzésén alapuló oktatáspolitikai tervezés eredményeit foglalja magában. Ebben a bejegyzésben az elkészítését szolgáló projektről lesz szó. A továbbiakban az OktpolCafén külön bejegyzésekben foglalkozunk majd néhány a Fehér könyvben tárgyalt különösen izgalmas oktatáspolitikai problémával.
Továbbélő múlt: szakdolgozatok és doktori értekezések
“Forme fara continut” (Titu Maiorescu)
A szakdolgozatok és doktori értekezések keletkezése és minősége körüli botrányok egész Európában általánosak. A két dokumentum belépő értékes minősítésekhez, ezért az elmélyült tanulásra – valamilyen okból – képtelenek is megpróbálkoznak előállításukkal. Amikor a doktori képzés bevezetésekor és az első doktori iskolák létrejöttekor a MAB akkori elnökének, Róna-Tas Andrásnak a disszertációk szerkezeti-módszertani standardizálását javasoltam, a pillanatnyi meghökkenést követően merev elutasításban volt részem. Mára mindkét dokumentum elkészítése egyetemi szintű üggyé vált és szakmai átgondolása egyszerűen elmaradt. Az elmúlt évtizedben is folyamatosan értékelek ilyen munkákat, így bejegyzésem személyes tapasztalatból fakad.
Jó és rossz gyakorlatokról: a toleranciára nevelés
Számtalan jobbnál-jobb elvárásunk van az oktatással szemben. Ha már az állam ébren töltött idejük nagy részében formális oktatásba kényszeríti gyermekeinket, azt várjuk az iskolától, hogy demokratikus állampolgári magatartásra, erkölcsre, vállalkozói képességekre, boldog családi életre, toleranciára, az egyházunk tanai szerint vallásosságra (ha van ilyen), környezeti tudatosságra, az állami vezetők tekintélyének tiszteletére, és sok minden másra nevelje az új generációkat. (Nem kívánt célok törlendőek.) A kérdés az, hogy mennyire reálisak ezek az elvárások?
A nyílt forrású tanulás térnyerése
Három hónappal ezelőtt írtunk a nyílt forrású tanulás megjelenéséről. Három hónap nagy idő az innováció világában, így kénytelenek vagyunk visszatérni a témára.
Népszámlálás után a közoktatásról
Hűséges olvasóink felfigyelhettek némi szünetre bejegyzéseink sorában. Nos, megvártuk a 2011-es népszámlálás első adatait. A népszámlálás adatainak elemzése és megértése ugyanolyan jelentőséggel bír, mint a PISA vagy a kompetenciamérés értelmezése. A részletes adatok és elemzések ez évben folyamatosan várhatóak, de a 2013. márciusi első kiadványok (ez és ez) alapján néhány közoktatási rendszerünk működését érintő következtetést máris megfogalmazhatunk. Az összkép egyszerre érdekfeszítő és nyugtalanító: Magyarország teljes mértékben nyugati típusú népmozgalmi irányokkal bír, miközben gazdasági eltartó képessége a nyugat-európai államok töredéke csupán.
Nyílt forrású tanulás – a felsőoktatás következő átalakulása
Magyarországon 2012 – többek között – a felsőoktatás globalizációjával történő késői szembesülés éve. A “kiballagók” nemzedéke – az érettségi után tandíjmentes, jó minőségű európai egyetemekre jelentkezők – már visszavonhatatlanul átalakították a zárt nemzetállamban folyó felsőoktatás-politikai vitákat. Eközben a kormányzat három nemzetközileg is versenyképes egyetem kialakítására összpontosít és elindult a versenyképességet Uniós forrásból segítő Campus Hungary program is. A közel egy évtizedet késett hazai kezdeményezések indulásakor már egy új globális forradalom van kibontakozóban, a nyílt forrású tanulás forradalma.